szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A magyar embereknek nincs mit ünnepelniük december elsején – jelentette ki a külügyminiszter.

Több külföldi magyar képviseletről is úgy értesült a hvg.hu, hogy utasítást kaptak Budapestről a külügyminisztériumból, ahonnan Szijjártó Péter azt üzente: a diplomatáknak tilos a részvétel azokon a fogadásokon, rendezvényeken, amelyeket az adott államban működő román nagykövetség (Romániában értelemszerűen bármely intézmény) a december elsejei nemzeti ünnepük alkalmával szervez.

©

A hvg.hu megkérdezte a Külügyi és Külgazdasági Minisztériumot, milyen megfontolásból adtak ki ilyen utasítást, megítélésük szerint hatással lehet egy ilyen lépés a magyar-román kétoldalú kapcsolatokra, illetve részt vett-e bárki a kormányból vagy a minisztériumból a budapesti román nagykövetség hétfői ünnepi fogadásán?

A tárca válaszában úgy fogalmazott: "Mivel a magyar embereknek nincs mit ünnepelniük december elsején, ezért a külgazdasági és külügyminiszter minden diplomatának és minden minisztériumi alkalmazottnak megtiltotta a román nemzeti ünnepségeken való részvételt". Egyben közölték, hogy Szijjártó Péter erről a döntéséről két ízben is tájékoztatta a parlamenti képviselőket: egyszer a Nemzeti Összetartozás Bizottság ülésén, egyszer pedig a Külügyi Bizottság és a Gazdasági Bizottság összevont ülésén.

Mindez tehát azt is jelenti, hogy a magyar külügyminisztériumból nem volt ott senki a budapesti román fogadáson. Az egyébként fölöttébb elegánsan zajlott, az egyik budapesti belvárosi szálloda báltermében Marius Lazurca nagykövet románul és magyarul egyaránt köszöntötte a vendégeket, a román és a magyar himnusz nyitotta meg az estet, a diplomata az üdvözlő beszédét angolul mondta el (a román, a magyar fordítást egy kivetítőn lehetett követni), majd következett egy hangverseny, ahol egy román hegedűművész Bartók, Bach és Enescu műveket játszott. Ezt követte végül a fogadás.

A nagykövet beszéde egyébként arról szólt, hogy kereken húsz éve írta alá Magyarország és Románia a kétoldalú alapszerződést, majd azt ecsetelte, miként lépett előbbre a két ország azóta főként gazdasági együttműködésben, miként lett Románia második legnagyobb exportpartnere, Magyarország pedig az ötödik a román rangsorban, milyen határ menti együttműködések vannak, miként halad a két ország például a gázvezetékek, illetve az autópályák összekötésében. Nagy-Romániáról, Erdélyről, szó sem esett.

A románok december 1-jét annak az 1918-ban e napon megtartott gyulafehérvári nemzetgyűlésnek az emlékére ünneplik, amikor a magyarországi románokat képviselő 1228 küldött kinyilvánította szándékát, hogy Erdély, a Körösök vidéke, Bánát és Máramaros – összesen 26 történelmi vármegye – a Román Királysághoz csatlakozzon. Ahhoz, hogy ez valóra váljon, nyilvánvalóan szükség volt például a trianoni megállapodásra, miként a történészek szerint az is egyértelmű volt ekkor már jó ideje, hogy a románok ezt meg fogják lépni. Kétségtelen azonban, hogy mindazon jogokból, amelyeket Gyulafehérváron az erdélyi magyaroknak ígértek, jóformán semmi sem lépett életbe.