Általános vitára alkalmasnak találta a paksi atomerőmű bővítésről szóló dokumentumot az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága hétfői ülésén, ahol a képviselők a harmadik rezsicsökkentésről szóló törvényjavaslatot is támogatták.

A rezsicsökkentésről szóló javaslatot Németh Szilárd (Fidesz) és Rogán Antal (Fidesz) frakcióvezető közösen jegyzik: ennek alapján a gáz lakossági fogyasztói ára április 1-jétől 6,5 százalékkal, az áramé szeptember 1-jétől 5,7 százalékkal, a távhő ára pedig október 1-jétől 3,3 százalékkal csökken majd.

A paksi erőmű bővítéséről szóló egyezmény szövegét a kormány nevében Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pénteken nyújtotta be az Országgyűlésnek. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a kormány álláspontját ismertetve az ülésen elmondta: a paksi blokkok bővítése két korábbi felhatalmazó dokumentum alapján indult el, az első döntés 2009-ben született. Ismertetése szerint a beruházás várható költsége 10-12 milliárd euró között lesz. Közölte, hogy a pénzügyi megállapodás még nem született meg, de erre néhány héten belül sor kerülhet. A kijelölt munkabizottság öt szerződéstervezetet készített elő, ebből 2014. január 14-én a szerződő felek négyet írtak alá, az egyik a kormányközi megállapodás.

Ellenzék: "Erős arcátlanság"

A kivitelezői dokumentumban az orosz fél vállalta, hogy 40 százalékban beszállítókra támaszkodik. Az utolsó kettő az üzemeltetés-karbantartásról, és az üzemanyag-szükséglet biztosításáról, illetve a kiégett fűtőelemek elszállításáról szól, ez utóbbi a beüzemelést követő 20 évre vonatkozik. Varga Mihály hangsúlyozta: a kormány mindenben transzparens módon jár el. Ismertette, hogy az orosz fél által biztosított 10 milliárd eurós hitelkeret lehívása tíz év alatt történik meg, ami számításaik szerint néhány százalékponttal növeli az államadósság éves mértékét. Kiemelte: a beruházás éves szinten akár 1 százalékos GDP-növekedést és 10 ezer új munkahelyet teremt.

Volner János, a bizottság jobbikos alelnöke azzal együtt, hogy támogatta a javaslatot, "erős arcátlanságnak nevezte", hogy a kormány több kormányzati ciklusra kiható kérdésről nem egyeztetett előre, csak utólagos tájékoztatást ad. Kovács Tibor, a bizottság MSZP-s alelnöke szerint ők nem "titkos tárgyalások" lefolytatására adtak felhatalmazást, és az erőmű bővítését soha meg nem térülő beruházásnak nevezte.

Átment a költségvetési bizottságon is

Az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága 18 igen, 3 nem és egy tartózkodás mellett tartotta általános parlamenti vitára alkalmasnak atomerőmű-beruházásról szóló törvényjavaslatot.

Varga Mihály kiemelte: itt nem egyszerűen egy beruházásról van szó, a bővítés az állami vagyon jelentős gyarapodását jelenti, ezzel párhuzamosan olcsó energiát biztosít az országnak és hozzájárul a GDP bővüléséhez.

Az ellenzéki, különösen a szocialista képviselők több ponton is vitatták a törvényjavaslatot, és nem tartották alkalmasnak parlamenti általános vitára. Nyikos László (Jobbik), a bizottság elnöke pedig úgy ítélte meg, nem áll elég információ a képviselők rendelkezésére ahhoz, hogy megfelelően megítéljék a törvényjavaslatot.