Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Csütörtök reggelig egészen pontosan 2 736 803 251 darab palackot váltottak vissza az egy évvel ezelőtt indult kötelező visszaváltási rendszerben (DRS) – mondta el Runtág Tivadar, a Mohu operatív igazgatója a Sziget Fesztiválon rendezett kerekasztal-beszélgetésen. A szakember kiemelte: az éves kibocsátás nagyjából 3,1-3,2 milliárd, így ez a szám igen magasnak mondható, magasabb annál, amit időarányosan reméltek a rendszer indulásakor.
A jobbára REpont automatákon keresztül üzemelő rendszer célja az, hogy az ország teljesíteni tudja az EU által elvárt 90 százalékos visszaforgatási arányt, ezt több hónapban is elértük már, de általánosságban is 80 százalék fölött viszik vissza a magyar fogyasztók a megvásárolt palackokat – erre az Energiaügyi Minisztérium körforgásos gazdaságért felelős államtitkára, Gondola Csaba hívta fel a figyelmet a Coca-Cola által szervezett beszélgetésen. A résztvevők ezzel kapcsolatban egyetértettek abban, hogy az 50 forintos díj pont megfelelő motivációt jelent arra, hogy az emberek már ne kidobják, hanem visszaváltsák az italcsomagolásokat – ez is magyarázhatja a magas arányt, amelynek elérését többéves távlatban képzelték el a bevezetés előtt. (Összehasonlításképp: a korábbi, szelektív gyűjtési rendszerben az italcsomagolások visszagyűjtési aránya mindössze 30-35 százalék körüli volt.) Az államtitkár ezért nem is lát indokoltnak állami beavatkozást, kérdésünkre, miszerint terveznek-e jogszabály-módosítást, nemmel válaszolt.
A visszaváltási arány természetesen lehetne magasabb, amit a Mohu alapvetően a kisebb visszaváltó pontok számának növelésével tart elképzelhetőnek. Ez is magyarázza azt, hogy – mint az korábbi sajtóhírekből kiderül – szeptembertől változik a rendszer, épp a kisebb boltok kaphatnak majd magasabb jutalékot a visszaváltott palackok után. Jelenleg egyébként nagyjából ötezer visszaváltási pont van az országban, 3600 helyen működik automata, ennek alig több mint harmada a kézi visszaváltó helyek száma, Runtág Tivadar szerint 3-4 ezer kellene a rendszer még hatékonyabb működéséhez.
Akik a Szigeten járnak, azok ugyanakkor észrevehetik, hogy a tavalyi évhez hasonlóan idén sincsenek REpont automaták a fesztivál területén. Így a visszaváltási arány itt jóval alacsonyabb, és a módszer is más: a Szigeten szelektív kukába dobott palackokat szedik össze az önkéntesek, ezt kézi előválogatás után a fesztivál hulladékudvarába kiszálló mobil REpontokba gyűjtik össze. A furgonokban működő automatákba nem egyesével dobják be a palackokat, hanem anyaguk szerint ömlesztve, maga a berendezés tudja szétválogatni és elszámolni a díjat. Ilyen rendszer egyébként külföldön több országban is működik, és hasonló fix automatát is tesztel a Mohu.
Az, hogy a Szigeten nincsenek REpont automaták, azt is jelenti, hogy itt még mindig találkozhatunk a földön széttaposott sörösdobozokkal – bár ezek száma tapasztalataink szerint mintha csökkent volna az előző évekhez képest, az kérdés, hogy a látogatók hazaviszik magukkal az üres palackokat vagy a szelektív kukákba dobják el. A szervezők mindenesetre kifizetik a vendéglátóhelyeken eladott palackok után az 50 forintos betétdíjat – mondta el Dominus Ákos, a Sziget Fesztivál fenntarthatósági menedzsere. A szakember arról is beszélt: a fesztiválon egy-egy főre eső napi hulladékkibocsátás 0,7 kiló, ami a hasonló fesztiválokhoz mérten alacsony (a viszonyítási érték 0,8-1,5 kg), a szelektív gyűjtés aránya pedig nagyjából 30 százalék (a magyar átlag 35 százalékos). A fesztivál CO2-kibocsátásának több mint 90 százalékát adó repülőgépes utazás évről évre csökken, de ők is igyekeznek erre alternatívát nyújtani, például buszos utakat szervezni a Szigetre.
Kukák a Szigeten
Molnár Zsófia
A fesztivál egyéb eszközökkel is tesz a fenntarthatóságért: évről évre több száz sátrat és egyéb tárgyakat (például matracot, tisztálkodási eszközöket) hagynak ott a kempingezők, ezeket a Máltai Szeretetszolgálat segítségével hasznosítják. Évente kb. 500 hasznosítható sátrat és három teherautónyi egyéb tárgyat ajánlanak fel szociális célra, több száz, önmagában már nem hasznosítható sátor anyagából pedig mindenféle tárgyak készülnek. Dominus Ákos például mutatott olyan sátorlapból készült táskákat, amelyeket a Sziget saját merchandise-ként árul a fesztivál boltjában.
