szerző:
Nagy Gábor
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Akart New York-i számvevő lenni, de elbukott. Felvetődött benne, hogy kormányzó is lehetne, de végül George Patakit támogatta. Dolgozott neki Arthur Finkelstein, jó barátja Rudy Giuliani, imádja a lovakat, vezetett bukmékerhálózatot, és hát persze ott volt az ékszer-kereskedelem. Kikutattunk pár érdekességet a leendő budapesti amerikai nagykövetként emlegetett David B. Cornstein életéből.

Arról, hogy miért nem sikerült Orbánéknak megszerettetni magukat Trump Washingtonjával, itt olvashat.

A rendszerváltás után csak kivételes esetben megszakított hagyománnyá vált módon újra politikai kinevezett érkezhet az amerikai nagykövetség élére Budapesten. A Magyar Idők úgy tudja, Donald Trump amerikai elnök nagykövetjelöltje – akinek személyét a szenátusnak még jóvá kell hagynia – a republikánus kötődésű, a politikában eddig sikertelenül próbálkozó, diplomáciai tapasztalatokkal nem rendelkező, 78 éves David B. Cornstein, aki ékszer-kereskedelemből lett multimilliomos.

Cornstein nagyszülei - mint arról ő maga mesélt - az apai ágon Oroszországból, az anyain pedig Magyarországról az USA-ba érkezett zsidó bevándorlók voltak. Az egyke fiú Manhattannek a Central Park és a Hudson-folyó közötti Upper West Side nevű részén – visszaemlékezése szerint „háborús zónában” – nőtt fel, állami általános iskolába járt, és a New York Egyetemen szerzett közgazdasági diplomát. Éppen jogi egyetemre jelentkezett, amikor a J.C. Penney áruházlánc 1962-ben értesítette, hogy a New York állambeli Lake Success nevű településen lévő egységében ékszerüzletet nyithat. A J.C. Penney néhány hónappal korábban elutasította az ifjú előző ötletét, ami órajavító műhely lett volna. Cornstein így nem ment jogi egyetemre, hanem a szőnyegtisztítással foglalkozó apja és tanárnő anyja 20 ezer dolláros megtakarítását felhasználva belevágott az ékszerüzletbe.

Már nyolcvan ékszerboltból álló hálózata volt – ahol órajavítással is foglalkoztak –, amikor 1982-ben felhívta az International Telephone and Telegraph Corp. (ITT) telefontársaságot közepes vállalkozásból óriási nemzetközi holdinggá építő, de az elnöki posztról három évvel korábban visszavonuló Harold S. Geneen. A legendás menedzser megkérdezte Cornsteint, ő is lát-e fantáziát a Finlay Enterprises nevű holdinghoz tartozó, 1911-ben alapított Seligman & Latz nevű manhattani cégben. A kozmetikai termékekkel és szalonokkal, óra- és ékszerjavítással, valamint ékszerkereskedelemmel foglalkozó vállalkozást Geneen és Cornstein egy befektetői csoport élén 1985-ben 31 millió dollárért megvásárolta, kivezette a tőzsdéről és felvirágoztatta. Három évvel később a két üzletember 217 millió dollárért kivásárolta a többi befektetőt a legígéretesebb üzletágat birtokló Finlay Fine Jewelry nevű ékszerkereskedőből.

Cornstein irányítása alatt a Finlay gyors terjeszkedésbe kezdett, sorra nyitotta a különböző nevek alatt, franchise rendszerben működő ékszerboltokat az amerikai áruházláncokban. Bővült a kínálat is – Cornstein azt vallotta, senki nem vesz gyémántgyűrűt nálad, ha csak háromból választhat –, és a Finlay az 1990-es évek elejére a legnagyobb amerikai franchise ékszerboltlánccá vált. Az USA 42 szövetségi államában 667 ékszerboltot ellenőrzött. Cornstein 1991-ben azt tervezte, hogy a terjeszkedés miatt hatalmasra duzzadt adósságállomány csökkentésére bevezeti a tőzsdére a Finleyt, de az elsődleges részvénykibocsátás iránt nem volt kellő érdeklődés, és röviddel később Geneen visszavonult a cégtől.

A kudarcot követően Cornstein megkereste a bostoni Thomas Lee befektetési társaságát, amely 1993-ban megvette a részvények 28 százalékát, további 32 százalék pedig a Desai Capital Managementnek jutott. Ők már sikerrel vitték a tőzsdére a Finlayt, amelynek a multimilliomossá vált Cornstein 1999 januárjáig a tiszteletbeli igazgatótanácsi elnöke volt. A Finlay újabb amerikai és nemzetközi terjeszkedésbe kezdett, ám az áruházi jelenlétét az ezredforduló után sorban elveszítő cég 2009-ben csődvédelembe menekült, a következő évben pedig megszűnt.

Cornstein New York-i üzletemberként kiváló kapcsolatokat épített ki a republikánusok potentátjaival, különösen Rudy Giuliani polgármesterrel, illetve George Patakival, New York állam magyar származású szenátorával. Megmoccant benne a politikai érdeklődés is, de végül sem New York-i polgármesternek, sem New York állam kormányzójának nem indult.

©

Megpróbálkozott viszont a 2002-es választáson republikánus színekben New York állam számvevője lenni, ám a korán indított kampánya – amiben besegített a Fidesznek is bedolgozó, tavaly elhunyt Arthur J. Finkelstein – kifulladt. A számvevő – aki az állam pénzügyeit felügyeli – így a demokrata Alan G. Hevesi maradt, akinek nagyapja, Hevesi Simon Budapesten, a Dohány utcában volt neológ rabbi. (Hevesi 2006-ban lemondott, majd korrupció miatt húsz hónapot ült börtönben.)

A frissen polgármesterré választott Giuliani 1994-ben a lóversenyfogadásokat a pályáktól távol is kínáló New York-i bukmékerhálózat, az Off-Track Betting Corporation (OTB) elnökévé nevezte ki Cornsteint, aki felrázta a politikusok szinekúrájaként, kiábrándító pénzügyi mutatókkal működő, kvázi-állami vállalkozást. Egyúttal a lósport szerelmese is lett, összesen hatot vásárolt, és a 360 ezer dollárért megvett Grand Slam nevű csődörétől 1998-ban ötmillióért sem volt hajlandó megválni – majd alkalmanként 35 ezer dollárért fedezőménként adta bérbe. A Giulianit a polgármesteri székben 2002-ben követő Michael Bloomberg médiamágnás meghosszabbította Cornstein elnöki megbízatását, ám az OTB kifulladt: a krónikusan veszteségessé vált vállalkozást 2010 decemberben bezárták.

A számvevőszéki kampánya kudarcában szerepet játszhatott, hogy 2001 áprilisában Eliot Spitzer, New York állam főügyésze beperelte a Telehublink nevű massachusettsi céget, azt állítva, hogy az félrevezeti az ügyfeleit, akik azt hiszik, 220 dollárért hitelkártyát kapnak, holott csak egy kedvezményes kuponokat tartalmazó füzethez jutnak. A telemarketinggel és kuponfüzetek értékesítésével foglalkozó cégnek elnöke és 8,2 százalékos tulajdonosa volt Cornstein, aki tagadta, hogy a Telehublink bármilyen törvénysértést elkövetett volna, és mindenki visszakaphatja a pénzét, ha csalódott, és kéri.

Bár kacérkodott a gondolattal, Cornstein 1994-ben nem indult New York állam kormányzójának posztjáért. Helyette a magyar származású George Patakit támogatta – ő szintén Finkelstein ügyfele volt –, akinek kampánytámogatást adott és gyűjtött. Pataki aztán az 1994-es republikánus fordulat egyik nagy sikereként legyőzte az újrázásért küzdő demokrata Mario Cuomót. Ebben legfontosabb szövetségese New York állam szenátora és akkori legbefolyásosabb politikai szereplője, Alfonse d’Amato volt, akit Cornstein is a barátjaként tarthatott számon.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!