A rendőrség és a titkosszolgálatok közt félúton, valódi külső kontroll nélkül végzi titkos tevékenységét a Terrorelhárítási Központ. Bár nem verik nagydobra, a bűnözők elfogásán és Orbán Viktor védelmén kívül a TEK-nek joga van például telefont lehallgatni vagy lakásokba behatolni. Az Alkotmánybíróság a múlt héten úgy találta, a szabályozás nem szorul korrekcióra, elég, ha a miniszter megindokolja, miért ad engedélyt ilyesmire, őt majd a parlamenti bizottság ellenőrzi. De a gyakorlatban ez nem működik. Már csak magyar Snowden kerestetik: a hvg.hu mindenesetre kikért adatokat a TEK-nek kiadott minisztériumi engedélyek számáról.

„A Terrorelhárítási Központ (TEK) vizsgálatot indított a Magyar Szigeten elhangzott gyűlölködő kijelentések miatt” – írta 2011 augusztusában a Magyar Nemzet, miután a verőcei rendezvényen Tyirityán Zsolt, a Betyársereg nevű szervezet vezetője faji háborúról és a zsidók lelövéséről szónokolt. A hírnek, utólag olvasva van némi érdekessége: a TEK a törvény szerint nem végezhet bűnügyi nyomozást, legfeljebb operatív felderítést, de maga a lap is azt írja, ennek még „a ténye sem nyilvános”.

Bár a világ legújabban Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) kiugrott informatikusának kiszivárogtatása miatt kezdett el foglalkozni a titkosszolgálatok tevékenységével, ezek a szervezetek régóta léteznek. Tevékenységük pedig nemcsak külföldre irányul, hanem az államok saját polgárainak megfigyelésére is kiterjed. Működésük igazi kihívás elé állítja a demokratikus jogállamokat, amelyeknek egyszerre kellene garantálniuk a polgárok jogait, és gondoskodni az állam biztonságáról, márpedig ez a kettő együtt igen nehezen megy.

„A titkos eszközök és módszerek igénybevétele súlyos beavatkozást jelent az egyén életébe, alkalmazásuknak csupán kivételesen, átmeneti, nem végső megoldásként lehet helye” – állapította meg a magyar Alkotmánybíróság (Ab) már 2007-ben. Ezt a régi határozatot a múlt héten némileg továbbfejlesztették az alkotmánybírók, mikor egy, a TEK jogköreit érintő panasz elbírálásakor kimondták: az igazságügyért felelős miniszter – jelenleg Navracsics Tibor – a hatékony külső kontroll érdekében indokolni köteles, ha úgynevezett titkos információgyűjtésre ad engedélyt a terrorelhárításnak.

Hajdu János r. vezérőrnagy, a TEK főigazgatója
©

A kormány még 2010-ben hozta létre a TEK-et Hajdu János nyugalmazott, majd reaktivált rendőrtiszt (a Fidesz korábbi biztonsági igazgatója, Orbán Viktor pártelnök testőre) vezetésével. A TEK a kezdetektől furcsa helyet foglalt el a rendszerben: elvileg a rendőrség része (a rendőrségi törvényben találhatók meg a működésének főbb szabályai), de az országos főkapitánytól független, közvetlenül a belügyminiszter alá rendelt szervezet, és a klasszikus testőri (a miniszterelnök és a köztársasági elnök védelme) és bevetési (veszélyes, fegyveres bűnözők elfogása, ártalmatlanítása) munka mellett egyfajta titkosszolgálatként is működik.

Benéz a TEK a szekrénybe

Bár a TEK leginkább a veszélyesnek kikiáltott bűnözők elfogását propagálja, a rendőrségi, illetve a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény párhuzamos olvasásából látható, hogy miniszteri engedéllyel egy sor „titkos információgyűjtésre” adhat engedélyt, annak érdekében, hogy megelőzze, felderítse és elhárítsa az esetleges terrorfenyegetést. Ezek a törvény szerint:

 

• lakások titkos átkutatása, az észleltek rögzítése,
• lehallgatás vagy rejtett kamerás megfigyelés magánlakásokban,
• levelek felbontása, az olvasottak rögzítése,
• telefonlehallgatás,
• internetes adatforgalmat megfigyelése, behatolás számítógépekbe.

A TEK-nek emellett felhatalmazása van arra, hogy „bármely adatkezelési rendszerből” adatokat kérjen le, illetve külső engedély nélkül, bármikor bekérheti a bankok, biztosítók és telefontársaságok által tárolt adatokat is.

Mindenki érintett

Épp ezt kifogásolták az Eötvös Károly Közpolitikai Intézetet (EKINT) munkatársai, akik az Alkotmánybíróságon támadták meg a rendőrségi törvénynek a TEK titkos információgyűjtésére vonatkozó rendelkezéseit. Konkrétan azt kifogásolták, hogy a törvény szerint a terrorelhárítóknak nincs szükségük bírói engedélyre a titkos információgyűjtéshez, elég a miniszteri engedély. Igazából az EKINT nem csak a TEK ilyen jellegű felhatalmazását kifogásolta, általában törölték volna a nemzetbiztonsági törvényből a miniszteri engedéllyel végzett megfigyelést, de ezt formai okokból (több mint 180 napja hatályban van a törvény) nem tehették.

A TEK páncélozott járműve a márciusi havazás idején
©

Bár az Ab elutasította a beadványt, a határozat mégis több szempontból érdekes. Egyrészt önmagában eredmény, hogy foglalkoztak vele, hiszen az új alaptörvény és az alkotmánybírósági törvény alapján ma már nem fordulhat bárki a testülethez. Az Ab úgy találta, hogy az indítványozókat érintettnek tekinti: bár a megfigyelés titkos jellegére tekintettel ez nem bizonyítható, nem is kizárt, hogy kapcsolatban állnak valakivel, akit a TEK megfigyel, így elvileg róluk is gyűjthetnek adatokat. Az indoklás hivatkozik az Emberi Jogok Európai Bíróságára, amely egy német ügyben megállapította, hogy a titkosszolgálatok tevékenységének potenciálisan mindenki érintettje.

A határozathoz különvéleményt csatolt Paczolay Péter, az Ab elnöke, amelyben azt írta: bár ezt a kérdést nem vizsgálták, szerinte nem áll összhangban az alaptörvénnyel, hogy a TEK-nek rendőrségi és nemzetbiztonsági jogosítványai is vannak. A bűnüldözési célú információgyűjtés ugyanis – érvelt Paczolay – az alaptörvény szerint a rendőrség feladata, míg az ország nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése a nemzetbiztonsági szolgálatoké: előbbihez bírói, utóbbihoz miniszteri engedély szükséges. Szerinte a TEK különleges helyzete „ezt a viszonylagos elkülönítést megszünteti”.

„Szűrő-kutató titkos információgyűjtés”

Az Ab elnöke által említett probléma eredetileg nem állt fenn, a 2011. janiár 1-től érvényes rendőrségi törvény még különválasztotta a TEK bűnüldözési célú (bírói engedélyhez kötött) és nemzetbiztonsági (miniszteri engedéllyel végezhető) titkos információgyűjtő tevékenységét. A parlament azonban módosította a törvényt, így 2012. január 5-től a TEK-re már nem a rendőrségi, hanem egységesen a nemzetbiztonsági törvény az érvényes: vagyis szabadon igényelhet adatokat például a bankoktól, a titkos információgyűjtéshez pedig elég az igazságügyért felelős miniszter engedélye.

A belügyminiszteri előterjesztés indoklása szerint a TEK „feladatainak hatékony ellátásához szükséges az ún. szűrő-kutató titkos információgyűjtő tevékenység végzése, amely garanciális okokból az igazságügyért felelős miniszter engedélyéhez kötött”. Mivel ezt a feladatot a nemzetbiztonsági szolgálattól vették át – írta az indoklás –, a kormány szerint logikus, hogy a TEK „szűrő-kutató információgyűjtő tevékenységére” is ugyanazon szabályok vonatkoznak, mint a nemzetbiztonsági szolgálatokra.

©

Bár a TEK titkosszolgálati munkájáról keveset lehet tudni, az látszik, hogy komoly erőket fordítanak erre. A Magyar Narancs múlt heti cikke szerint a felderítési igazgatóságán 300-350 ember dolgozhat (a pontos létszám titkos), amihez idén még egy 18 fős internetfigyelő részleg is csatlakozott. Kiszivárgott hírek szerint egyebek mellett az Orbán Viktor miniszterelnököt időnként megfenyegető, nem feltétlenül épelméjű emberek adnak munkát a terrorelhárítóknak, illetve – ahogy ezt a fentebb idézett cikk is jelzi – valószínűleg kiemelt figyelmet fordítanak a szélsőjobboldali szervezetekre is.

Hajdu János tavaly a kőszegi Tranzit fesztiválon el is szólta magát, mikor arról beszélt, hogy „meglehetősen erőre kapott a szélsőjobboldal”, de Magyarországon nincsenek olyan fegyveres csoportok, amelyek képesek lennének megdönteni a kormányt. Jobbikos politikusok a TEK-et sejtik a mögött is, hogy tavaly augusztus végén a rendőrség teljesen megszállta a Fejér megyei Csókakő községet. Az okokat nem árulták el, de valószínűleg a betiltott Magyar Gárda avatási ünnepségét akarták megakadályozni – sikertelenül, hiszen azt a Tolna megyei Dunaföldváron tartották.

Elszabotált ellenőrzés

A múlt heti Ab-határozat szerint azért elegendő a – megindokolt – miniszteri határozat, mert e fölött létezik parlamenti ellenőrzés: az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága a törvény szerint bármikor tájékoztatást kérhet a minisztertől. Paczolay különvéleményében viszont azt írta: „a miniszter nem tekinthető külső ellenőrző szervnek”, a határozatai egyébként is titkosak, így nincs rá garancia, hogy egy információgyűjtés jogszerűségét utólag bárki ellenőrizze. „Az állított nemzetbiztonsági érdek és az egyéni alapjogok ütközésének jogállami feloldása nem politikai értékelést igényel” – írta az Ab elnöke, aki szerint igenis szükség lenne a bírósági kontrollra.

Navracsics Tibor ad engedélyt
©

A zárt ülések miatt lehetetlen ellenőrizni, hogy a nemzetbiztonsági bizottság foglalkozott-e érdemben a TEK titkos információgyűjtési gyakorlatával, de a hvg.hu által megkérdezett tagok nem emlékeztek rá, hogy Hajdu János bármikor beszámolt-e nekik ilyesmiről (a Magyar Szigeten történtek után Vadai Ágnes, a testület akkori elnöke azt mondta: csak nagyvonalakban kaptak tájékoztatást). A Jobbik a kőszegi előadás után kezdeményezte a főigazgató meghallgatását, de erre végül nem került sor. A helyzetet bonyolítja, hogy a TEK elvileg rendőri szerv, így a testület egyes tagjai szerint nem ők az illetékesek, hanem a honvédelmi és rendészeti bizottság.

Ebben a bizottságban viszont szándékosan nem került napirendre a kérdés. Mint minden parlamenti bizottságnak, ennek a testületnek is van egy az ellenőrző albizottsága, amelyet a szocialista Harangozó Tamás elnököl. Ő 2010 végén, az ügyrend megállapításánál felvetette, hogy szívesen meghallgatnák majd a TEK főigazgatóját, de a fideszes Borbély Lénárd azt javasolta, halasszák ezt 2011 májusára, hogy „engedjünk több időt a Terrorelhárítási Központ működésére, és utána vizsgáljuk”. A képviselők ebben maradtak, de a meghallgatásra végül soha nem került sor.

Az albizottság ugyanis 2011 áprilisában ülésezett utoljára, azóta kétszer is határozatképtelen volt, mivel a kormánypárti tagok (Borbély mellett Simon Miklós, Básthy Tamás és Földi László) nem jelentek meg. Legutóbb 2013. október 9-dikén lett volna ülés, amelyen az előzetes letartóztatás problémáiról lett volna szó, de csak az MSZP-s tagok jelentek meg, így határozatképtelen volt a testület. Pedig a témára tekintettel elment az ülésre Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Kónya István, a Kúria elnökhelyettese, egy ügyészségi főosztályvezető és egy belügyminisztériumi helyettes államtitkár is.

Kikérjük az adatokat
A hvg.hu a múlt héten közérdekű adatigényléssel fordult a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz (KIM), hogy megtudjuk, Navracsics Tibor miniszter hány alkalommal élt a törvény által biztosított joggal, és adott engedélyt a TEK-nek titkos információgyűjtésre. Természetesen elismerjük, hogy a miniszteri határozatok minősített adatnak számítanak, de úgy véljük, azok száma nem lehet titkos. Sőt, közérdekű adatnak minősülnek, hiszen az egy állami feladatot ellátó szerv közfeladatának ellátásával összefüggésben, a miniszter törvényben rögzített hatáskörének gyakorlása során keletkezett adat.
Érdekesnek találta cikkünket? Értékelje!
Köszönjük!
Cikk megosztása
Címkék