szerző:
Nagy Gábor
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Akart New York-i számvevő lenni, de elbukott. Felvetődött benne, hogy kormányzó is lehetne, de végül George Patakit támogatta. Dolgozott neki Arthur Finkelstein, jó barátja Rudy Giuliani, imádja a lovakat, vezetett bukmékerhálózatot, és hát persze ott volt az ékszer-kereskedelem. Kikutattunk pár érdekességet a leendő budapesti amerikai nagykövetként emlegetett David B. Cornstein életéből.

Arról, hogy miért nem sikerült Orbánéknak megszerettetni magukat Trump Washingtonjával, itt olvashat.

A rendszerváltás után csak kivételes esetben megszakított hagyománnyá vált módon újra politikai kinevezett érkezhet az amerikai nagykövetség élére Budapesten. A Magyar Idők úgy tudja, Donald Trump amerikai elnök nagykövetjelöltje – akinek személyét a szenátusnak még jóvá kell hagynia – a republikánus kötődésű, a politikában eddig sikertelenül próbálkozó, diplomáciai tapasztalatokkal nem rendelkező, 78 éves David B. Cornstein, aki ékszer-kereskedelemből lett multimilliomos.

Cornstein nagyszülei - mint arról ő maga mesélt - az apai ágon Oroszországból, az anyain pedig Magyarországról az USA-ba érkezett zsidó bevándorlók voltak. Az egyke fiú Manhattannek a Central Park és a Hudson-folyó közötti Upper West Side nevű részén – visszaemlékezése szerint „háborús zónában” – nőtt fel, állami általános iskolába járt, és a New York Egyetemen szerzett közgazdasági diplomát. Éppen jogi egyetemre jelentkezett, amikor a J.C. Penney áruházlánc 1962-ben értesítette, hogy a New York állambeli Lake Success nevű településen lévő egységében ékszerüzletet nyithat. A J.C. Penney néhány hónappal korábban elutasította az ifjú előző ötletét, ami órajavító műhely lett volna. Cornstein így nem ment jogi egyetemre, hanem a szőnyegtisztítással foglalkozó apja és tanárnő anyja 20 ezer dolláros megtakarítását felhasználva belevágott az ékszerüzletbe.

Már nyolcvan ékszerboltból álló hálózata volt – ahol órajavítással is foglalkoztak –, amikor 1982-ben felhívta az International Telephone and Telegraph Corp. (ITT) telefontársaságot közepes vállalkozásból óriási nemzetközi holdinggá építő, de az elnöki posztról három évvel korábban visszavonuló Harold S. Geneen. A legendás menedzser megkérdezte Cornsteint, ő is lát-e fantáziát a Finlay Enterprises nevű holdinghoz tartozó, 1911-ben alapított Seligman & Latz nevű manhattani cégben. A kozmetikai termékekkel és szalonokkal, óra- és ékszerjavítással, valamint ékszerkereskedelemmel foglalkozó vállalkozást Geneen és Cornstein egy befektetői csoport élén 1985-ben 31 millió dollárért megvásárolta, kivezette a tőzsdéről és felvirágoztatta. Három évvel később a két üzletember 217 millió dollárért kivásárolta a többi befektetőt a legígéretesebb üzletágat birtokló Finlay Fine Jewelry nevű ékszerkereskedőből.

Cornstein irányítása alatt a Finlay gyors terjeszkedésbe kezdett, sorra nyitotta a különböző nevek alatt, franchise rendszerben működő ékszerboltokat az amerikai áruházláncokban. Bővült a kínálat is – Cornstein azt vallotta, senki nem vesz gyémántgyűrűt nálad, ha csak háromból választhat –, és a Finlay az 1990-es évek elejére a legnagyobb amerikai franchise ékszerboltlánccá vált. Az USA 42 szövetségi államában 667 ékszerboltot ellenőrzött. Cornstein 1991-ben azt tervezte, hogy a terjeszkedés miatt hatalmasra duzzadt adósságállomány csökkentésére bevezeti a tőzsdére a Finleyt, de az elsődleges részvénykibocsátás iránt nem volt kellő érdeklődés, és röviddel később Geneen visszavonult a cégtől.

A kudarcot követően Cornstein megkereste a bostoni Thomas Lee befektetési társaságát, amely 1993-ban megvette a részvények 28 százalékát, további 32 százalék pedig a Desai Capital Managementnek jutott. Ők már sikerrel vitték a tőzsdére a Finlayt, amelynek a multimilliomossá vált Cornstein 1999 januárjáig a tiszteletbeli igazgatótanácsi elnöke volt. A Finlay újabb amerikai és nemzetközi terjeszkedésbe kezdett, ám az áruházi jelenlétét az ezredforduló után sorban elveszítő cég 2009-ben csődvédelembe menekült, a következő évben pedig megszűnt.

Cornstein New York-i üzletemberként kiváló kapcsolatokat épített ki a republikánusok potentátjaival, különösen Rudy Giuliani polgármesterrel, illetve George Patakival, New York állam magyar származású szenátorával. Megmoccant benne a politikai érdeklődés is, de végül sem New York-i polgármesternek, sem New York állam kormányzójának nem indult.

©

Megpróbálkozott viszont a 2002-es választáson republikánus színekben New York állam számvevője lenni, ám a korán indított kampánya – amiben besegített a Fidesznek is bedolgozó, tavaly elhunyt Arthur J. Finkelstein – kifulladt. A számvevő – aki az állam pénzügyeit felügyeli – így a demokrata Alan G. Hevesi maradt, akinek nagyapja, Hevesi Simon Budapesten, a Dohány utcában volt neológ rabbi. (Hevesi 2006-ban lemondott, majd korrupció miatt húsz hónapot ült börtönben.)

A frissen polgármesterré választott Giuliani 1994-ben a lóversenyfogadásokat a pályáktól távol is kínáló New York-i bukmékerhálózat, az Off-Track Betting Corporation (OTB) elnökévé nevezte ki Cornsteint, aki felrázta a politikusok szinekúrájaként, kiábrándító pénzügyi mutatókkal működő, kvázi-állami vállalkozást. Egyúttal a lósport szerelmese is lett, összesen hatot vásárolt, és a 360 ezer dollárért megvett Grand Slam nevű csődörétől 1998-ban ötmillióért sem volt hajlandó megválni – majd alkalmanként 35 ezer dollárért fedezőménként adta bérbe. A Giulianit a polgármesteri székben 2002-ben követő Michael Bloomberg médiamágnás meghosszabbította Cornstein elnöki megbízatását, ám az OTB kifulladt: a krónikusan veszteségessé vált vállalkozást 2010 decemberben bezárták.

A számvevőszéki kampánya kudarcában szerepet játszhatott, hogy 2001 áprilisában Eliot Spitzer, New York állam főügyésze beperelte a Telehublink nevű massachusettsi céget, azt állítva, hogy az félrevezeti az ügyfeleit, akik azt hiszik, 220 dollárért hitelkártyát kapnak, holott csak egy kedvezményes kuponokat tartalmazó füzethez jutnak. A telemarketinggel és kuponfüzetek értékesítésével foglalkozó cégnek elnöke és 8,2 százalékos tulajdonosa volt Cornstein, aki tagadta, hogy a Telehublink bármilyen törvénysértést elkövetett volna, és mindenki visszakaphatja a pénzét, ha csalódott, és kéri.

Bár kacérkodott a gondolattal, Cornstein 1994-ben nem indult New York állam kormányzójának posztjáért. Helyette a magyar származású George Patakit támogatta – ő szintén Finkelstein ügyfele volt –, akinek kampánytámogatást adott és gyűjtött. Pataki aztán az 1994-es republikánus fordulat egyik nagy sikereként legyőzte az újrázásért küzdő demokrata Mario Cuomót. Ebben legfontosabb szövetségese New York állam szenátora és akkori legbefolyásosabb politikai szereplője, Alfonse d’Amato volt, akit Cornstein is a barátjaként tarthatott számon.

Csatlakozzon a HVG Pártoló Tagsághoz!

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!