szerző:
hvg.hu

Eldőlt, jön az e-személyi, és kivált legalább öt igazolványt. A gond csak az, hogy ezzel olyan adatbázis jön létre, amelyből – kellő szabályozás nélkül – az állampolgárok jóformán összes személyes/úgymond érzékeny adata elérhetővé válhat olyanoknak is, akiknek ott és akkor semmi közük nem lenne hozzá.

Döntött a kormány az e-kártya bevezetéséről – közölte csütörtökön a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Lázár János elmondta, a kormány szerdai döntése értelmében felmenő rendszerben vezetik be az új okmányt, amely összevonja a személyi igazolványt, a lakcímkártyát, az adókártyát, a TB-kártyát és az útlevelet, ezen felül kibővíthető közlekedési kedvezmények igénybe vételével és akár diákigazolványként is funkcionálhat. Az e-kártya alkalmas lesz elektronikus ügyintézésre, elektronikus aláírásra – tette hozzá. A kártya bevezetését idén megkezdik, ingyenesen vagy méltányos áron biztosítják majd azt az embereknek – ígérte.

Az új kártya bevezetésével, illetve az ehhez kapcsolódó rendszer élesítésével az államnak minden eddiginél nagyobb hatalma lesz a polgárok felett – figyelmeztetett az egyik veszélyére már a tervezés szakaszában a HVG. Még akkor is, ha a mindössze háromnapos véleményezésre kiadott, amúgy 36 oldalas tervezet alapján a javaslat első ránézésre ártatlannak, sőt kifejezetten hasznosnak tűnt. A kérdések akkor vetődtek fel, amikor célként fogalmazódott meg, hogy az egy adott személyt érintő, különböző (idegenrendészeti, lakcímnyilvántartó, adóhivatali, társadalombiztosítási, közlekedésrendészeti, rendőrségi) nyilvántartásokban szereplő adatokat a korábbinál egyszerűbben összekapcsolhatóvá kell tenni. A mindennapokban persze nem szokatlan, hogy a különböző adatbázisokban ugyanarra a személyre rákeressenek, erre most is van lehetőség, ám ezt mindig csak ideiglenesen, jogosultsággal rendelkező szerv kérésére, az abban foglalt eseményre lehet egybegyűjteni, az összefésült információkból adatbankot építeni tilos. Márpedig éppen valami hasonló sejlett fel a kormány javaslatából, miután erre vonatkozó egzakt tiltást nem lehetett kiolvasni a tervezetből.

©

Ezzel pedig a kormány érzékeny területre tévedt, igaz, nem elsőként. Az adószámot és taj-számot is tartalmazó azonosító kártyát ugyanis legutóbb a Medgyessy-kormány igyekezett bevezetni. „Nem a közigazgatásnak, hanem az állampolgároknak az érdeke lenne, ha három vagy négy kártya helyett csak egyet kellene hordaniuk” – érvelt akkor Tóth Zoltán belügyminisztériumi államtitkár, a koalíciós partner SZDSZ ellenállásán azonban már a kormányon belül elbukott a javaslat.

Az egységes, személyi számon nyugvó állami adatbázisok szétválasztása ugyanis a rendszerváltás egyik vívmánya volt, köszönhetően az Alkotmánybíróság (Ab) első elnökének, Sólyom Lászlónak. Ezt az elvet látja most veszélyben a Társaság a Szabadságjogokért nevű szervezet – figyelmeztetett már a javaslat ismeretében a HVG. „A tervezett intézkedések szembemennek az adatvédelem egyik legfontosabb alapelvével, a célhoz kötöttséggel, relativizálják a személyes adatok továbbításának és a különböző célú adatkezelések összekapcsolásának főszabályszerű tilalmát, és áttörik az univerzális azonosító tilalmát” – érvelt a szervezet.

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke alkotmányosan kivitelezhetőnek mondta a tervet, alapvető problémát saját állítása szerint nem látott, noha hiányolta a garanciális szabályokat. A HVG-nek azt mondta, aggályait a törvényalkotókkal is megosztotta, és, mint mondta, megnyugtató válaszokat kapott. Szerinte „az osztott információs rendszereken nem változtat meg semmit a javaslat, nem változnak a felhatalmazások sem, és a maihoz hasonlóan aktív közreműködés kell majd az adatok kezeléséhez". Azt azért hozzátette: ahhoz azért ragaszkodnak, hogy az ujjlenyomat képe csak az e-kártyán látszódjék, azokból ne építsenek központi adatbázist.