Titok marad, hogy milyen információk és egyeztetések alapján hozta meg válságkezelő intézkedéseit az Orbán-kormány 3-4 évvel ezelőtt, a koronavírus-világjárvány idején. A HVG pert vesztett a kormánnyal szemben: a Kúria döntése felülírta a Fővárosi Ítélőtábla tavalyi ítéletét, amely még lapunknak kedvezett.

A nyolc hónappal ezelőtti másodfokú ítélet ugyanis még arra kötelezte a járvány kezeléséért felelős állami szervet, az operatív törzset, hogy adja ki a Covid-járvány kezdeti időszakában tartott üléseiről készült jegyzőkönyveket, amelyeket igyekeztek titkolni. Ehhez képest alapvető fordulat, hogy nemrég  

a Kúria az operatív törzs felülvizsgálati kérelmére indított eljárásban úgy ítélt, a HVG számára kedvező döntést hatályon kívül helyezi, és kitart a járvány idején hozott döntések hátterét adó jegyzőkönyvek nyilvánosságtól való elzárása mellett. 

Így több száz oldalnyi irat, amelyet a kormányzat minden eszközzel próbált titkolni, titokban is marad. Azért, mert a Kúria szerint nem zárható ki, hogy lesz egy újabb világjárvány, amikor ismét használni kell azt a védelmi rendszert, protokollokat, amelyekről az operatív törzs ülésein annak idején szó esett. 

Megítélésük szerint emiatt “ezeknek az adatoknak a nyilvánosság előli időleges elzárásához fontosabb közérdek fűződik, mint a megismerhetőségükhöz”. A Kúria az ítélet indoklásában azt írta: “

kiemelkedő társadalmi (köz)érdek fűződik ahhoz, hogy a tervek egy újabb járvány esetén is rendelkezésre álljanak, azokat a nyilvánosság ne ismerhesse meg.” 

A HVG több, mint két éve, 2022 májusban indított pert azok után, hogy a koronavírus-járvány idején működő operatív törzs nem volt hajlandó kiadni a pandémia idején tartott üléseinek jegyzőkönyveit. Arra hivatkozva tagadták meg a választ, hogy a dokumentumok még mindig döntés-előkészítő iratok.  

A HVG azért perelt, mert kíváncsi volt, milyen adatok, elemzések alapján, milyen szempontokat mérlegelve hozta meg ülésein a döntéseket a testület, működésének csaknem két éve alatt. Ugyanis a 2020 januárja és 2021 novembere közti 159 ülésén a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős  

operatív törzs számos, a magyarok millióit, vállalkozások százezreit, továbbá az államigazgatás és a gazdaság szereplőit érintő számos döntést, korlátozást hozott.  

Ahogy most a Kúria bírái, korábban az Ítélőtábla bírói tanácsa is átnézte az összesen 175 jegyzőkönyvet, és ők csupán 13-ban találtak pár bekezdést, amelyet az iratok kiadásakor indokoltnak tartottak kitakarni, mert azok a döntés-előkészítő munkát végző személyekhez köthető “véleményező tartalmi elemek”. 

Az eljárást 2022 őszén a kormány is próbálta gátolni. A lex HVG-t erre az ügyre szabták, visszamenőleges hatállyal. A rendelet szerint “az Operatív Törzs feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat nem nyilvános”. 

Tehát a változtatás után nemcsak a jövőbeni operatív törzsek, hanem a folyamatban lévő perben érintett operatív törzs jegyzőkönyvei is automatikusan döntés-előkészítő jellegűek, így nem adhatók ki. Előírták, hogy az ilyen dokumentumokat bírósági eljárásban az ügy irataihoz nem is szabad csatolni. Ezzel  

a kormány arra kötelezte a független bíróságot, hogy maga “menjen az ügy után”, és berendelte a bírót iratbetekintésre egy állami szervhez – ez viszont felvetheti a hatalmi ágak szétválasztására vonatkozó alkotmányos követelmény sérelmét is. 

A bírók mégis zokszó nélkül eleget tettek ennek: megvizsgálták, hogy az iratok alapján indokolt-e a titkolózás. Míg első fokon a törvényszék arra jutott, hogy igen, az Ítélőtábla ellenkezőleg: kötelezte az operatív törzset a kért iratok kiadására, mondván, a döntések már megszülettek, nincs mit titkolni.  

Végül utolsó körben a Kúria az iratok ismételt áttanulmányozása után arra a következtetésre jutott, hogy “a rendkívüli veszélyhelyzetben készült jegyzőkönyvek – az abban foglalt adattartalom komplexitására is figyelemmel – nyilvánossága a kivételesen korlátozható kategóriába tartozik.”

Az operatív törzs 159 ülést tartott csaknem 2 év alatt – az ott történtekről részleteket nem tudni

A közérdekű adat megismerését célzó perben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezettel együttműködve Nehéz-Posony Kata ügyvéd képviselte lapunkat. Hegyi Szabolcs, a TASZ politikai szabadságjogok szakértője a HVG-nek “rémisztőnek” nevezte a Kúria döntését, mivel szerinte 

azzal a bíróság gyakorlatilag cenzúrát vezet be, elvitatva azt a jogot, hogy az újságíró és az olvasók az egyébként nyilvános információkat maguk értelmezzék. 

Hegyi elékeztetett: a Kúria szerint ha a közérdekű dokumentumok egyes elemeinek jogszerű kitakarása értelmezhetetlen adatot eredményezne, nincs lehetőség arra, hogy egyes részeinek megismerhetőségéről a bíróság külön-külön döntsön, hanem a teljes anyag nyilvánosságra hozatala megtagadható. 

Hegyi ezzel szemben úgy látja, a bíróság joga eldönteni, van-e a kért dokumentumban olyan adat, aminek a nyilvánossága jogszerűen korlátozható, és ezt neki kell kijelölni. Ez a bíróságnak kötelessége is, és kényelmi megfontolásból nem spórolhatja meg a döntést, csak mert sok adatról kellene külön döntenie. 

Nehéz-Posony Kata pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a Kúria “nagyvonalúan átlépett” afölött, hogy a kormány alkotmányos felhatalmazás nélkül, folyamatban lévő konkrét ügybe avatkozott be egyedi jogalkotással, ráadásul a háborús helyzetre hivatkozva, bár annak semmi köze a korábbi járványhoz. 

Abszurdnak nevezte Nehéz-Posony Kata azt a kúriai érvelést is, hogy az információk nyilvánosság előli elzárását jövőbeni járványok kialakulása indokolja, ami persze lehetséges, de a jegyzőkönyvekkel érintett, 3-4 évvel ezelőtti járványügyi döntések már rég megszülettek, többségük meg is szűnt,  

a védekezési intézkedések jó részét már ismerjük, ezért ennek a nyilvánossága nem korlátozza az újra bevezetésüket, csak azt nem tudjuk, hogy milyen adatokon és hatásvizsgálatokon alapultak, ami viszont amúgy is más lenne egy új helyzetben. 

Akárhogy is, a Kúria döntése ellen lehetne fordulni az Alkotmánybírósághoz (Ab), majd akár a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) is, de a jogi helyzet mérlegelése után úgy döntöttünk, nem tesszük. Hegyi Szabolcs szerint, ha ugyanis a Kúria “rendkívül tág és paternalista” jogértelmezését 

az Alkotmánybíróság is helyben hagyná, azzal gyakorlatilag ellehetetlenítené a jövőbeli közadatigénylések igen jelentős részét.  

A kockázatot szerinte növeli az, hogy itt nem a rendes működéssel összefüggő kormányzati iratokról volt szó, hanem a speciális, járványhelyzetben működő válságkormányzás nyilvánossága a kérdés, így kiszámíthatatlan, hogy ezt az Ab vagy az EJEB a nyilvánosság mellett vagy ellene szóló érvként értékelné. 

A további eljárás Nehéz-Posony Kata ügyvéd szerint is tartogathat veszélyeket az adatnyilvánosságra, hiszen “ha ezt, a kúriai döntést hagyná helyben az Alkotmánybíróság, akkor az egy jogszűkítő helyzet konzerválását jelentené, ez pedig a jövőbeni, adatnyilvánosságot érintő eljárásokat nehezíthet meg.”