szerző:
Kósa András - Orosz Márta

Bár a magyar kormány állítása szerint a paksi bővítésről szóló államközi szerződés ügyében mindenről tájékoztatták előzetesen az Európai Bizottságot, és a testület nem jelezte, hogy bármilyen kifogása lenne, a bizottság szóvivője a hvg.hu-val közölte: "hamarosan" vizsgálatot indítanak. Szerdán Martonyi János Berlinben tárgyal, ahol Ukrajna mellett Paks ügye is terítékre kerülhet. Noha nagyobb diplomáciai szélviharra a választások előtt várhatóan nem kell a kormánynak felkészülnie, az oroszokkal kötött deal több forrásunk szerint komolyan sérti az uniós érdekeket.

Porszem kerülhetett a kommunikációba a magyar kormány és az Európai Bizottság között Paks ügyében. Legalábbis a kormányban úgy tudják, nem indul vizsgálat amiatt, hogy Orbán Viktor nyilvános pályázatot nélkülözve állapodott meg Oroszországgal a két új blokk felépítéséről. Lázár János korábban már beszélt arról: a kormány 30 nappal az egyezmény megkötését megelőzően három alkalommal is tájékoztatást adott az Európai Bizottságnak a tervezett beruházásról, és semmilyen észrevétel nem érkezett hozzájuk, nem volt szó arról, hogy vizsgálat indulna. A kormányzati kommunikációs államtitkárságon megerősítették Lázár János információit a hvg.hu-nak.

Ehhez képest kérdésünkre az Európai Bizottságtól teljesen más információ érkezett. "Hamarosan szakértőkkel vizsgáltatja meg a paksi bővítésről kötött egyezmény közbeszerzési vonatkozásait az Európai Bizottság" – közölte megkeresésünkre Chantal Hughes szóvivő, hozzátéve: „ahogy mindig, a bizottság nagy jelentőséget tulajdonít a megfelelő versenyeztetési irányelvek alkalmazásának, hiszen ezek az EU gazdaságpolitikájának alapját jelentik”. Az Energetikai Biztosságtól szintén olyan információink vannak, hogy lesz vizsgálat a pályáztatás elmaradása miatt. Ugyanakkor bizottsági forrásaink hangsúlyozták, hogy mivel eddig nem kaptak érdemi információkat a beruházásról, arról sem mondhatnak semmit, mi lehet a vizsgálat kimenetele. Úgy tudjuk, a vizsgálat közeli megindulása meglepetést okozott a kormányban is, mert ott arra számítottak, hogy Brüsszel csak a munkálatok konkrét megkezdésekor vizsgálja majd, közbeszerzés útján választják-e ki a kivitelezőket.

©

Meglepetés

A választások előtt gyorsan megkötött szerződés (melynek értelmében például a kiégett fűtőelemeket Oroszország húsz évig tárolja majd, de utána visszakerülhetnek Magyarországra) meglepetést keltett, már csak azért is, mert korábban a kormány részéről többen arról beszéltek, hogy nyílt eljárás keretében dőlhet el, ki építhet két új reaktort Paksra. Ehhez képest a kabinet úgy kötött szerződést Oroszországgal, hogy a háttérszámításokat, a megtérülési mutatókat, egyáltalán bármely főbb gazdasági paramétert a beruházás hosszú távú hatásairól, egyelőre valószínűleg csak egy szűk döntéshozói kör ismerheti.

A Fidesz vezetésében kering egy megvalósíthatósági tanulmány, erről azonban még csak beszélniük sem szabad azoknak, akik látták, a képviselőcsoport tagjainak csak annyit mondtak a legutóbbi kihelyezett frakcióülésen, hogy kilowattóránként 12-13 forintért lehet majd áramot termelni tartósan Pakson, ami meg fogja érni, de, hogy miért és hogyan, arról nem közöltek részleteket. Úgy tudjuk, semmilyen tájékoztatást nem adtak a hosszabb távú költségvetési hatásokról a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékes osztályain dolgozó szakértőknek sem.

Dörgedelmek külföldről

John McCain amerikai szenátor múlt héten járt egy kétpárti kongresszusi delegáció élén Budapesten, és találkozott Orbán Viktorral, illetve Mesterházy Attilával is. McCain „komoly aggodalmait” hangoztatta a magyar demokrácia állapotával kapcsolatban (bár a hvg.hu kérdésére konkrétumokat nem akart említeni), és a paksi bővítésre is külön kitért. Mint fogalmazott, "kifejeztük aggodalmunkat a verseny és az átláthatóság hiánya miatt ebben az ügyben".

A magyarországi születésű történész, John Lukacs tíz napja a Népszabadságban megjelent írásában a tervezett paksi atomerőmű-bővítésről szóló orosz–magyar megállapodással kapcsolatban arról értekezett, hogy az oroszokat el kell ismerni és tisztelni kell őket, "mint azt távoli rokonaink, a bölcs finnek teszik, de mi nem az oroszokhoz tartozunk". "Tiszteljük vívmányaikat, nagy művészeiket, de a magyar szellem, a magyar értelem, a magyar művészet és műveltség lélegzete nyugati. (...) A Nyugat gyakran volt a keresztünk, de vállalnunk kell, mert az a csillagunk is" – fogalmazott John Lukacs, aki szerint nem szabad az oroszok felé "sündörögni", mert az talán végleges teher lehet hosszú időre, és a magyarság kárára válik. Orbán Viktor válaszolt a levélre, és azt írta, "Nyugaton történő lehorgonyzás" világosan és nagyszerűen lezárt ügy "a mi rendszerváltásban kikovácsolódott antikommunista nemzedékünk számára", méltó válasz az 1945 utáni szovjet megszállásra és a kommunizmus évtizedeire. "Mi itthon már abban a jövőben élünk, amelyért Te még aggódsz odaát" – írta a miniszterelnök a Corvin-láncos professzornak.

Kérdés, a közelgő Európai Parlamenti választások mennyiben lassítják a folyamatokat. Több diplomáciai forrásunk szerint ugyanis a bizottság mára egyfajta béna kacsa állapotba került, abból a szempontból, hogy a magukat újraválasztatni akaró biztosok már nem akarnak látványosabb konfliktusokba belemenni. Igaz, egy másik bizottsági forrásunk szerint ez „még nincs így”, és különben is „az EU éppen a versenyjogok terén működik igazi hatóságként. Ezeket a szabályokat veszik a legkomolyabban, ráadásul általában itt vannak a legtisztább helyzetek, ahol nem kell sokat mérlegelni: vagy van verseny, vagy van tender, vagy nincs. Nem hiszem, hogy az EP-választások befolyásolnák a Pakssal kapcsolatos vizsgálatokat.”

Diplomáciai szinten eddig úgy tűnt, hogy – a már említett McCain vizitet leszámítva – nem kell magyarázkodnia a kormánynak amiatt, hogy évtizedekre orosz kézbe adhatja a magyar energiatermelést. Több jelentős uniós ország diplomatái is arról beszéltek a hvg.hu-nak, hogy alapvetően kétoldalú ügyként kezelik Paks ügyét, és ettől önmagában nem gondolják, hogy Magyarország esetleg centrifugális pályára került volna az EU-ban. „Az energia egy dolog, de a magyar gazdaság szinte teljes egészében a némettől függ, így Orbán Viktor, ha akarná sem vághatná el ezeket a kapcsolatokat” – mondta egy diplomata a hvg.hu-nak.

©

Az Európai Zöldek azért igyekeznek hallatni a hangjukat. "Nem árulok el újdonságot, hogy Oroszország az energiát politikai fegyverként használja. Ez a szerződés nem szolgálja se Magyarország, se az Európai Unió érdekeit, mert túl nagy befolyást enged Oroszországnak" – mondta a hvg.hu-nak Reinhard Bütikofer, az Európai Zöldek társelnöke. "Mivel Orbán úr mindig Brüsszel szemére veti, hogy előírásokat fogalmaz meg, azt gondolom, hogy nem az EU-nak, hanem a magyaroknak kell a piros lapot felmutatniuk, és erről a kurzusról letéríteniük a kormányt" – tette hozzá.

Már a Déli Áramlat kétoldalú szerződéseit is elmeszelték

„Az uniós tagállamok még mindig nem fogták fel, hogy ilyen horderejű energiapolitikai döntéseket, mint a paksi szerződés, nem hozhatnak meg egyedül" – mondta a hvg.hu-nak Frank Umbach, a londoni Európai Energia- és Forrásbiztonsági Központ igazgatója (European Centre for Energy and Resource Security), az Európai Biztonsági Stratégia Központ nemzetközi energiabiztonsági munkatársa (Centre for European Security Strategies). "Az Európai Bizottság a Lisszaboni Szerződés és az új energiapolitikai irányelveken keresztül többek közt nagyobb átláthatóságot követel meg a gázszerződésekben, de az energiaszektorban és a nukleáris területen is" – tette hozzá.

A német kormánynak is tanácsokat adó Umbach, akinek a szakterületéhez tartozik többek közt Oroszország, a német és európai energiapiac, valamint a globális energiabiztonsági kihívások, szintén figyelmeztetett arra, hogy az orosz külpolitikát jelentős részben az energiapolitika határozza meg. Egész pontosan: az energiaszektor jelenti Oroszország kezében a legfontosabb eszközt, ha a Varsói Szerződés egykori országaival folytatott külpolitikáról van szó. „Mivel az EU, de a visegrádi országok is határozottabban fel akarnak lépni Oroszországgal szemben, Putyin az oszd meg és uralkodj elvét alkalmazza. Első körben kétoldalú szerződéseket csikar ki, hogy aztán az Európai Bizottságot kész tények elé állítsa. Ez a stratégia azonban, mindeddig nem vált be, ahogyan azt a Déli Áramlat esetén is láthattuk. (Az Európai Bizottság vizsgálata decemberben azt mutatta, hogy a Déli Áramlatban érintett kelet-európai országok kormányközi szerződései Oroszországgal uniós jogba ütköznek – a szerk.).

Emiatt Umbach azt gondolja, nem szolgálja különösebben sem a magyar, sem az európai érdekeket, ha a budapesti kormány a paksi bővítésről szóló szerződést úgy köti meg, hogy előtte sem az EU-val, sem a visegrádi partnereivel nem konzultált. "Mivel a nemzeti infrastruktúrák országokat átívelő hálózatot alkotnak, szem előtt kell tartanunk, hogy nem lehet már csupán nemzeti érdekek mentén hozni az energiapolitikai döntéseket. Az egyéni nemzeti döntések az ország határain túl a szomszédos államokra és a közös uniós energiapolitikára is kihatnak” – fejtette ki.

Ennek nyomán érdekes lehet (akár csak a lengyelországi reakciókból is kiindulva), hogy a visegrádi országok miként reagálnak a magyar-orosz paksi dealre. Főleg, hogy Magyarország eddig fennhangon hangoztatta a közös visegrádi energiapolitika fontosságát az energiafüggetlenség és -biztonság megteremtésében.

Érdekesnek találta cikkünket? Értékelje!
Köszönjük!
Cikk megosztása
Címkék