A Z generáció körében kifejezetten nő a (katolikus) vallás és a spiritualitás iránti érdeklődés, különösen olyan régiókban, ahol korábban ennek ellenkezőjét tapasztalták. Ez a fő megállapítása annak a nyolc országban élő (spanyol, olasz, brit, argentin, mexikói, Fülöp-szigeteki, brazil, kenyai) fiatalok körében végzett felmérésnek, amelyet a római Pápai Szent Kereszt Egyetem és több más felsőoktatási intézmény munkatársai végeztek, és a napokban még csak az előzetes eredményeit tették közzé. Azt már más adatokból lehet tudni, hogy ennek az érdeklődésnek a fő terepe – mint a 30 alattiak életének annyi más szegmensében – az online tér, és egyre többen keresnek spirituális iránymutatást a közösségimédia-platformokon, vagy kérnek segítséget a mesterséges intelligenciától (MI).
„A technológia és a vallás találkozásának egyik legérdekesebb aspektusa, hogy az MI-eszközök egyre inkább lelki tanácsadó szerepet töltenek be a fiatalok életében”, és ez azt is jelenti, hogy sokan „nem a hagyományos intézményes formában, hanem személyes spirituális keresésként élik meg hitüket” – derül ki az Aquinói Szent Tamás Ökumenikus Közéleti Akadémia e témában végzett minapi vizsgálódásából. Az MI – különösen a ChatGPT és társai – berobbanásával népszerűvé vált nagy nyelvi modellek (angol rövidítéssel: LLM-ek) kétségkívül számtalan újszerű lehetőséget kínálnak a vallási érdeklődés kielégítésére.
A keresztény felekezetek tagjainak körében népszerűek például a napi szentírási igéket, imákat vagy lelki útmutatást kínáló alkalmazások, amelyek – hála az algoritmusnak – immár személyre szabottan érkezhetnek a felhasználók képernyőjére. A YouVersion Biblia-applikációt például már közel egymilliárd készülékre töltötték le, hogy segítségével az eddigieknél egyedibben lehessen tanulmányozni a Szentírást és ennek kapcsán akár közösséget is építeni. A svájci Luzernben álló Szent Péter-kápolnában pedig tavaly novemberben egy MI-Jézust telepítettek a gyóntatószékbe, „aki” ugyan feloldozást nem adhatott a hívőknek a bűneik alól, de szívesen elbeszélgetett velük lelki problémáikról, kérdéseikről a Biblia alapján. Bár a „Deus in Machina” nevet viselő installáció készítői hangsúlyozták, hogy a Jézus-avatár csak egy tudományos és művészi kísérlet, és hogy a betérők lehetőleg ne osszanak meg MI-beszélgetőpartnerükkel személyes adatokat, a hologram sokakból szélsőséges megnyilvánulásokat váltott ki: egyesek istenkáromlásnak tartották, mások lelkileg gazdagítónak.
