szerző:
hvg.hu

A pénzt felvették, az arzénmentesítés sikerült, de most baktériummal fertőzött a víz Csongrádban. Lázár János miniszter egy lakossági fórumon dühöngött emiatt.

Az uniós elvárásoknak nem felel meg a projekt, a beruházás lezárult, de nem érte el célját, ezért a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez fordultunk segítségért – mondta Farkas Éva, Makó polgármestere a kedd esti makói lakossági fórumon az ivóvíz-tisztasági, arzénmentesítési projektekről. Ekkor még nem érkezett meg Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki a körzet országgyűlési képviselője, de aztán befutott, és dühöngött egy sort az ihatatlan víz miatt, jelezte, semmi baj, mert a kormány ad a térségnek pár százmillió forintot, amiből lesz majd iható víz is.

De mielőtt a részletekbe belemennénk, nézzük, miről is van szó.

Már az ország uniós csatlakozása előtt teljesen világos volt, hogy más egyéb környezetvédelmi vállalások mellett sok helyen az ivóvízzel is csinálni kell valamit. A csatlakozási tárgyalásokon az ország vállalta, majd 2001-ben kormányrendeletben írta elő, hogy 10 mikrogramm/liter alá csökkenti például az ivóvíz arzéntartalmát, mert két és félmillió ember kénytelen ilyen szennyezett vizet inni a Dél-Dunántúlon, Észak- és Dél-Alföldön. Brüsszel folyamatosan hosszabbítgatta a teljesítésre adott türelmi határidőt, míg az utolsó határidőt 2009. december 25-ében szabta meg. Évekig csak nagy konzorciumok jöttek létre, tanácskoztak a polgármesterek, a kormányok azonban érdemben semmit nem tettek. Végül 2010-től megjelentek a honvédségi lajtos kocsik, másutt zacskós vizet osztottak a lakosoknak.

Ezután végre kiírta a kormány azokat a KEOP-pályázatokat, amelyek feladata lett volna a tíz évvel korábban vállalt előírások teljesítése. Csongrád megyében ez összesen 17 milliárd forintos beruházást jelentett, amely 52 településen 400 ezer ember kifogástalan ivóvizét van hivatva biztosítani.

A pályázatok végső elszámolásának határideje 2015 decembere volt, de újabb milliárdok kellenek az egészséges ivóvizet előállító technológiák rendszerbe állításához, mert a 192 projektből – a Lázár Jánostól kapott információk szerint – tucatnyival gond van. Most Csongrádban találtak ihatatlan vizet (a minap a bajai térségből adott hírt hasonlóról az Átlátszó.hu).

Pénz a lefolyóban

©
A makói polgármester szerint csak 2019 elejére lesz egészséges víz a környék 217 településén, ha a kormánytól kapott 710 millió forintból tovább folytatják a szűrőberendezések felszerelését.

A beruházó megkapta a pénzt és a víz rosszabb, mint a beruházás kezdete előtt – mondta a fórumra megérkező Lázár János, bár ezt valójában egy a helyi vízmű korábbi vezetője elleni eljárás kapcsán hozta fel. (Az eljárás egyébként a cégnél korábban dolgozó menedzsment javadalmazása miatt folyik.) A lakosok itt nem panaszkodnak a vízre, mivel ők a „régit” isszák, az új technológiából még nem folyik a vezetékekbe, igaz, már lajtos kocsit se látni az utcákon.

Ki a felelős? A megrendelő? A kivitelező? Ahogy nálunk szokták mondani, szarnak, bajnak nincs gazdája. Fertőzésekkel van tele a víz. És ráadásul lejárt a beruházás európai uniós elszámolási ideje, mert természetesen európai uniós forrásból lett csinálva a beruházás

– magyarázta a makóiaknak Lázár, majd az előző, szocialista városvezetésre mutogatott, amely a pályázatot benyújtotta. – És akkor eljött a polgármester asszony, könnyek között szinte, hogy ha vissza kell fizetni a 3,8 milliárd forintot, akkor minden település csődbe megy. Hogy miért kellett volna visszafizetni a pénzt? – tette fel a kérdést Lázár, majd rögtön meg is válaszolta. – Mert nem kaptak használatbavételi engedélyt. Kiment az ÁNTSZ, megnézte a víz minőségét és ihatatlan volt. Ahhoz, hogy elszámolható legyen a 3,8 milliárd forint, csatolni kellett volna egy használatbavételi engedélyt, hogy emberi fogyasztásra alkalmas a víz. De nem az, vagy csak részlegesen az – fakadt ki Lázár a fórumon.

Az uniós csatlakozáskor azt vállaltuk, hogy a magyarországi ivóvizekben az arzén-, bór-, fluorid-, nitrit-, ammónium-ion-tartalmat a határértékek alá csökkentjük. A Miniszterelnökség hvg.hu-nak elküldött álláspontja szerint ez a határérték alá csökkentés meg is történt. Azonban a 192 beruházásból ötöt szakaszoltak, vagyis egyes vezetékrészeket leválasztottak, mert ezekben a technológia olyan kiegészítésre szorul, amelyet nem az alapprobléma megoldása indokol. Vagyis a vízben jelentkező szennyeződések más természetűek.

 

©

A szakaszolt projektek kivételével a többit fizikailag befejezték. Néhány helyen beállítási, beüzemelési munkák lehetnek, melyekre külön finanszírozást az irányító hatóság nem biztosít. A hatóság azokban az esetekben ad pluszforrást, amelyeknél ezt az alapprojekthez kapcsolódó többlettartalmak indokolják. Ha egy adott technológia nem működik, azt a megrendelő a kivitelezőn kérheti számon – polgári peres úton. A hatóság a mindenkor hatályos jogszabályok szerint vizsgálja az esetleges visszafizetési kötelezettséget. Jelen pillanatban nem tudunk olyan projektről, amelynek vissza kellene fizetni a támogatást – írta a hvg.hu-nak a Miniszterelnökség.

Most akkor mi van?

A 2015-ben lezárt százmilliós, illetve milliárdos projektek után a tervezők, kivitelezők zsebre tették a pénzt. Bár 2017. március végéig kaptak időt arra, hogy a technológia finomhangolását elvégezzék – magyarul megkapják a használatbavételi engedélyt – és a lakossági vezetékbe mehessen az „új, drága” víz. Csongrád megyében több társulás esetében is lehetetlennek tűnik ez a vállalás. Kisteleken, amely Csengelével együtt pályázott csaknem félmilliárd forintra, most görcsölnek azon, hogy az új technológiából márciusig jó mintákat tudjanak kicsikarni. Mórahalmon egy KEHOP-pályázaton nyert újabb összeget költenek egy az előző technológiát kiegészítő projektre, hogy az uniós előirányzatban megjelölt komponensek határérték alá szorítása után a hálózatban megjelenő baktériumokat is kiirtsák. Makón, ahogy a polgármester asszony szájából elhangzott, nem sikerült a beruházásban vállaltakat elérni, de szintén kiegészítőnek nevezett projekttel lesz egészséges ivóvíz. Magyarul több milliárd forint elfolyt, de tiszta víz még nem jön a csapból.

Gusztustalan víz folyik a bajai csapokból

Rozsda- és sárszínű, ihatatlan vízre panaszkodnak a bajaiak. A városban 2015-ben fejeződött be az ivóvízminőség-javító program.

A kérdés tehát az, hogy a szakemberek miért nem látták előre: gond lesz abból, ha az új technológiával, vegyszerekkel tisztított vizet ráengedik a ősrégi vezetékekre, mert onnan így azt is kimossák, ami korábban lerakódott vagy valamiért nem oldódott ki, nem szaporodott el. A KEOP-pályázatokban az összeg húsz százalékáig lehetett hálózatrekonstrukciót igényelni, magyarul a vezetékek zömében a régiek maradtak, egyes esetekben semennyit nem cseréltek ezek közül. A Miniszterelnökség válaszában kitért erre is: A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében végzett ivóvízminőség-javítási konstrukciónak nem volt és az uniós direktívák miatt nem is lehetett feladata a magyarországi víziközműrendszer teljes felújítása.

Az nem derült ki a fórumon, hogy vajon más, hasonló cipőben járó társulások is kapnak-e pluszpénzt, mint ahogy az sem volt világos, hogyan lehetséges az, hogy egy készre jelentett technológia kiegészítésre szorul, mert bár az arzén vagy a többi megjelölt káros anyag szintjét képesek voltak leszállítani a kívánt határértékre, mégsem képesek iható vizet adni.

Amit most biztosan tudhatunk, hogy öt helyen kiegészítik a már kész, kifizetett technológiát. Ott, ahol ilyen nem lehetséges, küzdenek a jó mintákért, mint például Kisteleken. Eredetileg itt márciusig kellene megszerezni a használatbavételi engedélyt, ezt határidőt – a most Lázár Jánostól kapott információ szerint – júniusig kitolják.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Szlavkovits Rita, Vitéz F. Ibolya Gazdaság

Megcsúszott Mészáros Lőrinc megaprojektje

A felcsúti polgármester cégének közreműködésével készült Békés megyei ivóvíz-beruházást december közepén készre jelentették, ám a terepen még mindig dolgoznak. Néhány hete még nyitott árkokon ugráltak át a szarvasiak, és összesen 142 kijavítandó hibát jegyeztek fel. A HVG által megkérdezett településvezetők hátrahagyott csatatérről számoltak be Mészárosék projektje után, néhányan közülük megtagadták az aláírást.

Kovács Áron Itthon

Évtizedes lemaradást próbál behozni néhány lajtos kocsi

Hiába lehet tudni tizenöt éve, hogy előbb-utóbb meg kell oldani az arzénes ivóvíz kérdését, a magyar hatóságok hozzállását eddig a halogatás jellemezte. A jelenlegi kabinetnek aztán az EU nem adott több haladékot, így elvették az uniós beruházásokat az önkormányzatoktól, és látványos katonai pótcselekvésbe fogtak. Pedig van olyan vízmű, ahol némi nyomás hatására néhány hét alatt le tudták szorítani az arzénszintet a határérték alá.