szerző:
HVG
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A legrosszabb kilátással bíró északkelet-magyarországi fiúcsecsemők pedig durván olyan hosszú életre vannak „hitelesítve”, mint a romániai vagy a brazíliai kissrácok.

Majdnem egy évtizeddel hosszabb földi pályafutást jósolnak a kutatók a fővárosi és a nyugat-magyarországi leánycsecsemőknek, mint az évtized közepén született, hasonló korú Borsod-Abaúj-Zemplén és Komárom-Esztergom megyei kisfiúknak – derül ki a Megyék, régiók statisztikai zsebkönyve, 2016 című, most megjelent KSH-kiadványból. A bölcsődés korú „hölgyek” Budapesten és a Kisalföldön lényegében 80 évre vannak hitelesítve (a pontos adat 79,6, illetve 79,7 év), ezzel szemben a Miskolc környéki legénykék átlagosan éppen 70, a Tatabánya környékiek pedig 70,3 esztendőre.

Az azonos nemű kicsinyek várható élettartama között nincs ekkora eltérés az ország különböző vidékein. A legrövidebb élethosszal „kecsegtetett” Szolnok környéki lányok, akiknek 76,9 évet ígérnek átlagosan a demográfusok, elvileg három esztendővel kurtább pályafutással kalkulálhatnak majd, mint például az osztrák határ közelében született társaik. A pályakezdő budapesti fiatalemberek előtt ugyanakkor csaknem 4 évvel hosszabb várható életút áll (egészen pontosan: 73,86 év), mint például a zempléni vagy bodrogközi évfolyamtársaik előtt.

©

Nemzetközi összevetésben mindez azt jelenti, hogy egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei leány újszülöttnek manapság nagyjából ugyanannyi évet jövendölnek a demográfusok, mint a 0 éves ukrajnai kislányoknak. A legrosszabb kilátással bíró északkelet-magyarországi fiúcsecsemők pedig durván olyan hosszú életre vannak „hitelesítve”, mint a romániai vagy a brazíliai kissrácok.

Magyarország uniós tagságának első évtizedében egyébként bizonyos értelemben mérséklődött a különböző megyék közötti fejlettségbeli differencia. Az életminőség-változást talán a leginkább komplex módon kifejezni képes élettartam-előrejelzések szerint a fiúk esetében a legnagyobb mértékben – egy évtized alatt 4,7 évvel – az ország keleti csücskében javult a szóban forgó mutató. Míg 2005-ben Szabolcs-Szatmár-Beregben volt az egyik legalacsonyabb a születéskor várható átlagos élettartam (66,1 év), addig 2015-ben az e körzetben született fiatalemberek családjai elméletileg már 70,8 éves élethosszal kalkulálhatnak, minek köszönhetően az adott térség a 17. helyen áll a megyei tabellán.

Az országos átlagnál ugyancsak gyorsabban – kereken 4 évvel – javultak az élettartam kilátásai Borsod-Abaúj-Zemplénben is, miközben a Dunazugban, vagyis az Esztergom–Komárom–Tatabánya háromszögben csupán 2,4 év volt a javulás mértéke. A rendszerváltás óta egyébként még nem fordult elő az, ami most bekövetkezett, vagyis hogy egy kelet-magyarországi megye után egy nyugat-magyarországiban a legalacsonyabb a születéskor várható élettartam. A legfrissebb számítások szerint a gazdaságilag dinamikusan fejlődő Komárom-Esztergom megye jelenleg az utolsó előttinek számít a fiúcsecsemők élettartam-kilátásai tekintetében. Az arrafelé születő kicsiknek ígért 70,3 év több mint 3 esztendővel marad el például a szomszédos Győr-Moson-Sopron megyében prognosztizálttól.

A hazai nők élettartam-kilátásai az uniós tagság első évtizedében csak feleakkora ütemben javultak, mint a férfiakéi. A két nem élethossz-perspektívája között mutatkozó eddigi tetemes eltérés így az utóbbi időben valamelyest mérséklődött. 2005-ben a legkisebb fiataluraknak még 12-13 százalékkal kurtább életpályát jósoltak itthon a társadalomtudósok, mint a leánycsecsemőknek. Az akkori 8,5 évnyi különbség napjainkra 6,5 évre csökkent.

A cikk a HVG 2017/33. számában jelent meg.