hvg.hu: Mikor volt az utolsó kapcsolata Magyarországgal?

Heiko Kretschmer: Utoljára április 8-án voltam az országban. Azóta csak a hírekből figyelem, mik a fejlemények.

hvg.hu: Sokkot kapott?

H. K.: A megbízatásom véget ért. De természetesen az az este sokaknak volt elkeserítő. A vártnál magasabb részvétel és a Budapesten érzékelhető hangulat olyan várakozásokat generált, amelyek irracionálisak voltak. A választások estéje ilyen téren mindenkit visszahozott a realitás talajára.

MTI / Koszticsák Szilárd

hvg.hu: Azt már meg tudja mondani, mi volt az eredmény szempontjából a döntő jelentőségű?

H. K.: Túl lassú volt az ellenzéki témakeresés, amellyel a Fidesz narratívájából ki lehet szakadni, és ezzel párhuzamosan túl sokáig tartott az alkudozás a választási indulás technikai részleteiről. Ezért csak az utolsó hetekre állt össze egy olyan hangulat, hogy mi állunk itt a másik oldal ellen, és ez az ajánlatunk a választóknak. Így viszont a mobilizáció sem sikerült. Ezen túl hiába talált meg az ellenzék szociális kérdésekben vagy a kivándorlás témájában olyan területeket, amelyen többségi támogatásra számíthat a társadalmon belül, ezeket a kérdéseket a Fidesz el tudta nyomni a civilizációk harcáról szóló történetével. A menekültválságot úgy mutatta be a kormánypárt, mint egy Magyarország ellen zajló támadást, amellyel szemben védekezni kell. Ebben a helyzetben fontosabb a Fideszt választani, mint más témák kapcsán új esélyt adni az országnak. Végül fontosnak tartom megjegyezni, hogy a nagyvárosokon túl nincs kritikus nyilvánosság, nincs sem professzionális sajtó, sem ezt pótló blogvilág, amely pártatlanul tájékoztatna. A választás eredményének földrajzi eloszlásán ez meg is látszik.

hvg.hu: Volt valaha az ellenzéknek esélye 2018-ban választást nyerni?

H. K.: Zárt ajtók mögött én mindig elmondtam: ez egy négyéves projekt. Arra lehetőséget láttam, hogy idén jelentősen javítsunk az ellenzék helyzetén, hogy 2022-ben jobb alaphelyzetből indulhasson neki a meccsnek. A cél tehát az alapok lefektetése volt, és a Fidesz kétharmadának megakadályozása.

hvg.hu: Visszatekintve úgy tűnik, a bukásnak részint az volt az oka, hogy az ellenzéki pártok a győzelemben bíztak, és ezért nem voltak hajlandóak megállapodni egymással, nehogy a másiknak jussanak a zsírosabb falatok. A hibás eredményvárás pedig végzetes taktikát szült.

H. K.: Valóban voltak, akik váltig állították, hogy az ellenzék sokkal jobban áll, a népszerűsége lényegesen nagyobb. Ők azt mondták, hogy a szűkebb koordinációval is nyerhetőek az egyéni körzetek. És aztán voltak azok a hangok a szocialista párton belül, hogy a mi szavazóink sohasem szavaznának a DK politikusára, vagy nem támogatnák az LMP jelöltjét. A választás kielemzése legalább ebből a szempontból egyértelmű eredményt hozott. Budapesten ugyanis sikerült a szavazatok 97 százalékát átirányítani. Ilyen arányban követték listán támogatott pártjaik javaslatát a szavazók, ha az adott körzetben nem volt saját jelöltjük. A koordináció stratégiája helyes volt, sőt kevés volt belőle.

hvg.hu: Hogyan ítélte meg a szocialista párt személyi felhozatalát? Mert a magyar médiában és nyilvánosságban kialakult egy kép a tehetetlenségükről, mely a párt megszűnéséhez vezet.

H. K.: Hm. Ezt a kérdést nagyon nehéz megválaszolni…

hvg.hu: Gondolom, négyszemközt könnyebb lenne.

H. K.: Nézze, azt el tudom mondani, hogy a Botka László lemondása utáni napokban csatlakoztam a párt kampányához. Az egy mélypont volt, amikor nagyon sokat kellett a legalapvetőbb kérdésekkel foglalkoznunk. Kételyek között őrlődött mindenki. A következő fél évben viszont az MSZP helyenként visszanyerte harci kedvét. A vezető politikusai is képessé váltak a csapatmunkára. Bármennyivel is voltak ők a múltban nagyobbak, továbbra is azon kevés politikai formáció egyike az MSZP, amelyik egy működő struktúrára támaszkodhat, amely embereket tud megmozgatni kampányhelyzetben, és jelen van az egész országban. A modern kampányeszközök ismerete és használata viszont nagyon hiányzik.

hvg.hu: Ön azt mondta, 2018 lehetőséget adott egy 2022-es sikeres választás alapjainak lerakásához. Az eredmény ismeretében viszont azt kell mondanunk, hogy április 8-a sokat rontott a kilátásokon.

H. K.: Nem, ezt határozottan visszautasítom, és ezért is volt fontos számomra, hogy a választásokra visszatekintve megírjam a téziseimet. Először is bebizonyosodott, hogy az ellenzék találhat olyan témákat, amelyekkel a társadalom többsége egyetért. Nyolc évig vergődött a magyar ellenzék abban a csapdában, hogy Orbán után szaladt. Újramesélte a miniszterelnök politikáját, legfeljebb mindent negatívba fordítva. Még akkor is, ha mindig az orbáni politika árnyoldalától beszélt, ezzel azt üzenték: Magyarország közéletében a Fidesz elnöke a Nap, mindenek origója.

Az ellenzék 2018-ra megtalált témáival Budapesten győzni tudott, még javított is négy évvel korábbi eredményén, és a kampány hajrájában reményt adott a szavazóknak. Másodszor az is fontos, hogy ez a választás felhozott pár friss arcot az MSZP-n belül és azon túl, például Kunhalmi Ágnest és Karácsony Gergelyt. Ők egy új politika követei lehetnek. Végezetül ez a választás egyértelművé tette, milyen stratégiát kell követni a jövőben. A kampány során még azt hittük, hogy az építkezéshez az kell, hogy az MSZP legyen a vezető ellenzéki erő az Országgyűlésben. Ma már látom, hogy ez nem számítana. A társadalom egy jó része ugyanis nem egy érvelő, alternatívát felmutató politikusi habitusra vágyik, hanem egy autoritást mutató, alkotó vezetőre. Ezt pedig 2022-ig az ellenzék csak a főpolgármesteri pozícióból tudja megtenni. Az áprilisi eredmények szerint ez egy nyerhető feladat, és tökéletes ugródeszka Orbán kihívójának.

Fazekas István

hvg.hu: Arccal a következő összefogás felé. Mindenki mindenkivel?

H. K.: Addig pontos, hogy a demokratikus pártok együttműködését a választók az eredmény szerint elvárják és honorálják. Ha kérdése második részével a Jobbikra utal, akkor a válaszom az: ezt a kérdést döntse el a Jobbik. Nekik kéne kitalálniuk, hol is akarnak állni. Stratégia volt a néppártosodás, vagy egy őszinte tisztulási folyamat? Náluk a labda.

hvg.hu: A gyorselemzések szerint az indulás technikai részleteinek nyilvános kitárgyalása a vereség fontos oka volt. Így alakulhatott ki az a kép az ellenzékről, hogy csak a hatalomszerzés érdekli politikusait. És akkor ön azt javasolja, hogy folytassák?

H. K.: Nézze, annyit tudunk, hogy Botka László együttműködési javaslata megbukott. Ezek után az MSZP szerintem levonta a megfelelő következtetést, mely szerint jelentős gesztus nélkül nincs megállapodás. Az, hogy a párt képes volt a listavezetői pozíciót átadni, olyan jelzés volt, amely legalább a DK-val való megállapodást előtt megnyitotta a lehetőséget. Értem én, hogy a jövőben is nehéz lesz az indulás technikai kereteinek megtalálása, de nem lehet szájkosarat adni a politikusokra, akik a folyamatokat befolyásolni akarják. Ezért fontos a szociális és igazságos Magyarországról szóló üzenetre koncentrálni, vagy például a kivándorlásról beszélni. Az Orbántól független, a társadalom többsége által támogatott témákat kell fókuszba állítani, és akkor a technikai részleteket kevesebb figyelem mellett tisztázni lehet. Megy az akkor magától is.

hvg.hu: Ön szerint az MSZP-nek az EP-választáson is együtt kéne indulnia a Párbeszéddel? Mikorra kell megtalálni a főpolgármester-jelöltet?

H. K.: Ezeket az ember szívesebben válaszolja meg zárt ajtók mögött. Annyit elmondok, hogy a Párbeszéddel való együttműködés előremutató volt, és szerintem fenn kell tartani. A lényeg az, hogy az ellenzék az április 8-át követő fejfájás ellenére meglássa az általam említett három pozitív fejleményt, és 2019-ben lépjen egy ennél lényegesen nagyobbat előre, a célja felé.

hvg.hu: Karácsony Gergellyel?

H. K.: Ez nem az én döntésem.

hvg.hu: Az ön tanácsaival?

H. K.: Ez sem az én döntésem.

hvg.hu: A választás utáni téziseiben azt írja, hogy az Európai Uniónak ki kellett volna fognia a szelet Orbán vitorlájából. Magyarországot ki kellett volna vonni a kötelező kvóta alól, és tízéves moratóriumot adni kormányának minden menekültpolitika kérdésben. Volna még erre mód?

H.K.: Nem, ez a lehetőség legkésőbb 2016-ban elmúlt. Az viszont tanulság az Európai Unió számára, hogy a terheket jobban meg kell osztani ahhoz, hogy nemkívánatos politikai folyamatokat meg tudjunk akadályozni. Orbán Viktor jelképpé vált az elmúlt években, és ez egyértelműen annak a mellékterméke, hogy központi utasításokkal, mindenkit egyaránt sújtva igyekszik az unió dolgokat megoldani. És aztán a rossz stratégia megkoronázásaként még csődöt is mondanak, hiszen a kvótaterv ellenére Olaszország nyakán maradnak a menekültek. Nekem furcsa, hogy miközben az unió állandóan kikelt Orbán ellen, és sokszor jogosan tette ezt, senki sem gondolkodott el azon, hogyan segíthetné, hogy Magyarországon egy másfajta politizálás kerekedjen felül.

hvg.hu: Ön azt mondja, hogy Orbán szimbólummá vált, ezért Európa érdeke, hogy bukása is jelképpé váljon a kontinens populista pártjai számára.

H. K.: Pontosan.

hvg.hu: Jöjjön hát egy magyar rezsimváltás, ahogy azt az Egyesült Államok szokta intézni?

H.K.: Haha. Dehogy. Egyedül a magyar választók dönthetnek a kormányukról. Az viszont tagadhatatlan, hogy az európai politika hatással van Magyarországra. A 2008-as válság és az arra adott fiskális szigor hozzájárult a Fidesz 2010-es kétharmadához, a menekültválság pedig a mostanihoz. Számomra nehezen érthető, hogy ha Európában többségben vannak a liberális demokrácia pártján álló erők, akkor miért nem képesek olyan politikát folytatni, hogy az ne az ellenségeiket erősítse.

hvg.hu: Ebbe beletartozik, hogy liberális európai erők és civil szervezetek anyagilag támogassák az ellenzéki pártokat, valamint a kritikus nyilvánosság fórumait?

H. K.: A választ kettéválasztanám. Én osztom a külföldi megfigyelők véleményét, hogy a 2018-as választások bár nem zajlottak fair keretek között, de ettől még szabad és manipulációtól mentesek voltak. Ebből következik, hogy az unió, illetve az egyes tagországok hivatalos intézményeinek nem kell és nem is szabad beavatkozniuk. Azt a kérdést azonban igenis felteheti magának minden politikai formáció és civil szervezet, ha számára fontos a kritikus nyilvánosság, hogyan tudja ezt Magyarországon erősíteni, és akár anyagilag támogatni. Mert az egyenlőtlen feltételeken ezzel lehet javítani.

hvg.hu: Biztos még mindig annyira fontos szimbóluma az illiberális politikának Orbán Viktor, hogy Európából kell támogatni esetleges 2022-es bukását? Időközben Trump, Salvini és társai nagyobb országokban, komolyabb károkat tesznek a demokráciában.

H. K.: Az igaz, hogy a négyéves időtáv a mai politikában hosszú idő. Ha megnézem az említett urak vagy Horst Seehofer szavait, cselekedeteit, akkor úgy érzem, minden nagyon rövid életű lett. Az viszont jelentős különbség a Fidesz és az illiberális politikát folytató nyugat-európai pártok között, hogy utóbbiak lehetőségei megállnak valahol 20-25 százalék körül. Magyarországon viszont egyedül is kormányképes erő. Ez négyéves távlatban is jelkép marad a kontinensen. Ha Orbán bukik, az trendforduló lesz Európában is.