szerző:
hvg.hu

Nem nagyon zavarta a bőnyieket, hogy az egyik legnagyobb és legaktívabb félkatonai gyűlöletcsoport vezetője él a településen – a rendszeres kiképzőtáborokból alig érzékeltek valamit. A helyiek szerint ő volt az, aki lelőtt egy rendőrt szerda reggel, mikor át akarták kutatni a házát.

Tíz éve él a Győr melletti kétezer lelkes településen Győrkös István, a Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) vezetője, aki szerda reggel információink szerint lelőtt egy rendőrt. A Központi Nyomozó Főügyészség az elkövetőről egyelőre nem árult el részleteket. Több bőnyivel beszéltünk, akik azt mondták, a 76 éves férfi zárkózott volt, általában autóval közlekedett, nem nagyon beszélgetett senkivel, de messziről normálisnak és tisztelettudónak tűnt. Többek elmondása szerint legkisebb fia halála után, két évvel ezelőtt vált igazán zárkózottá, a tragédiát nem tudta feldolgozni.

Az, hogy az egyik legnagyobb és legszervezettebb gyűlöletcsoport vezetőjeként a településhez tartozó Szőlőhegyen rendszeresen tart táborokat, nem nagyon zavarta a falusiakat. Miután ott tilos inni, részegen masírozó militaristákról szó sem volt. Egy nő azt mondta,

„a 20-25 év körüli fiatalok nagyon rendesen viselkedtek, fiatal kommandósnak néztek ki, mert katonai terepruhában mászkáltak”.

Egy helyi elmondása szerint Győrkös is így öltözködött általában. Többen elmondták, a félkatonai kiképzésre érkező fiatalok Győrkös házánál gyülekeztek, majd onnan mentek fel az erdőbe, ahol állítólag egy tanyája van a férfinak, ahol fegyverek és robbanószerek is lehetnek. Az extremista csoportokat kutató Athéna Intézet 2012-ben írt riportot a kiképzőtáborról, amit a helyiek szkinhedtábornak hívtak. Ez viszont nem pontos: a leírások a Győrkös-féle szervezetet nem a szkinhedekhez sorolják, hanem a neonácik, nyilasok vagy hungaristák közé.

A tábor Bőny külterületén 2009-ben.
©

Többféle tábort tartottak országszerte, az ideológiai kiképzést – zsidózással és cigányozással – az igazán kemény mag kaphatta. Egy 2011-es MNA-közlemény szerint „a cigányprobléma végső megoldása a cigányság eltávolítása a magyarság életteréből”, de Győrkös a zsidókról is elítélően gondolkodott: alaptétele szerint minden zsidó hazudik, mindig. Zsidók és cigányok nem is mehettek a táborukba, a saját érdekükben. Az Athéna Intézet részére készült interjúban az Arcvonal vezetője azt mondja, ő nem antiszemita, mert a gyűlölet negatív dolog, ő pedig nem hajlandó gyűlölködni, mert nem akarja magát tönkretenni.

„Az én derűs, normális, tiszta szép világképemet nem akarom egy ilyen gyűlölködő, magamba forduló és fortyogó indulatokkal megmérgezni.”

Az eredeti felkérés Szálasitól jött

Tóth Tibor történész évekkel ezelőtt egy interjúban arról beszélt, Győrkös István 1956-ban börtönben ült, ott ismerkedett meg a nyilasokkal, más források azt is megemlítik, hogy a börtön után emigrációban is élt. A rendszerváltás környékén az emigrációban élő Tatár Imrétől ő kapta a "jogot", vagy inkább a felékérést a Szálasi nevéhez fűződő Hungarista Mozgalom szervezésére és irányítására. (Tatárt pedig közvetlenül Szálasi embere, Henney Árpád, a Szálasi-kormány tárcanélküli minisztere bízta meg.)

©

A Hungarista Mozgalom azonban csak pár évvel később alakult meg a különböző szélsőséges csoportokat vezető Szabó Albert és Ekrem Kremál György részvételével, Győrkös ugyanis először a Nemzetszocialista Akciócsoportot hívta életre, azonban azt betiltották, így mozgalmi formává alakulva Magyar Nemzeti Arcvonalként (MNA) folytatta működését. Az MNA-hoz köthető az árpádsávos zászló „behozatala”, Göncz Árpád néhai köztársasági elnök 1992-es kifütyülése, a Várban tartott Becsület napi megemlékezések szervezése. Győrköst egyébként 1992-ben felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték közösség elleni izgatás és lőfegyverrel való visszaélés miatt.

A Magyar Nemzeti Arcvonal többször is szétszakadt – legutóbb pár éve egy könyvégetési akció miatt –, a tagság létszámát nehéz megbecsülni, 30-tól néhány száz főig is terjedhet.

Előkerült a romák elleni támadássorozatnál is

A hvg.hu információi szerint Györkös István neve szerepelt a romagyilkosságok miatti nyomozás anyagában, bár a büntetőügy bírósági szakaszában nem hallgatták meg tanúként. Az ügyet közelről, végig követő, ezért névtelenséget kérő jogász forrásunk szerint Győrkös, illetve az általa vezetett Magyar Nemzeti Arcvonal úgy került képbe, hogy a másodrendű vádlott, Kiss István Zoltán bizonyíthatóan kapcsolatban volt a szervezettel. „Járt is az összejöveteleikre, ahogy más hasonló megmozdulásokra, még külföldre is” – mondta forrásunk, de azt nem tudta megmondani, kifejezetten Bőnyben is tartott-e annak idején ilyen rendezvényt az Arcvonal.

Arról viszont részletesen beszélt, hogy Kiss szervezethez kötődéséről, illetve az általa és társai által vallott szélsőséges nézetekről azért volt szó a perben, mert többek közt ezekkel támasztotta alá a bíróság az „aljas indok” minősítést – vagyis azt, hogy kifejezetten roma származásuk miatt támadtak az áldozatokra.

©

„A bíróság által végül felvett tényállásban is szerepelt, hogy Kiss István kapcsolatban volt a szervezettel, majd váltott egy másik, Véres Kard nevű hasonló mozgalomba. Az összejöveteleiken elmondásuk szerint a magyar nemzeti őstörténettel foglalkoztak, ugyanis sajátosan értelmezték a magyar történelmet, illetve azt, hogy ki az igazi magyar. Közben pedig bográcsoztak, nemzeti dalokat énekeltek” – idézte fel a tárgyaláson elhangzottakat. Ahogy fogalmazott, ezt nem is tagadták, több tanú is vallott ezekről a találkozókról, amelyeken szerinte neonáci jelképek is előkerültek.

A romagyilkosságokat jól ismerő forrásunk így a szervezet tevékenységét és összejöveteleit a tanúvallomásokból ismerte, a lövöldözés hírére, illetve Györkös elfogására annyit mondott: kérdés, mi lesz az általa vezetett fiatalokkal. „Az egyértelműen kiderült ennél a korábbi ügynél is, hogy a háttérben kifejezetten aktívak, szervezkednek, gyűléseznek. Nem hiszem, hogy ez változott volna” – jegyezte meg.

Frontszakadások

A Magyar Nemzeti Arcvonal ugyan már a rendszerváltás előtt közvetlenül létrejött, igazán aktívvá a kilencvenes évek végére vált az első, 1997-es Becsület Napja néven elhíresült rendezvény megszervezésével, ekkor még a Várban. Győrkös István következő évi, a Kapisztrán téren tartott beszéde most is fent a van az interneten, ebben Budapest ostroma idején kitörő német és magyar katonákat nevezi hősnek és arról beszél, hogy ma is ki kell törni.

Az eseményen akkor több száz szkinhed vett részt a Várban, köztük rengeteg külföldi neonáci szervezet képviselője, a legtöbben németek. Erről az RTL Klub archív felvétele is tanúskodik.

A tudósításban nyilatkozik az MNA akkori szóvivője, Alkay Zsolt, másnéven „Kalóz” volt, aki később felkerült az Oscar-díjas holokausztfilm, a Saul fia stáblistájára is, melyben német katonát játszott (jelenleg a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomhoz köthető rendezvényeken jelenik meg a neve). A '99. februári rendezvényt követő esti koncertek helyszínén, a XIII. kerületi Viking klubban történt a szkinhedek és a hatóság közötti legnagyobb nyílt összecsapás. A szélsőjobboldali zenekarok koncertjén közel 800 szkinhed vett részt, akikhez 25 rohamrendőr szállt ki „ellenőrzést tartani”. Hamarosan tömegverekedés tört ki a bőrfejűek és a rendőrök között. A tudósítás szerint a rendőrök nem érezték biztonságban magukat, folyamatosan az erősítést hiányolták. Az előállítások után még az épület fala is tiszta vér volt.

Aki nem vált be, az kivált, aztán jött a Jobbik és túráztatni kezdett

A '99-es balhé után egy ideig csönd volt, a hatóságok erélyes fellépése nyomán a szervezetek inkább a háttérben folytatták tevékenységüket. 2001-ben az MNA-ból kiválva létrejött az angol eredetű Blood&Honour mására a Vér és Becsület Kulturális Egyesület, melynek nyilvántartásba vételét hosszas bírósági huzavona után 2002 januárjában hagyta jóvá a Legfelsőbb Bíróság. 2005-ben az ügyészség feloszlatta a szervezetet. Ezután informális szervezet formájában Pax Hungarica Mozgalomként működik a mai napig, több külföldi nemzetiszocialista szervezettel is kapcsolatot tartva.

©

A szélsőjobboldalon tapasztalható megosztottság, a hungaristák, nemzetiszocialisták és a Jobbik közti ellentétek lecsapódnak a 45-ös kitörés emléknapján is. Ennek legfőbb oka, hogy ez a nap a hazai militáns szélsőjobboldal, a szkinhed szubkultúra, a neonáci és nemzetiszocialista sejtek, szervezetek legfontosabb eseménye volt a találkozásra, eszmecserére és az elvtársi kapcsolatok ápolására. A másik közösségi élményt nyújtó rendezvénysorozatuk a Kitörés-emléktúrák voltak.

2010-től a hatósági nyomás és a szélsőjobb belső konfliktusai miatt újra az emléktúrák vették át a nagy sajtónyilvánossággal járó központi ünnepségek helyét, a Jobbik megerősödésével pedig adta magát, hogy a párt is saját, arculatának megfelelő rendezvényt szervezzen. A párt szépen-lassan átvette a túrák szervezését, ezt elsősorban Novák Előd viselte szívén, az egyik túrán még a bokáját is eltörte. Később csak megütötte, amikor Vona Gábor eltávolította a párt alelnöki posztjáról és parlamenti mandátumáról is lemondott.

Velük párhuzamosan zajlott egy másik túra, a keménymagé, amelyet a feloszlatott Vér és Becsület Kulturális Egyesület utódja, a Pax Hungarica Mozgalom, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Betyársereg, a Nemzeti Forradalmi Párt és az NS-Front szervezett közösen.

A Kitörés-emléktúrák hagyományát elindító Magyar Nemzeti Arcvonal, mely a 90-es évek elején a hazai hungarista mozgalmak újraindításának motorja volt, a 2000-es évek végén pedig paramilitáris kiképzőtáboraival hívta fel magára a figyelmet, egy idő után anyagi okokra hivatkozva nem szervezett központi megemlékezést. Ettől függetlenül helyi szinten, vidéken elszórt sejtjeiket helyi megemlékezések rendezésére buzdították, a budapesti csoport pedig még mindig megszervezi az emléktúrát, a többi, „pesti hangoskodásnak” nevezett rendezvénytől függetlenül.