Riba István
Riba István
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Gyerekek és szüleik idegeit őrlő harc folyik a jobb középiskolai helyekért. A kormány mindent bevet, hogy a gimnáziumok helyett a szakmát adó középiskolákba terelje a diákokat.

Királyi út – így nevezik az oktatási szakirodalomban azt, amikor egy gyermeket a szülei a legjobb képzéseken át a biztos jövőbe vezetnek. Ennek egyik állomása Magyarországon a szerkezetváltó középiskola, azaz a hat- és nyolcosztályos gimnázium. Ezeknek a helyeiért, legalábbis Budapesten és a nagyobb vidéki városokban, kiélezett küzdelem, szinte élet-halál harc folyik. A szülők sem véletlenül adnak bele apait-anyait, hiszen, mint az például a HVG legutóbbi középiskolai rangsorából is kiderül, az első tíz helyen álló középiskolából kilencben van hat- vagy nyolcosztályos a képzés, vagy legalábbis indítottak ilyen osztályt.

Az elit iskolákban, osztályokban valóban válogatott gyerekek ülnek, hiszen nagy a merítés. Nem ritka az öt–nyolcszoros túljelentkezés sem, de például a belvárosi Eötvös József Gimnázium idén szeptemberre meghirdetett 60 hatosztályos helyére 584-en jelentkeztek. Jó néhány vidéki nagyvárosban is éles a verseny. Mint Horváth Péter, a győri Révai Gimnázium igazgatója – egyben a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke – a HVG-nek elmondta, a 32 fős hat évfolyamos képzésükre 192-en próbáltak bejutni.

Az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban. Roham a jobbakért
©

A mezőny megrostálásában fontos szerepet tölt be a központi írásbeli, amelynek idei matematikafeladatai olyan keményre sikeredtek, hogy az országos átlag mindössze 40 százalékos lett. Így tényleg csak azok maradtak állva, akik jól vették az első akadályt. A felvételi azért is okozhatott gondot sok kisdiáknak, mert nem a tankönyvre épült, nem lehetett a tananyagot bebiflázva teljesíteni a feladatokat. A központi írásbeli tesztjei – ahol a matematika- és a magyartudásukról kell számot adniuk a jelentkezőknek – a kompetenciamérésekre és a PISA-felmérés tesztjeire hasonlítottak inkább. Ezekre viszont a legtöbb iskola nem igazán készít fel, ezért a diákoknak előkészítőkön vagy különórákon célszerű gyakorolniuk az ilyen feladatokat, ha akár csak átlagos vagy annál rangosabb intézményt céloznak meg.

Sok szülőben felmerült, hogy jobb lett volna, ha a gyerek beteget jelent a felvételire, akkor ugyanis a feladattípusok ismeretében írhatta volna meg egy héttel később a pótfelvételit. A hatosztályos eredmények mintha igazolták volna e stratégia helyességét: a pótfelvételizőknek már több mint 60 százalékosra sikeredett a matekírásbelijük. Ugyanakkor a nyolc évfolyamos képzésre jelentkezők esetében fordítva történt: esetükben a pótfelvételizők eredménye rosszabb lett.

©

A szerkezetváltó iskolák területi elhelyezkedése és az erre a típusú felvételire készülés módja már be is határolja, kikből válogathatnak az intézmények. Nem elég, hogy a falusi-kisvárosi diákok nagy része eleve ki van zárva a „királyi útról”, mert egyszerűen nincs ilyen iskola elérhető közelségben. (Sőt vannak olyan járások, például a Devecseri vagy a Letenyei, ahol semmilyen gimnázium sincs.) A budapesti-nagyvárosi diákok közül is csak azok férnek fel az útra, akiknek a szülei finanszírozni tudják a különórákat. A kutatások szerint a nyolcosztályos képzésbe az elit, a hatosztályosba pedig a felső középosztály próbálja bejuttatni a gyerekeit. Ez már csak azért is sikeres lehet, mert a kompetenciákat, készségeket mérő felvételi az e családokból jött gyermekeknek kedvez, hiszen „von haus aus” hozzák azokat a készségeket, amelyek a tesztek sikeres teljesítéséhez kellenek.

Horváth Péter elmondása szerint a felvételi alapján valóban jó képességű gyermekek kerülnek iskolájukba. „Nálunk a kompetenciamérésektől a közép- és emelt szintű érettségiig a hat évfolyamos képzésben tanuló diákok szerepelnek a legjobban” – mondta kérdésünkre. Az is igaz, tette hozzá, hogy eleinte valóban tehetséggondozásra hozták létre a hatosztályos képzést, aztán „akár a divat, akár az esetleges tanulói létszám bővítése miatt, szinte minden önkormányzat lehetőséget adott a település gimnáziumának, hogy folytasson ilyen képzést, éppen ezért különbségek vannak az ilyen intézmények között”.

A versenyhelyzetet persze a gyerekek is nehezen élik meg, különösen, ha látják szüleik eltökéltségét, hogy az általuk kinézett iskolába próbálják bejuttatni őket. Pszichológusok szerint igazán az lenne a fontos, hogy a gyerekek jól érezzék magukat abban az iskolában, ahová kerülnek, nem való mindenkinek a „versenyistálló” szelleme. Mint Hámori Veronika, a Fazekas Gimnázium egykori legendás igazgatónője a HVG középiskolai rangsorának összeállításakor elmondta: a gyerekek szeretik a versenyhelyzeteket, de „nem szabad úgy elengedni egy gyereket a felvételire, hogy egyetlen jó lehetősége van, és nem szabad lerombolni az önbizalmát azzal, hogy sajnos csak az általa választott harmadik helyre jutott be”.

©

A jobb helyekre bekerült diákok általában jól is húznak. Gál Béla, a szegedi Radnóti Miklós Gimnázium igazgatója a HVG-nek elmondta, náluk speciális matematika tagozatú hatosztályos képzés van, ahol a diákok láthatóan élvezik a versenyt. „Azt hiszem, a versenyistálló elsősorban a kívülállók számára az, én mindig kívülről hallok a problémáról” – tette hozzá. Hasonlóan látja Horváth Péter, aki szerint „sajnos a versenyistálló kifejezés és maga a verseny is sok esetben negatív módon jelenik meg, holott az egészséges versengés, a sportszerű, egyenlő feltételekkel folyó megméretés sok haszonnal járhat”.

A jó képességű gyerekek idejekorán történő – például a negyedik vagy hatodik osztály utáni – gimnáziumba „teleportálásának” persze az általános iskolák nem igazán örülnek, ezért sok esetben nem is igazán támogatják. „Ez tönkretesz általános iskolákat, alulmotiválttá válnak a tanárok, olyan apátiát okozva, amin nagyon nehéz lenne változtatni” – mondta Hámori Veronika. A gyerekeiknek a legjobbat akaró szülőket azonban nem lehet megállítani, nincs türelmük kivárni az általános iskolában a nyolcadik osztály végét.

A középiskolai bejutásért igazi verseny csak a hat- és nyolcosztályos helyekért folyik, a négy évfolyamos gimnáziumokba, a szakgimnáziumba (korábban szakközépiskola) és a szakközépiskolába (korábban szakiskola) egy-két jó hírű intézmény kivételével szinte mindenhová könnyedén be lehet kerülni. Éppen emiatt sok helyen nem is íratják meg a központi felvételit; csak a tanulmányi eredményből képzett pontokat nézik. Az is látszik, hogy a kormány intencióival ellentétben a szülők jó része ragaszkodik ahhoz, hogy a gyereke gimnáziumba járjon. Miközben 2012 óta évről évre emelkedik a négy évfolyamos gimnáziumokba felvettek száma, a kormány által preferált szakgimnáziumokba folyamatosan csökken. Bár utóbbiak is érettségit adnak a végzettek kezébe, a diákok jövőbeni érvényesülését nehezíti, hogy a közismereti tárgyakat „csökkentett üzemmódban” tanulják, megfosztva őket olyan készségektől és tudástól, amelyekre például a piaci viszonyok által később esetleg kikényszerített pályamódosítás esetén szükségük lenne.

A kormány jelenleg a kilenc évfolyamos általános iskolai képzések elindításának gondolatával kacérkodik, hátha az megoldást jelent az oktatás gondjaira. Az iskolaszerkezeti változás azonban szinte bizonyosan újraindítja azt a vitát is, amely a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körül évről évre fellángol. Egy tavalyi tervezetben azt a kompromisszumos megoldást vázolták fel, hogy a hat- és nyolcosztályos képzést egységesen hétévessé változtatják, meghagyva az elit számára, hogy továbbra is a királyi úton járjon. A négy évfolyamos gimnáziumok azonban további kemény próbatétel elé néznek, ugyanis nemrégiben Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter kifejtette, hogy ezekben is be kell vezetni a kötelező felvételit. Csak olyan gyermekeknek szánná a gimnáziumokat a kormány, akik utána az egyetemeken szeretnének továbbtanulni. A megfelelően szigorú felvételi így jó eszköznek tűnik, hogy a kormány a nagyon döcögősen indult szakgimnáziumokba terelje a diákokat, ahol idén a férőhelyek alig valamivel több mint felét sikerült csak betölteni.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!