Az intézményeken belüli kereseti aránytalanságokat és az ebből következő bérfeszültségeket akarta kiküszöbölni a hvg.hu információi szerint az Emmi oktatási államtitkára azzal a bérmaximumot elrendelő intézkedéssel, amelyről a 24.hu számolt be kedden.

Palkovics László a lap szerint levélben utasította a Budapesti Műszaki Egyetem rektorát, hogy az egyetemen futó különböző uniós projektek pénzügyi és szakmai vezetői a jövőben legfeljebb a minisztériumi főosztályvezetők 747 ezres, az alprojektvezetők pedig az osztályvezetők 586 ezres fizetését kaphatják meg. Az utasítás ugyanakkor információink szerint nemcsak a BME-re, hanem valamennyi magyar egyetem dolgozóira érvényes, a 24.hu által idézett levelet a többi állami felsőoktatási intézmény rektora is megkapta.

Az államtitkárság, úgy tudjuk, azt az évek óta tartó gyakorlatot akarja felszámolni az intézkedéssel, hogy a projektekkel kapcsolatos feladatokat néhány (általában amúgy is magasabb beosztású) oktató kimazsolázza magának, így akár havi többmilliós fizetést is hazavihet, míg az egyetem többi, vagy akár ugyanazon tanszék projektből kimaradó munkatársai ennek töredékéért, az illetménytábla szerinti bérért dolgoznak.

Ne csak a kíváltságosok jussanak többletfizetéshez

Stiller Ákos

A minisztérium összesítése szerint a korábbi (2013-ig tartó) elszámolási ciklusban volt olyan TÁMOP-os egyetemi projekt, amelynek vezetője éveken át havi nyolcmilliós fizetést vitt haza, miközben olyan irreális óraszámokat számolt el munkaóraként a projekt könyvelésében, hogyha azok valósak lettek volna, nem is lett volna ideje tanítani az egyetemen. A projektből kimaradó – és valóban órákat tartó – oktatók viszont napi 24 órás munkával sem tudták volna megkeresni ugyanazt az összeget.

Egy minisztériumi forrásunk szerint úgy lenne korrekt – és erre kérték a rektorokat is –, hogy a projektekkel kapcsolatos feladatokhoz (és a velük járó pénzhez) „ne csak 4-5, amúgy is jól kereső professzor férjen hozzá”, hanem a képzettségének megfelelően mások is, lehetőség szerint minél többen. A projekt költségvetéséből pedig olyanok is részesüljenek, akiknek azokban hivatalosan nem jut szerep, de a gyakorlatban nagyon is szükség van a segítségükre.

„A projekteknek van egy rezsije, abból lehet finanszírozni azt is, aki nem vesz részt benne. Mondjuk, ha van egy laborasszisztens, aki előkészíti a mérést, amit a nagy tekintélyű, nyolcmilliót szakító professzor végezni fog, akkor neki is legyen ebből jövedelme, mert nélküle nem tudná végrehajtani a mérést a nagy tekintélyű professzor sem” – tette hozzá a szigorítás okaira rálátó szakember.

Újabb levelet küldenek, hogy mindenki megértse

A bérmaximummal állítása szerint így nem az a cél, hogy a kutatásokban részt vevő szakemberek bére elszakadjon a munkaerőpiaci keresetektől (a 24.hu szerint az új, 747 ezres projektvezetői és 586 ezres alprojektvezetői bérplafonnal szemben a piacon már havi több mint 1 millió forintot kínálnak egy informatikusnak és akár 1,4 milliót egy senior fejlesztőnek), hanem ellenkezőleg: hogy egy intézményben minél többeknek legyen vonzóbb, a munkaerőpiacihoz közelítő fizetése.

Az utasítás szerint a béreket minden olyan uniós projekt esetében módosítani kell, amelynek támogatási szerződést még nem kötötték meg. Sőt, ha a projekt végrehajtását nem veszélyezteti, ott is érvényesíteni kell a fenti elvet, ahol a szerződés már megköttetett.

Ugyanakkor a rektoroknak három hónapja kiküldött levél – tudomásunk szerint – nem fogalmazta meg egyértelműen az államtitkárság elvárásait, ezért a napokban egy újabb, pontosító levelet is kiküldenek.