Rendkívül súlyos lépésre készül a kormány, aminek nagyon sok káros következménye lesz – mondja Varga Júlia, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa a szakközépiskolák – vagy új nevén szakgimnáziumok – tantervének tervezett átalakítására.

Az Index vasárnap egy, az Emberi Erőforrások Minisztériuma által bemutatott prezentációra hivatkozva arról írt, a szakgimnáziumokban a szakmai tárgyak arányát a közismereti órák rovására növelnék úgy, hogy kiválasztják, melyik szakmához milyen természettudományos tárgyat kell tanulni. Matematika, magyar és történelemórából nem lesz kevesebb, de aki gépésznek megy, csak fizikát, aki vegyésznek, csak kémiát tanulna, míg az egészségügyis képzésre járó csak biológiát, a turisztikai szakközépbe jelentkező viszont csak földrajzot. Van, aki egyiket sem: a vendéglátósok például természettudomány helyett nyelvet tanulnának.

A tervezet létezését megerősítette Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, aki szerint a koncepcióról több fórumon tárgyalnak. Nem csak a szakértőnek, a tanároknak is súlyos kifogásaik vannak a koncepcióval kapcsolatban, egy szakszervezeti vezető úgy fogalmazott, „elszörnyülködünk a tervezeten".

AFP / Fred Dufour

Azt, hogy a javaslatot pontosan ki készítette, nem tudni. Az előbb idézett szakszervezeti vezető azt mondta, a közismereti tárgyakra vonatkozó részt az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a szakmait pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium határozta meg, Horváth Péter információi szerint az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és az Iparkamara javaslatai is benne vannak a koncepcióban. A tervezetről szerettük volna feltenni kérdéseinket Palkovics László oktatási államtitkárnak, aki egy hétfői rendezvény után nem akart nyilatkozni, írásban feltett kérdéseinkre viszont még nem kaptunk választ – sem az Emmitől, sem pedig a szintén megkeresett NGM-től. Az iskolák már szeptembertől új néven futnak, de azt nem tudni, hogy a szabályok is életbe lépnek-e akkor.

Ha a kerettantervet a jelenlegi formájában véglegesítik, az azt jelenti, hogy egy 14 éves gyereknek – vagy a szüleinek – az egész további életéről döntenie kell, holott a tanárok tapasztalatai szerint nemcsak egy 14 éves, de egy 18 éves sem nagyon tudja, mi akar lenni.

A kizárólagos óraválasztás miatt „majdnem lehetetlen lesz váltani, ha egy diák objektív vagy szubjektív okok miatt másik szakmát akar tanulni” – mondja Horváth Péter, de a továbbtanulással is gondok lehetnek: Varga Júlia szerint ezzel a változtatással a szakgimnáziumban tanulók – jellemzően a középosztály gyerekeinek – felsőfokú tanulmányi esélyei nagyon lecsökkennek. Ez azt is jelentheti, hogy tovább fog csökkenni a felsőoktatásba jelentkezők száma és aránya.

„A szakközépiskola tényleg lehetőséget adott a továbbtanulásra, ez volt a legsikeresebb iskolatípus, ami lehetővé tette az érettségit adó képzés arányának növelését, amit most sikerül lebutítani. Ez kétségbeejtő” – fogalmaz Varga, aki el sem tudja képzelni, hogy egy érettségit adó intézményben valaki egyáltalán ne tanuljon biológiát, földrajzot vagy akár kémiát.

Menekülési útvonal nincs?

A kormány nagyon sok gyerek életére lesz hatással: a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb – 2014-es – adatai szerint a középfokú iskolában tanulók 40 százaléka, 189 ezer gyerek jár szakközépiskolákba. Gimnáziumokban is nagyjából ugyanennyien, a szakiskolákban viszont csak 100 ezren, ami a diákok 21 százalékát jelenti. 2014-ben is csökkent a gyereklétszám, a számokból az látszik, a gimnáziumokhoz ragaszkodnak leginkább a szülők és a gyerekek. Az átlagos, 6,2 százalékos csökkenéshez képest ugyanis gimnáziumba csak 1,2 százalékkal, szakközépiskolába 7,2, míg szakiskolába 12 százalékkal kevesebb gyerek jár.

Horváth Péter nemcsak a gyerekek, hanem az iskolák szempontjából is lát problémát: ha valóban a tervek szerint csökkennek a közismereti óraszámok, kevesebb diák akar majd szakgimnáziumba menni, sokan ugyanis úgy gondolják, hogy a felsőoktatásra az új feltételekkel kevésbé készítené fel ez az iskolatípus, így

azok a jobb képességű gyerekek, akiknek jó alternatíva volt egy nívós szakközépiskola, a gimnáziumok felé fordulnak.

Az eredeti tervek szerint az iskoláknak sem maradt volna semmilyen mozgásterük a helyi tanterv meghatározásában, most úgy tűnik, a mindennapos testnevelésből lehet majd faragni – különös tekintettel arra, hogy vannak olyan napok, mikor a gyerek szakmai gyakorlat miatt bent sincs az iskolában – mondja Horváth, aki nem tudta megítélni, hogy a koncepcióval kapcsolatban mennyire alkuképes a kormány, de szerinte gyökeres változások nem várhatók. Azt azonban fontos eredménynek tartja, hogy 2017-ben nem csak emelt szinten vizsgázhatnak szakmai tárgyakból a szakközépiskolások.

A Köznevelési Kerekasztal ülésén nem került szóba, hogy a gimnáziumi bekerülési feltételeken is változtatna a kormány, a menekülési útvonal nem ennyire egyértelmű: Varga Júlia szerint ugyanis a gimnáziumok nem tudnak majd sok új diákot felvenni, hiszen a központosított oktatás miatt az iskoláknak kicsi a mozgásterük abban, hány osztályt indítanak. Ráadásul a kormány a szakképzés arányát akarja növelni, nem a gimnáziumokét. Ezzel párhuzamosan a kormány az alapítványi és magán-szakközépiskolákat és -szakiskolákat is ellehetetleníti.

Elhibázott rendszer

A szakiskolák korábbi átalakítása is az általános képzés arányát csökkentette. Az is elhibázott átalakítás volt, de a mostani terv talán még súlyosabb – mondja Varga. Meg kell nézni a nemzetközi példákat: egy német diák 2 ezer órával több általános képzéssel kerül a szakképzési rendszerbe, mint egy magyar.

„A szakiskolák átalakítása a közmunkába vezet. Hogy ez mennyire vezet oda, még nem látni, de az biztos, hogy hosszú távon gazdasági növekedést gátló szerepe lesz, és rontani fogja a szakgimnáziumokból kikerülők későbbi életesélyeit.”

A közismereti órák arányának csökkentésével ugyanis – csak úgy, mint a szakiskolások esetében – rosszabbak lesznek a diákok általános készségei is, emiatt a foglalkoztatási esélyeik is romlanak.

„A valódi munkaerőpiac nem díjazza azokat a fiatalokat, akiknek nincsenek meg az általános képességei, különösen azokat, akiknek nincs tanulási készsége" – mondja a szakember, aki szerint alkalmazkodni tudó fiatalokat kell kiengedni az iskolából, akik utána mindenféle irányban el tudnak mozdulni.

Fülöp Máté

Arra a kérdésre most még nem lehet válaszolni, hogy azok a gyerekek is rosszul járnak-e, akik az általános iskola végén elképzelt pályát futják be, bár Varga szerint valószínűleg igen, hiszen „számtalan empirikus kutatási eredmény bizonyítja, hogy az általános készségek magas szintje foglalkoztatásban, bérben is jobb lehetőségeket jelent a munkaerőpiacon”.

Kérdésünkre, hogy egy leendő gépésznek miért van szüksége biológiaórára, Varga Júlia azt mondta,

„még nem léteznek azok a szakmák, amelyekben ezek a fiatalok életük során foglalkoztatva lesznek. Nem tudjuk, hogy mi lesz 30-40 év múlva, az IT-szektor fejlődését sem tudták megjósolni ugyanennyi idővel ezelőtt. Ezeket a fiatalokat nem egy vagy három évre kell felkészíteni.”

Már most is nagyon kevés diák tanul tovább műszaki vagy természettudományos pályán. Minden korábbi vizsgálat azt mutatta, hogy a szakközépiskolások nagyobb eséllyel jelentkeznek ilyen képzésekre. Ha elvesszük tőlük a választási lehetőséget, ilyen szempontból is súlyos következményekkel kell számolni – mondja Varga Júlia.

„Nagyon hosszú távon ható dolog ez, hosszú időre tönkreteszi generációk életét és Magyarországot is. A szakiskolák átalakításával együtt messze ez a legsúlyosabb lépés, ami a közoktatás átalakításában történik.”