A Karla választása 1963-ban játszódik, George Smiley a visszavonult kémek életét éli, azt rebesgetik, már-már boldog. A Le Carré-történetek kronológiájában az új regény A kém, aki bejött a hidegről és a Suszter, szabó, baka, kém közé esik. Kínálkoztak más bemeneti helyek is az életműben?
Volt néhány, de ez volt a legjobb. Visszamehettem volna A kém, aki bejött a hidegről előtti időkbe, de nem állt még akkor a berlini fal, ami sokak szemében a hidegháború megtestesülése volt. A Le Carré-klasszikusok olvasóközönségét tartottam szem előtt, nem akartam a fal nélküli világba helyezni az első, általam írt Smiley-regényt. Indulhattam volna a Suszter, szabó, baka, kém utánról is, választhattam volna a Karla-trilógia másik két része (Hajsza, Csapda) előtti időket. A baj csak az volt, hogy ezekben az időkben Smiley a brit hírszerző központ, a Körönd főnöke, ez pedig nagyban szűkítette volna a mozgásterét.
Gyerekkorában az apja önnek és az édesanyjának olvasta fel, amit az előző nap megírt. Nem nézett volna szívesebben rajzfilmeket?
A hetvenes években 3-4 tévécsatorna létezett összesen, és csak az egyik sugárzott napközben. Vidéken éltünk, Cornwallban, alig akadt szórakozási lehetőség. Három közül választhattam: játszom a kutyával, fabrikálok valamit fából, vagy meghallgatom apám felolvasását. Erre rendszerint a reggelinél került sor. A rajzfilmeket hétköznap délután vagy szombaton adták. Mit veszíthettem? Apám ráadásul csodálatosan olvasott fel, vérbeli előadó volt. 1972-ben születtem, a Suszter, szabó, baka, kém felolvasásáról (1974-ben jelent meg) a koromnál fogva lemaradtam, de a Karla-trilógia másik két kötetét, a napi penzumokat végighallgathattam. Szoktam is mondogatni, hogy Smiley történetei formálták a nyelvtudásomat. Ez az alak gyerekkorom óta része az életemnek.
A Suszter, szabó, baka, kémből készült tévésorozat ma már klasszikus, Alec Guinness remek volt Smiley szerepében, de Gary Oldman sem volt rossz a 2011-es filmváltozatban. Melyikük járt a fejében, miközben a regényen dolgozott?
