szerző:
Ónody-Molnár Dóra

Habár Borkai Zsolt győri polgármester bejelentette, hogy mégsem zárja be a győri Krúdy Gyula Gimnáziumot, ez nem nyugtatta meg a helyieket, akik további megmozdulásokat terveznek. Aggodalmuk érthető: a megmentésük enyhén szólva is jogilag ellentmondásos. És ez nem csak a Krúdyra vonatkozik, országszerte harminckét gimnáziumot ítélt korábban halálra a kormány azzal, hogy felmenő rendszerben már nem indíthatnak több osztályt. A hvg.hu megmutatja, mely iskolákról van szó.

"Garanciákat kérünk!” – írják a Facebookon azok, akik komolyan aggódnak a győri Krúdy Gyula Gimnázium sorsa miatt. Az egységes föllépésüknek köszönhetően azt már is sikerült elérniük, hogy a városvezetés és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) deklarálta: az intézmény megmarad. Másban, mint az egységes fellépésben és a nyilvánosság erejében nem is igen reménykedhetnek: egészen ritka kivételektől eltekintve az Orbán-kormány nem szokta megváltoztatni az elhatározását.

Ezeket a ritka kivételeket szinte mindig olyan tiltakozások előzték meg, amikor a felháborodás hullámai elérték az egyébként nem politizáló fiatalokat vagy a Fidesz hátországának számító társadalmi csoportokat is. Mint most Győrben, ahol a diákok, a tanárok és a szülők egyszerre tiltakoztak amiatt, hogy a kormány bezárásra ítélte az egyik legnépszerűbb helyi iskolát, a Krúdyt. De valójában a megyei elitgimnázium is csak jogszabályellenesen úszhatja meg – és nem ez az egyedüli, amelyik veszélyben van. Több mint harminc iskola néz szembe a bezárással, közülük egynek, a váci Boronkay György Középiskolának a történetét a szerdai Népszabadság már meg is írta. (Mivel egy intézménynek több telephelye is lehet, az érintett intézmények száma elérheti a hetvenet.)

Már átszabták, késő a reklamálás

A történtek megértéséhez a szakképzési rendszer átalakításáig kell visszamenni. Ahhoz képest, hogy a kormányzati oktatáspolitika kiemelt ügye a szakiskolai képzés szerepének növelése az iskolarendszeren belül, ezeknek az intézményeknek az elmúlt években igencsak mostoha sors jutott: 2010 után először a kormányhivatalok vették át a működtetésüket az önkormányzatoktól, aztán az állami intézményfenntartó Klikhez kerültek, végül idén július elsejétől a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz. A kormány nem tanult abból, amikor az általános és középiskolákat elvette az önkormányzatoktól, akkor a sietős átállás milyen működési zavarokat, esetenként botrányt is okozott, ezért a szakképző intézményeket is hasonló módon, rohamtempóban, hézagosan megalkotott jogszabályokkal adta át az NGM-nek.

A Krúdy Gyula Középiskola Győrben
©
Mi a Krúdy?
A Krúdyba összesen 1400 diák jár, közülük ötszázan a gimnáziumba. A 108 pedagógus nem csak a gimnazistákat, hanem a szakközépiskolásokat is két nyelven tanítja. Az intézmény az elmúlt években többször is bekerült a legjobb két tannyelvű és vegyes (vagyis gimnáziumként és szakiskolaként is működő) intézmények közé. A Krúdyba általában hat-hétszeres a túljelentkezés.

A Krúdy, miként a legtöbb szakképző intézmény, többcélú iskolaként (lásd keretes írásunkat) működik: szakiskolai, szakközépiskolai és gimnáziumi oktatási profillal. Az iskola július elsején került az NGM-hez, csakhogy a Győri Szolgáltatási és Szakképzési Centrum alapító okiratát a fenntartóváltás előtt mindössze két héttel, június 15-én írta alá Varga Mihály miniszter. A sebtében összetákolt rendszerben ellentmondásos helyzet alakult ki.

"A szakképzésről szóló törvény 4/B paragrafusa arról rendelkezik, hogy a szakképzési centrum költségvetési szervként milyen feladatokat láthat el. Csakhogy ezek között nem szerepel a gimnáziumi nevelés és oktatás, valamint  az általános iskolai nevelés és oktatás alapfeladat" – mondta Szüdi János jogász, közoktatási szakértő (az oktatási tárca korábbi állam-, majd szakállamtitkára) rámutatva arra a problémára, hogy a Győri Szakképzési Centrum alapító okiratában mégis ott szerepel mind a két alapfeladat és a Krúdy-gimnázium mint telephely. Magyarul: az iskolát fenntartó győri szakképzési centrum alapító okirata nincs összhangban a szakképzési törvénnyel, azaz a centrum sokféle feladatot elláthat, kivéve gimnázium fenntartását. Amikor tehát az NGM a gimnázium megszüntetéséről határozott, akkor tulajdonképpen a jogszabályoknak megfelelően járt el.

Győri lobbi bekavar

Győrben azonban a fideszes polgármester, érzékelve a közhangulatot, a kormánnyal és a jogszabállyal szemben is kénytelen volt kiállni a gimnázium mellett. A tiltakozások hatására Borkai Zsolt és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára – a szintén győri illetékességű Kara Ákos – közös közleményt adott ki. Eszerint az önkormányzat és az NFM megállapodott abban, hogy – idézzük – „a gimnázium fenntartója és működtetője továbbra is a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ lesz”. Csakhogy ez így nem pontos, hiszen a gimnázium fenntartója már nem a Klik – épp ez okozta a konfliktust. Úgy értesültünk, hogy a tervek szerint a jövőben két fenntartója lesz ennek a többcélú intézménynek: a gimnáziumé a Klik, a szakiskoláé és a szakközépiskoláé pedig az NGM, amely megoldás igazán remek pillanatokat tartogathat a bürokratikus állami abszurditások kedvelőinek.

Mindezen bizonytalanságok tükrében nem csoda, hogy a kiadott közlemény nem nyugtatta meg a tiltakozókat. A Ne szűnjön meg a Krúdy Gimnázium! Facebook-csoporthoz cikkünk írásakor már közel tízezren csatlakoztak. "A hírek szerint a Krúdy-gimnázium folytathatja. Ha tényleg így lesz, akkor az közös sikerünk, együtt értük el, mi, volt és mostani krúdysok, szülők és tanárok. A bejelentéshez azonban garanciákat kérünk: garanciát arra, hogy az új fenntartó alatt sem sérülnek a jelenlegi keretszámok, és nem sérül a megkezdett szakmai munka sem! Garanciát arra, hogy holnap nem egy soproni, szegedi vagy debreceni gimnázium bezárása lesz terítéken! Milyen ország az, ahol a helyi kiskirályoknak kell kijárni, hogy egy sikergimnázium tovább működhessen? Ahol oda-vissza dobálják a Klik, a minisztérium és az önkormányzat között az iskolánkat? Ahol 9300 ember kiállása kellett egy ilyen döntés felülbírásához?” – írják, hozzátéve, hogy a tiltakozást a garanciák hiányában tovább folytatják, így flashmobot tartanak pénteken 17 órakor a Krúdy előtt. Egy petícióban pedig kiállnak „minden gimnáziumért az országban”.

Több tucat gimi veszélyben

Meglehet, erre szükség is lesz: a Krúdyhoz hasonlóan még harmincegy gimnáziumot fenyeget a megszűnés, és nem biztos, hogy mindenhol akad egy helyi kötődéssel rendelkező, befolyásos államtitkár. A vonatkozó kormányrendelet mellékletében megyére lebontva sorolják fel azokat a gimnáziumokat, amelyek az NGM alá kerültek egy többcélú intézmény részeként. Több intézményt megkerestünk, így derült ki: a beiratkozott tanulók még befejezhetik a képzést, jövőre azonban már nem indíthatnak újabb évfolyamot. A HVG értesülése szerint a kormány október 20-i ülésén döntött arról, hogy végül mely intézmények nem indíthatnak majd gimnáziumi osztályt. (Lásd erről részletesebben a HVG eheti számában. - szerk.) De arról, hogy mely gimis osztályok kerültek látókörbe, arra vonatkozóan még mindig a korábbi kormányrendelet az irányadó. (Lásd erről: Ezek az érintett intézmények című keretesünket.)

Mivel a szakképzési centrumok a jogszabályok miatt nem láthatnak el gimnáziumi feladatot, az NGM alá tartozó gimnáziumokat csak a szakképzési törvény módosításával lehetne megmenteni, már ha lenne erre szándék. Ha harminckét gimnáziummal és évfolyamonként egy darab harmincfős osztállyal számolunk (ami alsó becslés), akkor évente majdnem ezer gyerektől vonja meg a kormány a gimnáziumi képzés lehetőségét, ami nyilvánvalóan az egyetemi továbbtanulás esélyét is minimálisra csökkenti számukra. A társadalmi mobilitási utak szűkítése összecseng a kormány eddigi oktatáspolitikai intézkedéseivel, amelyek – az Iparkamara egyetértéssel – a szakmunkások számának növelésére, és az érettségivel rendelkezők, valamint a diplomások arányának csökkenésére irányulnak. A kevesebb gimnázium összefügg a 16 évre csökkentett tankötelezettséggel is: az államnak nem kell annyi intézményt működtetnie, ha 16 éves kor felett már amúgy sincs ellátási kötelezettsége. Korábban Orbán Viktor még azt mondta, hogy a „széles, és alulról nyitott középosztály megteremtése a cél”. A gimnáziumi férőhelyek csökkentése nem kinyit, hanem bezár egy lehetőséget.

A többcélúság még 2010 előtt fogalmazódott meg, amikor az oktatásirányításnak az volt a célja, hogy alulról megnyissa a mobilitási utakat, és esélyt biztosítson a lassabban érő diákoknak is arra, hogy a szakképzésből továbblépjenek az érettségit adó iskolákba. Akkor még 18 év volt a tankötelezettség korhatára, és a cél az volt, hogy minél több diák szerezhessen érettségit. Ezzel az ideával szakított 2010-ben az Orbán-kormány, amikor az első és a második Széll Kálmán Tervben meghirdette azt a célt, hogy csökkenjen a gimnáziumok száma, és nőjön a szakképzőké.

Ezek az érintett intézmények (a vonatkozó rendelet alapján)
Kiskunmajsai Dózsa György Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium; Békéscsabai Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium (székhely és tagintézmény); Kazincbarcikai Surányi Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium (sz+t); Than Károly Ökoiskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola; Dunaújvárosi Bánki Donát Gimnázium és Szakközépiskola; Szabolcs Vezér Gimnázium és Szakközépiskola; Győri Krúdy Gyula Gimnázium; Két Tanítási Nyelvű Középiskola, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola; Vas- és Villamosipari Szakképző Iskola és Gimnázium, Sopron (sz+2 t); Biharkeresztesi Bocskai István Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium (sz+t); Dienes László Gimnázium és Egészségügyi Szakképző Iskola, Debrecen; Brassai Sámuel Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola, Debrecen (sz+t); Debreceni Irinyi János Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola; Szilágyi Dániel Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola, Hajdúhadháza; Polgári József Attila Gimnázium és Szakképző Iskola (sz+ 3t); Lőrinci Március 15. Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium (sz + t); Martfűi Damjanich János Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium; Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium (sz+ 3t); Kunhegyesi Nagy László Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium (sz +t); Kunszentmártoni Gimnázium és Szakképző Iskola (sz+2 t); Ványai Ambrus Gimnázium, Informatikai és Közlekedésgépészeti Szakközépiskola, Túrkeve; Balassagyarmati Szent-Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola; Mikszáth Kálmán Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola (sz + 6 t); Petőfi Sándor Gimnázium, Gépészeti Szakközépiskola és Kollégium, Aszód (sz+t); Nagyatádi Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola; Csengeri Ady Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium (sz+t); Tiszalöki Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium (sz+t); Záhonyi Kandó Kálmán Közlekedési Szakközépiskola, Gimnázium és Dr. Béres József Kollégium; Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium, Balatonfűzfő; Ipari Szakközépiskola és Gimnázium, Veszprém