szerző:
hvg.hu/MTI
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Elkezdődött a paksi bővítésről szóló parlamenti vita, melyben Varga Mihály azt mondta, a beruházás a nemzeti szuverenitásunk "egyik legfontosabb építőkockája". Szerinte nagyon kedvező feltételeket sikerül kiharcolnunk az olcsó hitelnek köszönhetően. Az ellenzék szerint a beruházásról nincs érdemi vita, "egy soha meg nem térülő beruházás", ráadásul a legfontosabb kérdésekben nem lehet tisztán látni.

(Cikkünk folyamatosan bővül.)

"Mérföldkőhöz ér a magyar gazdaság újratervezése" - jelentette ki a parlamentben Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, aki arról beszélt, hogy a kormány talpra állította a gazdaságot, visszaállította a „nemzeti szuverenitást” és ennek a gazdaságpolitikának szerinte fontos része a paksi bővítés. "Ameddig csak tehetjük, visszaállítjuk a magyar gazdaság függetlenségét" - jelentette ki a szakminiszter, aki szerint ezzel olcsó áramot biztosítanak a lakosságnak és gazdaságnak.

Varga Mihály miniszteri expozéjával hétfő kora este megkezdődött a paksi atomerőmű bővítéséről, illetve az orosz-magyar megállapodásról szóló, eredetileg 5 órásra tervezett parlamenti vita.

Az országgyűlési többség rábólintott, így a januári Putyin-Orbán megállapodásról szóló törvényt a lehető legrövidebb idő alatt megszavaztatja. Ennyi idő alatt lehet dönteni arról, hogy belekezd-e az ország a drága beruházásba, és hogy 2090-ig mi lesz a fő csapásirány az energiapolitikában. A plenáris ülése előtt a gazdasági bizottság és a költségvetési bizottság is általános vitára alkalmasnak találta a paksi bővítésről szóló törvényjavaslatot.

Kádár jobb volt, mint Ceausescu

A miniszter felidézett egy korábbi felmérést, mely szerint a lakosság nagy többsége évekkel ezelőtt is támogatta a paksi bővítést, főleg akkor, ha azt hallják a megkérdezettek, hogy így olcsóbb lesz áram. Szerinte Paksnak is köszönhető, hogy a pártállami rendszerben nem voltak olyan áramkimaradások, mint Ceausescu Romániájában. Varga ezen a ponton pozitívan beszélt az előző politikai rendszer teljesítményéről atomenergia tekintetből, az akkori fejlesztésről és az 1966-os szovjet-magyar megállapodásról.

Varga Mihály a parlamentben
Túry Gergely

Az oroszoktól érkező hitelt termelő beruházásokra fogják fordítani, nem fogják felélni, mint az előző kormányok az IMF-től felvett hitelt - fejtette ki Varga, aki szerint százmilliárd forintos adóbevételeket eredményez majd a fejlesztés évek alatt. Szerinte lesz a magyar gazdaságnak kapacitása arra, hogy ezt az árammennyiséget fel tudja szívni, részt tudjon venni a nagyszabású beruházásban.

Munkahelyek tízezreit teremti majd a bővítés – folytatta Varga a bővítés méltatását –, gyorsítja majd a gazdasági növekedést. Szerinte álságos a baloldal kritikája, hiszen Varga úgy vélte, igazából a megállapodás egyetlen pontjában sem tudnak megkapaszkodni.

A magas energiaárak miatt volt versenyképtelen az ország a Gyurcsány-kormányok idején - jelentette ki Balla Mihály, a Fidesz egyik vezérszónoka, aki úgy vélte, Paks a garancia az olcsó áramra. Szerinte Magyarország energiaszükségletét 60 százalékban importból biztosítják, ráadásul 2032 után Paks meglévő blokkjai is leállnak, ami szerinte még jobban kiszolgáltatná az országot. "A rendszerváltás utáni időszak egyik legfontosabb beruházása" - mondta Balla, majd sorolta azokat az érveket, melyeket előtte Varga is ismertetett. A másik fideszes vezérszónok, Puskás Imre szerint korábban semmi vita nem volt az MSZP és a Fidesz között a paksi erőmű megújításában, úgy vélte, most csak azért ellenzik, mert kampány van és támadni akarják a kabinetet. Puskás arról beszélt, hogy a társadalom igenis támogatja a paksi bővítést, ezt közvéleménykutatások támasztják alá (éppen ma jött ki a Medián egy felméréssel, amely szerint a többség nem támogatja a bővítés ilyen módját), Paks pedig hozzájárul majd a gazdasági növekedéshez, és emiatt nem nő az eladósodás. Számokat nem említett.

Az MSZP nem akart vezérszónokot állítani a vitában.

Putyin "mocskos pénze"

Komoly biztonsági kockázatokat tartalmaz a paksi erőmű - mondta az LMP-s Ertsey Katalin, aki a külügyi bizottság kisebbségi véleményét ismertette. Az LMP-s politikus felemlegette, hogy korábban nagyon súlyos üzemzavar volt az erőműben, aminek részleteit az egymást követő kormányok igyekeztek titokban tartani. Szerinte ezen kockázatok miatt ez nem megtérülő beruházás, a piacon lévő bankok nem is adnának szerinte hitelt erre a fejlesztésre. Ertsey azt mondta, Putyin ad erre csak pénzt, mert ő hozzáfér "mocskos pénzekhez", és neki is politikai céljai vannak: a hitellel a képviselő szerint magához akarja kötni évtizedekre Magyarországot.

Túry Gergely

Mint Aradszki András, a fenntartható fejlődés bizottságának kormánypárti tagja kifejtette: ebben a testületben éles vita alakult ki a beruházásról. Szerinte az ellenzék vitatta, mennyibe fog kerülni az országnak, ám a kormánypártiak azzal védték a bővítést, hogy az orosz és a magyar állam egyaránt érdekelt abban, hogy a projekt sikeres legyen. Szerinte a kormánypártiak tisztában vannak azzal, hogy az orosz Roszatom technológiája nem jelent nagyobb veszélyt, mint amit egy amerikai vagy japán erőműfejlesztő cég ajánlata jelentene.

Szél Bernadett szerint számos fontos kérdésben nem kaptak egyértelmű válaszokat Németh Lászlóné fejlesztési minisztertől a bizottsági meghallgatásán. Szerinte ezt a kormánypárti politikusok is érezték. Mint mondta, a 40 százalékos beszállítói arány csak "egy óhaj", nincs rá garancia, hogy a magyar cégek ekkora részt kapnak majd a beruházásról. Szerinte az orosz beruházó fogja megszabni az áram árát, és nem kaptak választ arra sem, hogy mi lesz 20 év után a kiégett, sugárzó elemekkel. Szél Bernadett szerint nem érthető, hogy miért csak 95 százalék az állami tulajdonrész aránya, miért nem 100 százalék. A képviselő azt mondta, Némethné elismerte, nemcsak kapacitás fenntartásról, hanem kapacitás bővítésről is szó van.

A gazdasági bizottság nevében a fideszes Koszorús László beszélt a bővítésről. Ő azt mondta, évi 1 százalék GDP bővűlést fog eredményezni, így nemcsak olcsó áramot termel majd, de amíg épül az erőmű, addig felpörög a gazdaság, az adóbevételek és nőni fog a foglalkoztatás is. Az MSZP-s Kovács Tibor szerint az Országgyűlés 2009-ben nem adott felhatalmazást, hogy ilyen nemzetközi megállapodást kössön a kormány. Az ellenzéki politikus szerint csak az előzetes vizsgálatokra kérte fel a kormányt, hogy ezek az adatok alapán tudjon dönteni a parlament. Szerinte a képviselők csak azért szavazzák meg az ország sorsát több évre meghatározó szerződést, mert Orbán Viktor erre kérte őket.

A Jobbik elvileg támogatja, a baloldal ellenzi

A Jobbik vezérszónokai kiálltak a paksi atomerőmű tervezett bővítése mellett. Balczó Zoltán alelnök felszólalása elején a szocialistákat bírálta, akik szerinte azért maradnak távol a vitától, mert nem tudnák megindokolni, miért "táncoltak ki" korábbi, bővítéspárti álláspontjuk mögül. Frakciótársa, Kepli Lajos szerint a megújuló energiaforrásokkal nem helyettesíthető az atomenergia. "A Jobbik nem száll be a balliberális hisztériakeltésbe" - tette hozzá.   

Az MSZP, a PM és az LMP egész nap igyekezett napirenden tartani a parlamentben a kérdéskört - így Orbánt is erről kérdezték napirend előtt. Az előbbi kettő a választási kampány témájáva is igyekszik tenni, népszavazást kezdeményeztek az ügyben, hétvégén tüntettek az orosz-magyar megállapodás ellen; a Jobbik elviekben támogatja a paksi bővítést, viszont támadták a kormányt, amiért a "több kormányzati ciklusra kiható kérdésről nem egyeztetett előre, csak utólagos tájékoztatást ad".

Az MSZP vezette baloldali összefogás szakpolitikusai szombaton azt mondták egy sajtótájékoztatón, hogy a parlament nem hagyhatják jóvá a paksi atomerőmű bővítését, mivel "az Országgyűlésnek beterjesztett javaslat biankó csekk", az Oroszországgal kötött megállapodás legfontosabb részletei nem derülnek ki belőle.

Miről döntenek?

Pénteken benyújtotta a kormány a parlamentnek a Moszkvában aláírt orosz-magyar szerződést a Paksi Atomerőmű bővítéséről. Ebből kiderül, hogy Oroszország csak húsz évig vállalja az elhasznált fűtőelemek tárolását vagy feldolgozását, ez után a hulladékot visszaszállítják Magyarországra. Erről eddig a kormányzati kommunikáció nem szólt.

 

Magyarország a szerződésben külön vállalja, hogy az orosz féltől kapott hasadóanyagot nem dúsítja tovább, nem használja katonai célra, vagyis nem épít belőle atombombát. Hiányzik ugyanakkor a szerződésből az új atomerőmű ára, a finanszírozás kérdése, illetve az is, hogy mikor kell elkezdeni és befejezni az építkezést. A határidőkről csak annyit lehet megtudni, hogy a szerződés határozatlan időre szól, de csak akkor lép hatályba, mikor „diplomáciai csatornákon megérkezik az utolsó írásos tájékoztató arról, hogy a felek eleget tettek a hatálybalépéshez szükséges hazai eljárásoknak”.

 

A Nézőpont szombaton bemutatott mérése szerint a lakosság többsége támogatja a bővítést. A kutatók által megkérdezettek 52 százaléka tartja szükségesnek a bővítését, 25 százalékuk ellenzi azt, 23 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni. Ám a Medián hétfőn közölt mérése ennek az ellenkezőjét mutatja. E szerint a lakosság 34 százaléka támogatja, 56 százalék viszont ellenzi, hogy orosz hitelből és orosz kivitelezésben új atomerőmű épüljön Pakson 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Itthon

Karanténba teszik az Országházban a paksi levéláradatot

A parlament informatikai rendszere karanténba teszi az egy IP-címről küldött vagy hasonló tartalmú tömeges leveleket – közölte az Országgyűlés Sajtóirodája hétfőn. Így reagáltak a PM-es Szabó Rebeka facebookos bejegyezésére, amely szerint a parlamenti rendszergazdák, "nyilván utasításra", blokkolták azokat a választópolgári leveleket, amelyekben benne volt a Paks szó.

hvg.hu Gazdaság

Öt óra alatt lezavarja a parlament a paksi ügyet

Az országgyűlési többség rábólintott, így a januári Putyin-Orbán paktumról szóló törvényt a lehető legrövidebb idő alatt megszavaztatja. Ennyi idő alatt lehet dönteni arról, hogy belekezd-e az ország az évszázad legdrágább beruházásába, és hogy 2090-ig ez a fő csapásirány a honi energiapolitikában. Jávor Benedek kiakadt.

Kósa András - Orosz Márta Itthon

Jön az uniós eljárás: eltaktikázta magát a kormány Pakssal?

Bár a magyar kormány állítása szerint a paksi bővítésről szóló államközi szerződés ügyében mindenről tájékoztatták előzetesen az Európai Bizottságot, és a testület nem jelezte, hogy bármilyen kifogása lenne, a bizottság szóvivője a hvg.hu-val közölte: "hamarosan" vizsgálatot indítanak. Szerdán Martonyi János Berlinben tárgyal, ahol Ukrajna mellett Paks ügye is terítékre kerülhet. Noha nagyobb diplomáciai szélviharra a választások előtt várhatóan nem kell a kormánynak felkészülnie, az oroszokkal kötött deal több forrásunk szerint komolyan sérti az uniós érdekeket.