Egyre többen bírálják a konzervatív jogászok közül is a kormánnyal szerintük túl engedelmes Alkotmánybíróságot. Ennek ellenére az Ab-ra újabb csapást hozhat, hogy a Fidesz már a nyári szünet előtt világossá tette, az ellenzéki jelölteknek nem lesz esélyük, szeptemberben két új tagot küld majd a testületbe. A párt az elmúlt négy évben radikálisan átalakította az alkotmánybíráskodást, amely a kétharmad nyomása alatt elszakadt a Sólyom László lefektette hagyományoktól.

"Az eddig napvilágot látott, jelentős számú kritikai elemzés többsége is jelezte, hogy nem egyszerűen csak egy hibás döntésről van szó, hanem a kormányzati politika előtti behódolásról – kapott éles kritikát az Alkotmánybíróság (Ab) az 1866 óta működő folyóiratban, a jogász szakma egyik jelentős lapjának számító Jogtudományi Közlönyben (a szót a szerzők írták dőlt betűvel – a szerk.). A Magyar Tudományos Akadémia által kiadott folyóirat júniusi számában a Debreceni Egyetem (DE) két tanára arra jutott, hogy az elmúlt években a testület feladta legfőbb célkitűzését, az alapjogok védelmét, helyette „a kormányzati akarat érvényre juttatásában” segédkezik.

Bencze Mátyás és Kovács Ágnes a „behódolásról” megfogalmazott véleményét még egy 2013-as Ab döntés – a 2006-os őszi zavargások után született bírói ítéleteket megsemmisítő törvény alkotmánybírósági jóváhagyása – alapján fogalmazta meg. Azóta a testület több olyan határozatot hozott, mellyel kritikusai szerint szembement saját korábbi döntéseivel, az alkotmányjog alapelveivel. Így komoly vitát gerjesztett a múlt héten a trafiktörvény szentesítése, a takarékszövetkezetek átszabásának elfogadása vagy korábban az internetes kommentelésről szóló – a honlapok felelősségét kimondó – döntés.

A következő napokban újabb kényes kérdésben kell állást foglalnia az Ab-nak. Még a nyári ítélkezési szünet, az alkotmánybírók szabadsága előtt fog dönteni abban az ügyben a testület, amelynek rendkívüli jelentősége van a kormánypárti kétharmad szemében: alkotmányos-e az ellenzék által támadott, a Fidesznek kedvező új budapesti választási rendszer.

Alkotmánybírósági forrásaink szerint van valamennyi igazság a kritikákban, ám szerintük szem előtt kell tartani, hogy az Ab nincs könnyű helyzetben. Ráadásul, míg politikai kérdésekben valóban bekövetkezett a fordulat a 2010 előtti bíráskodási gyakorlathoz képest, szerintük a szabadságjogok védelmében a testület igenis vállalja a konfrontációt a Fidesszel.

Nyomás alatt

A politikailag kényes, a kormánypártok számára fontos ügyekben az Ab taktikázik – ez az elmúlt négy év döntéseiből egyértelműen kitűnik. Hogy a kétharmad jelentette nyomás nem mellékes körülmény, azt maga a testület elnöke, Paczolay Péter is elismerte. „Az Ab teljesen új helyzetbe került. (…) Ebben a helyzetben az alkotmánybíráskodással szembeni elvárások sem lehetnek ugyanazok, mint feles többség esetén” – fogalmazott az Alkotmánybíróság elnöke még 2012 elején a hvg.hu-nak adott interjújában.

Orbán Viktor és Paczolay Péter - elhidegülés?
©

Paczolay a három évvel ezelőtti interjúban felvillantotta jövőképét is. „Mindez csak megerősíti az alkotmánybíráskodásba vetett hitemet: legalább van egy intézmény, amely próbálja megőrizni az alkotmányos kultúrát és értékeket. Továbbviheti egy olyan korszakba, amikor a kétharmados többség jelentette körülmény megszűnik – beszélt az elnök az Ab később követendő, hosszú távú stratégiájáról. Paczolay akkor úgy vélte, a testület hasonló utat járhat be, mint a Sólyom László vezette testület 1989 és 1998 között. Az Ab első elnöke leköszönése után több interjújában kifejtette: az 1989-es alkotmány politikai alkuk következtében született meg tele ellentmondásokkal. Ezért ő arra törekedett, hogy a rendszerváltás utáni – politikailag nyugodtabb – időszakban a testület kigyomlálja az ellentmondásokat, rendbe tegye a szöveget, illetve a megsemmisítse az alkotmányellenes jogszabályokat.

Viszont az április 6-i választások után sem szűnt meg „a kétharmados többség jelentette körülmény”. Ráadásul a Fidesz továbbra is magánál tartja az új bírák jelölésének jogát: két héttel ezelőtt kezdeményezte Kövér László, az Országgyűlés elnöke a parlament alkotmánybíró-jelölő bizottságának a felállítását. Így a testületbe a Fidesz és a KDNP 6, az ellenzék 3 tagot ajánlhatott. Ezzel megtartották a 2010-ben kialakított rendszert, ugyanis 1990 és 2010 között úgynevezett paritásos bizottságok jelölték a bírákat: a testületbe minden frakció egy személyt delegált függetlenül attól, hogy mekkora volt a képviselőcsoport létszáma. Ennek aztán az lett a következménye, hogy 2010-ig párosával választották az alkotmánybírákat: egy kormánypárti és egy ellenzéki jelöltet.

Szentesítették a kétharmadot

A kétharmad meglétét végül az Alkotmánybíróság maga szentesítette. Ugyanis az Együtt-PM a választások után a testülethez fordult, mert az ellenzéki párt szerint alkotmányellenes, hogy az új választási rendszerben a győztes pártoknak éppen úgy jár kompenzációs szavazat, mint a veszteseknek, ami sérti szerintük a választójog egyenlőségének elvét. Az ellenzéki párt úgy érvelt, a győztesre leadott szavazatot így kétszer is beszámíthatták: egyrészt győzött a képviselőjelöltjük, másrészt listáról is szerezhettek egy parlamenti helyet – és ez a megoldás biztosította azt a plusz mandátumszámot, ami a Fidesz kétharmadához vezetett.

Az Ab viszont úgy vélte, az számít, hogy a választások előtt egyenlők voltak az esélyek – azaz, ha az Együtt győzött volna, akkor ő kapta volta meg a győzteseknek járó pluszszavazatokat.

Az elmúlt négy évben viszont csakis kormánypárti jelöltek kerültek be a testületbe, ősszel pedig tovább változhat az Ab összetétele. A régi rendszerben megválasztott bírák közül szeptemberben Bragyova András, Kovács Péter, novemberben Balogh Elemér távozik. Februárban pedig magának az elnöknek, Paczolay Péternek is lejár a mandátuma. Egy neve elhallgatását kérő, a döntés előkészítésére rálátó fideszes forrás szerint a párt vezetése még nem döntötte el, hogy kit jelöl, de ősszel egyszerre három alkotmánybírót fognak választani.

Varga Zs. András - karakteres vélemény
©

A párt elnöksége még azt sem döntötte el, hogy újrajelöli-e Paczolayt. Bár a Fideszben forrásaink szerint lennének támogatói – úgy tudjuk, közéjük tartozik az új igazságügyi miniszter, a volt alkotmánybíró, Trócsányi László is –, az Ab vezetőjét a Fidesz elnöke, Orbán Viktor nem igazán kedveli. Mint tavaly augusztusban a hvg.hu megírta, a miniszterelnök ellenezte, hogy a kormány újrajelölje a Velencei Bizottságba Paczolayt, mert szerinte az Ab-elnöke a nemzetközi testületben nem védte meg a hazai alkotmányozási folyamatot (a Velencei Bizottság többször bírálta a magyar törvényalkotást – a szerk.).

Végül a kabinet a legfőbb ügyész korábbi helyettesét, Varga Zs. Andrást küldte a testületbe. Egy hónappal korábban Paczolay lépett meglepőt: bocsánatot kért Örményországtól, amiért Magyarország 2012-ben kiadta az azeri baltás gyilkost – mint arról akkor az Origo beszámolt, erről Orbán személyesen döntött.

Fideszes források szerint ugyan nincs még döntés az új alkotmánybírókról, viszont biztosra veszik, hogy Varga Zs. ott lesz a jelöltek között. A Pázmány Péter Egyetemen tanító jogásznak karakteres véleménye van az Ab jogosítványairól. Még az új alkotmány kidolgozása előtt egy olyan tanulmányt írt, melyben felvetette: helyezzék közös felügyelet alá az Alkotmánybíróságot, a Legfelsőbb Bíróságot és az újonnan létrehozandó Közigazgatási Bíróságot, mintegy lefokozva és betagozva az Ab-t az igazságszolgáltatás szervezetébe.

„Angliában például nincs is alkotmánybíróság”

Az az ötlet, hogy az Alkotmánybíróság legyen a Kúria egyik tanácsa, idén ismét felmerült – állította egy, az Ab munkájára rálátó forrás. Úgy tudjuk, nem a Fideszben vetődött fel, hanem a párttal szimpatizáló jogászkörökben, és egyelőre az elképzelésnek nincs politikai támogatottsága. Viszont a pártban többen is úgy gondolkodnak, az Sólyom által megalapított Ab túl nagy befolyással rendelkezik, túlnőtt a hatáskörén, és a testületben pedig még mindig vannak olyan tagok, akik követik ezt a hagyományt.

Bezzeg Angliában nincs helyük
©

Erről Semjén Zsolt beszélt először 2010 végén a Hírszerzőnek adott interjújában. „Mi alapján állítja egy jogász, akit a parlament odatett, hogy ő valamilyen prófétai karizmát kapott, amivel látja a „láthatatlan alkotmányt”, amit a többiek nem látnak? Ugyanakkor az Ab-t nem lehet a legitimáció szempontjából szembeállítani a parlamenttel vagy a néppel. Mégiscsak a nép választja meg az Országgyűlést, a parlament meg az Ab-t” – bírálta Sólyom Lászlót az interjúban a miniszterelnök-helyettes.

"Szamárság egy demokráciát abból megítélni, hogy mennyire széles az alkotmánybíróság jogköre, Angliában például nincs is alkotmánybíróság” – ezt már Orbán Viktor mondta egy tavalyi rádióinterjújában. Előtte Kövér bosszankodott azon, hogy 2010-ben a Fidesz által jelölt Stumpf István Sólyom útmutatásai alapján érvelt a testület jogosítványai mellett. A parlament elnöke szerint az Ab tagja „önhatalmú és parttalan jogászkodást” folytat, mert úgy gondolta, hogy a testületnek joga van még az alkotmány egyes részeit is megsemmisíteni, ha a szövegen belül ellentmondásokat talál. Erről azért volt vita, mert a Fidesz belefoglalta az új alaptörvénybe: az Országgyűlés bárhogy módosíthatja az alkotmányt, azt az Ab tartalmi szempontból nem vizsgálhatja.

Több, a törvényalkotásban fontos szerepet játszó fideszes forrás elismerte: a párt vezetésében 2010 óta meghatározóvá vált az a nézet, melyet korábban véleményükkel a jogásztársadalmon belül kisebbségben lévő szakemberek fogalmaztak meg az Ab-ról. Közéjük tartozik a testületbe 2011 őszén bekerült Pokol Béla, aki már az 1990-es évek elején úgy vélte, a Sólyom vezette Ab olyan elvek (ezeket nevezte a testület volt elnöke „láthatatlan alkotmánynak” – a szerk.) alapján bíráskodik a törvényalkotók felett, melyek nincsenek is szó szerint beleírva az alkotmányba. Szerinte a döntések során azt is figyelembe kell venni, hogy mik a népakarat képviselőinek a céljai, mit akartak elérni egy törvénnyel – és ezt, amennyire csak lehet, tiszteletben kell tartani. Ő már 2010-ben felvetette, hogy az új alkotmány szögezze le: a rendszerváltás után született Ab-döntések semmisek, hogy a Sólyom-időszakban keletkezett határozatok ne kössék meg az új testület kezét. Végül 2013-ban az alaptörvény negyedik módosításába ezt is belefoglalták.

Meg lehet érteni a kormányt

Pokol Béla nézeteit ma már többen is vallják az új tagok közül. A volt fideszes képviselő, Balsai István, a volt KDNP-s politikus, Salamon László, az egykori bíró, Szívos Mária, illetve a KDNP jelölte Dienes-Oehm Egon rendszeresen fogalmaz meg ellenvéleményt, ha a kormány vagy a Fidesz valamely törvényi kezdeményezését megsemmisíti az Ab.

Érveik gyakran a párt közleményeinek szövegeire emlékeztetnek. Dienes-Oehm egy tavaly decemberi konferencián ki is fejtette: a 2007-es gazdasági válság kirobbanása után meg lehet érteni a kormányokat, melyek a csőd ellen harcolva kénytelenek több ezer éves alapelveket megsérteni.

Ugyanakkor fideszes források korábban több esetben – a magánnyugdíj-pénztárak, választási regisztráció ügyében – úgy beszéltek a várható döntésekről, hogy nyilatkozataikból kiderült: jóval a döntés előtt informálták őket arról, mi készül a testületben, így rá tudtak készülni a határozatra. A legnagyobb port felvert eset az volt, amikor néhány órával az Ab döntése előtt visszavonták az egyházi törvényt, hogy azt a testület ne tudja megsemmisíteni, majd később újra megszavazták a kifogásolt szöveget. Paczolay 2012-ben figyelmeztetett is: esküjét szegi meg az a bíró, aki szivárogtat, ám forrásaink szerint a figyelmeztetésnek nem volt foganatja.

Egy vezető fideszes politikus a hvg.hu-nak elismerte, miután letettek arról, hogy az Ab-t lefokozzák – esetleg beolvasszák a Kúriába –, tudatosan törekedtek arra, hogy olyan jelölteket találjanak, akik a parlament és az Alkotmánybíróság viszonyát úgy fogják fel, mint ők, lojálisak a kabinethez.

Mára 8:7 arányban többségbe kerültek a 2010 után megválasztott bírók, és a döntésekhez fűzött egyetértő – úgynevezett párhuzamos –, illetve a határozatokal bíráló, úgynevezett különvélemények azt mutatják, hogy a 2010 előtt és után bekerült tagok teljesen másképp fogják fel az Ab szerepét. Igaz, az újak közül Stumpf és Szalay Péter időnként a régiekkel szavaz, de a szeptemberi távozókkal az újak pozíciója tovább erősödhet. Ugyanakkor a régi alkotmánybírók közül a korábbi ombudsman Lenkovics Barnabás számos úgyben átpártolt az újakhoz.

Az Alkotmánybíróság működésére rálátó forrásunk szerint Paczolay nemcsak azzal nem számolt, hogy nem szűnik meg "a kétharmados többség jelentette körülmény", de azzal sem, hogy az új bírák a talár felöltése után sem változtatják meg a hozzáállásukat, azaz nem az Ab-hoz lesznek lojálisak. Ugyanis az új bírák többsége egyetlen politikailag fontos ügyben sem ment neki a kormánynak, márpedig az Ab szavazással dönt egy-egy határozat mellett vagy ellen.

Pingpong

A 2010 és 2014 közötti parlamenti ciklus első éveiben az Ab még megpróbálta megőrizni a mozgásterét, többször ütközött a parlamenti kétharmaddal. Még 2010-ben elutasította a végkielégítésekre kivetett 98 százalékos különadót, mire a Fidesz javaslatára adóügyekben elvonták a testület jogköreinek egy részét, ám az Ab mégis újra elővette az ügyet.

2011 nyarán kiszivárgott, hogy az Ab megvétózná a magánnyugdíj-pénztárak államosítását, mire a Fidesz őszre kibővítette a testület létszámát, öt új tagot küldött Donáti utcába.

A döntés a belső viták miatt elhúzódott, és mivel az Ab 2012 januárjától – az új alkotmánybírósági törvény szerint – nem foglalkozhatott a régi beadványokkal, már nem is döntöttek az ügyben.

Később az Ab által megsemmisített törvények egy részét a Fidesz parlamenti többsége beillesztette az alaptörvénybe, hogy ne tudjon a testület újból „hozzájuk nyúlni”.

Hoztak is, meg nem is

Stumpf és Szalay támogatásával ment át idén az a határozat, amely szerint a közszereplőknek, politikusoknak igenis tűrniük kell a kritikákat, ezért alkotmányellenes az új polgári törvénykönyv azon része, amely „méltányolható közérdekből” lehetővé tenné ezen bírálatok korlátozását.

Stumpf István - csalódtak benne
©

Az új alkotmány hatályba lépése óta született döntésekből valóban kitűnik, hogy a szólásszabadság, a szabadságjogok védelmében az Ab több olyan törvény is megsemmisített, melyet a Fidesz alkotott, és melyet párt politikusai nyilatkozataikban megvédtek.

  • két hete alkotmányellenesnek nevezte az Ab a büntetőjogi szigor keretében bevezetett „három csapás” egyik paragrafusát
  • májusban kimondták, nem lehet kirúgni a várandós nőt a munkahelyéről, ha elfelejti közölni, hogy teherbe esett
  • a családi pótlék nemcsak a házasoknak, hanem az élettársi kapcsolatban élőknek is jár
  • nem minden rágalmazás sértő, a közszereplőknek többet kell tűrniük, mint a magánembereknek
  • szükségtelen a bizalmas posztot betöltő állami alkalmazottak titkos eszközökkel történő gyakori megfigyelése
  • betiltották a 98 százalékos különadó alkalmazását
  • az Ab többször kiállt az információszabadság mellett hangsúlyozva, hogy az állami cégek és – legújabban – azok leányvállalatai, valamint állami hivatalok gazdálkodási adatait nyilvánosságra kell hozni
  • a testület több alkalommal is nekiment az új egyházi törvénynek hangsúlyozva, alkotmányellenes, hogy a parlamenti képviselők döntik el, melyik közösség lehet egyház

Ugyanakkor a kormánynak is tetsző döntést hoztak a következő ügyekben:

  • megvédték a régi trafikosokat kiszorító törvényeket
  • nem akadályozták meg a régi tulajdonosoknak kárt okozó takarékszövetkezeti törvények működését
  • nemzetközi szerződésbe ütközne az új paksi blokkokról szóló népszavazás, ezért nem lehet megtartani
  • szentesítették a Fidesz kétharmadát
  • elfogadták a Margitsziget államosítását
  • szabad utat biztosítottak a devizahitelesek mentésének – visszamenőleges hatállyal
  • az Ab szerint nem alkotmányellenes, hogy a külföldön dolgozó magyarok nem szavazhatnak levélben, viszont a kettős állampolgárok igen
  • A Terrorelhárítási Központ végezhet miniszteri engedéllyel megfigyeléseket
  • alkotmányos a bírósági ítéleteket visszamenőlegesen megsemmisítő törvény
  • nem alkotmányellenes a korkedvezményes nyugdíjak eltörlése

A Jogtudományi Közlöny szerzői szerint az Ab olyankor is képes kiállni a kormányzati szándékok mellett, amikor alkotmányellenesnek talál egy-egy törvényt. Példaként a kormánytisztviselők indoklás nélküli felmentését lehetővé tevő törvény 2011-es vétóját hozták fel: a Debreceni Egyetem oktatatója szerint azzal, hogy a törvényt a jövőre nézve semmisítették meg, a kormányzati szándékot akadálytalanul teljesült.

Hasonlóan bírálták a bírák nyugdíjazásáról szóló döntést is: a két jogász szerint az Ab döntése nem érintette a bírák elmozdítását végrehajtó államfői határozatokat. A felsőoktatási hallgatókat röghöz kötő szerződéseknél az Ab csak azt kifogásolta, hogy miért kormányrendeletben szabályozta ezt a kabinet, így a szöveg visszakerülhetett a jogrendszerbe.

Nemcsak Bencze és Kovács kifogásoltak az utóbbi időben az Alkotmánybíróság tevékenységét. Sólyom 2012-ben figyelmeztette a testületet: ha nem vétózza meg a választási regisztrációt, értelmét veszíti a munkája. Ugyanakkor az utóbbi időben az MTA jogtudományi intézetének kutatói, de a Pázmány Péter Egyetem jogászai is elégedetlenségüket fejezték ki tanulmányokban, konferenciákon. A jogásztársadalomban őket inkább konzervatív szakembereknek tartják. Stumpf egy tavalyi előadásában az Eötvös Loránd Tudományegyetemen erről azt mondta: "egyfajta intellektuális lázadásnak vagyunk a tanúi."

Ezzel szemben két, az Ab tevékenységére rálátó, név nélkül nyilatkozó forrás is arról beszélt a hvg.hu-nak, hogy a magát jobboldalinak való jogászok, értelmiségiek csak szűk körben, legfeljebb konferenciákon mondják el a véleményüket, bírálják a testületet, de a nyilvánosság elé már nem állnak ki. Úgy vélik, sokat számítana, ha ez végre megtörténne, valaki közülük nyíltan megvédené a politikai nyomással szemben az alkotmánybíráskodást.

Cikk megosztása
Címkék