Tavaly nyáron egy lokálisan zéró emissziós családi autóval vettük célkeresztbe a Tátrát, amikor is 1500 kilométert kanyarogtunk a szlovák és lengyel hegyekben egy Tesla Model Y-nal.
Idén egy ennél sokkal hosszabb útvonalra és egy ehhez jobban passzoló dízel kombira esett a választásunk családi nyaralás címszó alatt.
Öt fővel és egy plafonig pakolt csomagtartójú BMW 540d xDrive Touringgal vettük célkeresztbe Albániát, és az útba eső országokon nem egyszerűen csak átsuhantunk, hanem igyekeztünk egy picit megmerítkezni az ottani látnivalókban is.

Indulás!
Budapestről az M5-ös autópályán indultunk el a magyar-szerb határ irányába, és az első 2 órás és 175 kilométeres szakaszt követően Szeged főbb látványosságait tekintettük meg, majd pedig az innen félórányi autózásra található Makóra is átugrottunk.
Erre járván érdemes felkeresni a Maros jobb partján található lombkoronasétányt, mely többek közt tempós csúszdával is várja a kicsiket és nagyokat.


A röszkei határátkelőn adott esetben akár több órás várakozási időbe is bele lehet futni, mi azonban vasárnap percek alatt abszolváltuk az átjutást. Az A1-es autópályán déli irányban haladva Belgrád magasságában be lehet iktatni egy pihenőt Nándorfehérvár váránál, mi azonban picit tovább haladtunk és inkább a Szendrői várnál álltunk meg.
Ebben az erődítményben raboskodott egykoron Hunyadi János és Hunyadi László, illetve itt halt meg Kinizsi Pál, ma pedig többek közt atlétikai pálya is található a hatalmas területű várban.
Az időbeosztásunkba sajnos nem fért bele, de legközelebb mindenképp felkeressük az innen keletre található Galambóci várát, mely igen látványosan emelkedik a Duna fölé.


Észak-Macedónia
Körülbelül 4 órányi autózást követően átléptük a macedón határt és megérkeztünk Szkopjéba. Észak-Macedónia fővárosában, Kalkuttai Szent Teréz szülőhelyén elsősorban a helyi bazárt érdemes felkeresni, ahol gyanúsan sárga ékszereket nem, isteni török kávét és baklavát viszont annál inkább vételeztünk.
Szkopje első blikkre lenyűgöz ezernyi szobrával és gigantomán épületével, de aztán gyorsan kiderül, hogy ezek nem éppen történelmi építmények.
Történt ugyanis, hogy 1963-ban egy hatalmas földrengés elpusztította a város nagy részét, és ezt követően enyhén Las Vegas-i hangulatú stílusban építették újjá Szkopjét, melynek utcáit londoni emeletes buszok róják.



Mindenképpen érdemes felkeresni az alig 15 kilométerre nyugatra található Matka-kanyont, melynek jéhideg és kristálytiszta vizén ajánlott evezni vagy motorcsónakozni egyet, a bérlés szinte gombokból letudható.


Innen közel 200 kilométerre délre kihagyhatatlan úti cél a legmélyebb pontján közel 300 méter mély türkizkék Ohridi-tó.
Az átlátszó vízben történő fürdőzést és búvárkodást követően ajánlott betérni a tó fölé magasodó Kaneói Szent János-templomba, ahonnan remek rálátás nyílik a tóra és a kisvárosra is, ahol megkóstolható többek közt a cserépedényben felszolgált helyi finomság, a Tavče gravče (babragu).



Az albán határ előtt pár száz méterrel, szintén az Ohridi-tó partján található a 9. század végén Szent Naum által alapított monostor, melyet a bolgár cárok építtettek Bulgária kereszténnyé válása során és amelynek udvarán megannyi páva pihenget.


Albánia
Albániába belépve, déli irányban haladva kiválót lehet autózni az SH75-ös úton, mely hatalmas hegyek között kanyargó szerpentin nemcsak patika minőségű, hanem meglepően szerény forgalmú is egyben.
A BMW 540d-t először itt kapcsoltuk át sport módba, és nem is kellett csalatkoznunk. A bajor puttonyos sokkal több egy unalmas dízelkombinál, a 303 lóerős és 670 Nm-es lágyhibrid 6 hengeres dízel hajtásban hatalmas tartalékok vannak, a kormányzás pontos, a futómű pedig kiválóan egyensúlyoz a sportosság és a komfort határmezsgyéjén.


A hegyekben megbúvó Llixhat e Bënjës hat forrásból feltörő kellemesen meleg termálvize egyenesen az ottomán időkbe repít vissza. Nincs belépőjegy, nincs beton és vaskorlát, nincs büfé és nincs Wi-Fi sem, van viszont néhány természetközeli egyszerű medence, melyekből remek rálátás nyílik a régi kőhídra.
Érdemes minél hamarabb felkeresni ezt a csodálatos kis termálfürdőt, mely vélhetően már csak ideig-óráig marad ilyen érintetlenül varázslatos, ugyanis már nagy tempóval aszfaltozzák mellette a parkolót, kezdődik a modern formában történő hasznosítás.



Gjirokastra macskaköves utcákkal átszőtt oszmán kori hangulatos óvárosa még akkor is sétára invitál, ha a 35 fokos hőségben lélekben inkább már a tengerpart felé tartanánk.
Megéri betérni a várba, ahol ki van állítva az a Lockheed T-33-as repülő, mely 1957-ben Tirana mellett landolt. Az amerikaiak szerint a gép eltévedt a ködben és üzemanyaghiány miatt kényszerleszállást hajtott végre, a helyi kommunisták verziója szerint azonban az albán légierő kényszerítette földre a kémkedő gépet.


A város szülötte Enver Hodzsa (Hoxha), a hírhedt albán diktátor, aki hosszú évtizedeken át uralta az országot, és aki egy magyar parlamenti delegáció előtt azért kezdte szidni az orvostudományt, amiért az nem jutott még el arra a szintre, hogy Nagy Imrét újraélessze, hiszen akkor még legalább kétszer ki lehetne végezni.
Az országot több százezer kisebb-nagyobb betonbunkerrel megszórt Hodzsa szülőházában ma színes gyűjteményt felvonultató etnográfiai múzeum üzemel.


Szemkápráztatóan szép kék vízforrás a Syri i kaltër (Kék szem), melynek 10-12 fokos vize több, mint 50 méteres mélységből tör fel és másodpercenként 7 köbméterrel táplálja az itt eredő Bistrica folyót.
A jéghideg kristálytiszta víz iható, kiválóan oltja a szomjúságot – érdemes megtölteni vele az összes kulacsunkat. Fürdeni tilos, de azért persze a karunk, lábunk, arcunk gyorsan felfrissíthető.
A belépőjegy öt főre 1000, azaz ezer forint volt, ami nagyságrendileg ötvened része az utóbbi időkben alaposan elrugaszkodott horvát áraknak. A forráshoz 2 kilométert kell gyalogolni, de elektromos roller és kisvonat is igénybe vehető.


Irány a tenger!
Ksamil az egyik leginkább felkapott tengerparti város Albániában, ami ennek megfelelően igen túlzsúfolt a nyári főszezonban, de még így is megéri felkeresni és fürdeni egyet a káprázatos színű tengerben.
A nagyobb parkolókhoz közeli strandok általában drágák, két napágy és egy napernyő 20-30 euróba kerül egy napra, ráadásul adott esetben csap és WC sincs a közelben.
Érdemes kicsit tovább sétálni, mert akár pár száz méterrel távolabb olcsóbb, vizesblokkos és kevésbé zsúfolt partszakaszok találhatók.



Gyönyörű tengerparti út az SH8, kanyargós, patent minőségű, lent a víz, fent a hegyek – és sajnos mindent eláraszt a szemét, ahogy az ország túlnyomó részét.
A boltokban kis túlzással élve még a műanyag zacskót is külön műanyag zacskóba csomagolják, olyan vastagba, ami garantáltan sosem bomlik le, és amit menet közben tele szeméttel hajítanak ki a kocsikból az utak mellé.


A tengerparttól körülbelül 60 kilométerre fekszik az ezer ablak városaként is ismert Berat, mely 2400 éves múltra visszatekintő település 2008 óta az UNESCO világörökség részét képezi.
Ha van időnk, az oszmán múzeumváros megtekintését követően a hegyen lévő várat is megéri felkeresni, ahonnan remek kilátás nyílik a kisvárosra.


Innen 2,5 órányi autóútra található Kruja, ahonnan Hunyadi János egyik fő szövetségese, a kereszténységet az ottománok ellen védelmező Szkander bég, vagyis Kasztrióta György származik.
Varázslatos a vár kertje, ahol megtekinthető az az 500 éves olívafa, amit a bég ültetett az esküvőjekor, ezenkívül a régi bazárt is megéri megtekinteni.


Utunkat északra folytatva elhaladunk a Shkodrai-tó mellett és keletre tartva megérkezünk a Theth Nemzeti Parkba.
Ezt mindenképp érdemes felkeresni, de nem árt jó előre felkészülni, hogy a madzagvékony szerpentinen a szembejövő forgalommal történő centizgetés miatt nagyon lassan lehet haladni.
A 2000 méteres hegyek övezte völgyben megannyi kirándulási, túrázási lehetőség nyílik, adott esetben akár több nap is eltölthető itt.


Innen hazafelé vettük az irányt, még pedig Montenegrón, Bosznia-Hercegovinán és Horvátországon keresztül.
A mintegy 850 kilométeres út nettó 12-13 óra magasságában tehető meg – Montenegró szépségeit néhány éve már megmutattuk, és Bosznia-Hercegovina főbb látványosságait is körbejártuk egy korábbi úti beszámolóban.

Praktikus tudnivalók
Mielőtt útra kelnénk, érdemes megfelelő biztosítást kötni, ezenkívül pedig a roaming lehetőségeknek is ajánlott utánanézni, mert az EU-n kívüli barangolás adott esetben méregdrága lehet.
Bár alapvetően helyi eSIM pártiak vagyunk, a több országon átívelő trip miatt inkább egy balkáni roaming csomagot választottunk, ami lefedte a komplett térséget – a hálózati és mobilnet lefedettségre sehol sem volt panasz.
Kalandvágyó családként mindig akkor és ott foglaltunk szállást az erre szolgáló legnépszerűbb mobil alkalmazással, ameddig az adott nap este épp jutottunk a nyaralás folyamán. Általában néhány perc alatt sikerült szép, tiszta és jó elhelyezkedésű szállást találni.

Az árak az összes felkeresett országban kedvezőek, legyen szó szállásról vagy étkezésről. Messze nem lehetetlen 50-100 euróból megszállni egy ötfős családnak, és ebben akár még a reggeli is benne lehet. Vidéken akár 15-20 ezer forintból bőségesen megvacsorázhat egy család, a tengerparton viszont már magasabbak az árak.
A vendégszeretetre nem lehet panasz, egyedül talán csak a felkapottabb albán strandokon találkoztunk kevésbé kedves helyiekkel.
A közlekedés hamisítatlanul balkáni, az út szélén vagy nemes egyszerűséggel az úton leparkolt autók miatt pillanatok alatt bárhol komoly dugó alakulhat ki.
Haladni alapvetően nagyon lassan lehet, pláne akkor, amikor például az egyik 2×2 sávos albán főúton két esküvős csapat találkozik egymással, és spontán fél órás ünnepléssel blokkolja a teljes forgalmat – igaz cserébe elképesztő hangulatot biztosít.


Bankkártyával messze nem mindenhol lehet fizetni, így nem árt, ha van nálunk némi lek, dénár vagy euró.
Villanyautó töltőt és elektromos autót nem túl sokat láttunk, benzinkút viszont lényegében minden sarkon van. Tankolni Észak-Macedóniában és a bosnyákoknál érdemes, ahol a gázolaj literje körülbelül 450 forintba kerül. Albániában kifejezetten drága az üzemanyag, sok helyen 700 forint feletti literárakba futottunk bele.
3 literes 6 hengeres izmos dízel utazóautónk átlagfogyasztása 6,6 literre jött ki a 3500 kilométeres tripen, pedig nem kíméltük az alaposan telepakolt BMW-t.
És akadt olyan szakasz, amikor teletankolást követően 1151 kilométeres hatótávot írt ki a 60 literes tartályú kombi műszerfala (5,2 literes fogyasztás).



Visszamennénk-e?
A feltett kérdésre egyértelműen igen a válasz, még akkor is, ha egy Balkán-körút némileg komolyabb kompromisszumkészséget követel, mint egy mediterrán vagy nyugat-európai trip.
Észak-Macedónia, Albánia, Montenegró és Bosznia-Hercegovina természeti szépségei és kulturális értékei minden képzeletet felülmúlnak.
Persze moroghatunk a mindent elárasztó szemét, a rengeteg kóbor kutya és a balkáni stílusú közlekedés miatt, cserébe azonban bőven kárpótolnak egyrészt a méterről méterre bezsákolt emberi és természetközeli élmények, másrészt a barátságos árak.

És bár hosszú az út, mire leérünk a legszebb albán tengerpartokig, legközelebb is autóval vágnánk neki egy hasonló nyaralásnak, hiszen útközben sosincs idő unatkozni, mindenhol rengeteg a látnivaló, és a remek hegyi szerpentineken még vezetni is élmény.
Családi utazóautónak pedig nem is kívánhatnánk jobbat a kényelmes, tágas, praktikus és nem mellesleg bivalyerős BMW 540d Touringnál, mely beéri szinte néhány csepp gázolajjal, és amelyből többek közt tisztán elektromos i5 és méregerős V8-as M5 változat is készül.
Kár, hogy tehetősnek kell lennünk ahhoz, hogy az üzemanyagon ennyit tudjunk spórolni, ugyanis a puttonyos 540d alaphangon 30,3 millió forintba kerül, a jól felszerelt tesztautó árcéduláján pedig 40,7 millió forintos összeg feszít.
Az Albániában és környékén begyűjtött élmények pedig egyenesen megfizethetetlenek.


