szerző:
Róna Péter

Az ÁSZ ellenzéki pártokkal szembeni intézkedése felrúgja a hatalmi ágazatok alaptörvényben előírt szétválasztását. Ez maga a diktatúra. Vélemény.

Mint közismert, az Állami Számvevőszék az összes ellenzéki pártot egy meghatározott összegű bírságról, a Jobbik esetében pedig további, szintén meghatározott összegű támogatás megvonásáról tájékoztatta mintegy négy hónappal a választások előtt. A közbeszédben kialakult általános vélemény szerint az intézkedés indíttatása és következménye a teljes ellenzéki oldal ellehetlenítése, illetve sikeres szereplésük esélyeinek csorbítása.

Sajnos azonban ennél sokkal többről, hazánk alkotmányos alapjainak végleges felszámolásáról van szó. Ugyanis az alaptörvény tételes meghatározása szerint:

Az "Alaptörvény Magyarország jogrendjének alapja" (Q Cikk (1)), ami "a hatalom megosztásának elvén alapszik" (C. Cikk (1)). Az államhatalom három részre van megosztva, nevezetesen a törvényalkotással megbízott Országgyúlésre, ( 1. Cikk), a végrehajtó hatalommal felruházott Kormányra ( 15. Cikk) és az igazságszolgáltatást biztosító Bíróságokra. (25. Cikk)

A hatóságok azok az önálló szabályozó szervezetek – mint például a Gazdasági Versenyhivatal, vagy az Adó- és Vámhivatal -, amiket a végrehajtó hatalom hoz létre "a végrehajtó hatalom (tehát a Kormány) körébe tartozó egyes feladat ... ellátására" (23. cikk). Az ÁSZ azonban nem ilyen, nem hatóság, nem tartozik az önálló szabályozó szervezetek közé, tehát nincs, nem is lehet felhatalmazása olyan feladat elvégzésére, ami a végrehajtó hatalom feladatkörébe tartozik, mert az ÁSZ a végrehajtó hatáskörrel nem rendelkező Országgyűlés szerve.

Feladat- és hatáskörét az alaptörvény 42. cikke rögzíti, ami szerint

Az Állami Számvevőszék az Országyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve,

tehát az Országgyűlés része, ami tevékenységéről, vizsgálatainak eredményéről az Országgyűlésnek ad éves beszámolót. Amikor az alkotmány az ÁSZ-t az Országgyűlés "szerveként" határozza meg, eleve kizár bármiféle hatósági feladatot, bármiféle intézkedés lehetőségét. Az ÁSZ-t tehát semmiféle törvény sem hatalmazhatja fel több vagy szélesebb hatáskörrel, mint amivel az Országgyűlés maga rendelkezik, illetve amivel az Alaptörvény 42. cikke ellátja. Márpedig az Országgyűlésnek nincs alkotmányos jogosítványa egyedi intézkedésekre, még kevésbé egyedi büntetés kiróvására, és az ÁSZ számára az alaptörvény mindössze ellenőrzési hatáskört jelöl meg.

Az ÁSZ ellenőrző közjogi hatásköréből pont az következik, hogy másokra kötelező határozatokat nem hozhat, mindössze jelezheti az illetékes szervezeteknek, illetve az Országgyűlésnek, ha jogszabálysértést tapasztal. Döntései éppen azért nem vethetők jogorvoslat alá, mert kötelező határozat hiányában nincs mit sem orvosolni, sem teljesíteni.

És itt van a kutya elásva. Az ÁSZ ellenzéki pártokkal szembeni intézkedése felrúgja a hatalmi ágazatok alaptörvényben előírt szétválasztását, azért, hogy a politika, azaz az Országgyűlés, saját "szervén", az ÁSZ-on keresztül, az igazságszolgáltatás megkerülésével, a jogorvoslás lehetőségének megtagadásával hozhasson egyedi intézkedéseket. Ez pedig maga a diktatúra, aminek megakadályozására a hatalmi ágazatok szétválasztását kitalálták.

Ha tehát az Országgyűlés a pártoknak nyújtott pénzügyi támogatás törvényellenes felhasználását szankcionálni kívánja, a feladatot nem az ÁSZ-ra, hanem kizárólag az alaptörvény 23. cikkében rögzített önálló szervezetre – köznyelven hatóságra – bízhatja. Miért is nem ezt teszi a Fidesz-kormány? Hát azért, mert a hatósági intézkedésekre az alaptörvény biztosítja a jogorvoslás lehetőségét. Mivel a szándék olyan intézkedések meghozatala, amik nem mennének át az igazságszolgáltatás szűrőjén, kell találni egy olyan szervet, ami nem esik a bíróságok hatásköre alá. Ilyen az ÁSZ, mint az Országgyűlés szerve. Nem kevesebbről mint hazánk alkotmányos berendezkedése ellen elkövetett merénylet kisérletéről van szó.

Az Országgyűlés felelőssége most óriási. Alkotmányos kötelessége határozatban utasítani szervét, az ÁSZ-t intézkedése azonnali visszavonására, az ellenzéki pártok felelőssége pedig bármiféle ÁSZ-intézkedés teljesítésének elutasítása.

A szerző közgazdász, az Oxfordi Egyetemen a Blackfriars Hall tanára.

Csatlakozzon a HVG Pártoló Tagsághoz!

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!