Pert nyert a HVG a kormányzattal szemben: a Fővárosi Ítélőtábla november 23-i ítéletében lapunknak adott igazat és a márciusi elsőfokú ítéletet megváltoztatva kötelezte az operatív törzset, hogy adja ki az üléseiről készült jegyzőkönyveket, amelyeket eddig igyekeztek titkolni.

A HVG még tavaly májusban indított pert azok után, hogy a koronavírus-járvány idején működő operatív törzs nem volt hajlandó kiadni a pandémia idején tartott üléseinek jegyzőkönyveit. Arra hivatkozva tagadták meg a választ, hogy a dokumentumok még mindig döntés-előkészítő iratok.

A friss ítélettel azonban azt mondta ki a Fővárosi Ítélőtábla, hogy az egészségügyi veszélyhelyzet megszűnésével és az operatív törzs működésének leállásával nincs olyan további döntés, amelyet a korábbi jegyzőkönyvek megalapozhatnának.

Tíz évre „titkosítják" az operatív törzs minden döntését és dokumentumát

Milliókat érintő járványügyi korlátozásokat és döntéseket hoz, illetve javasol a kormánynak a csaknem két éve működő operatív törzs, ám az, hogy mit mérlegel és mi alapján dönt a testület, legkorábban 2030-ban derülhet ki, mivel az ülések dokumentumai tíz évig nem nyilvánosak.

A közérdekű adat megismerése iránti pert azért indítottuk, hogy a jegyzőkönyvek nyilvánosságra kerülésével a közvélemény megismerhesse, milyen adatok, elemzések alapján, milyen szempontokat mérlegelve hozta meg ülésein a döntéseket a testület működésének csaknem két éve alatt.

Ugyanis a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs a 2020 januárja és 2021 novembere közti 159 ülésén számos, a magyarok millióit, vállalkozások százezreit, továbbá az államigazgatás és a gazdaság szereplőit érintő számos döntést, korlátozást hozott.

Az egyelőre szóbeli ítélet szerint az Ítélőtábla bírói tanácsa összesen 175 jegyzőkönyvet nézett át, és csak 13-ban találtak pár bekezdést, amelyet az iratok kiadásakor indokolt kitakarni, mert azok a döntéselőkészítő munkát végző személyekhez köthető “véleményező tartalmi elemek”.

Pereljük az operatív törzset a ki nem adott jegyzőkönyvek miatt

Bírósághoz fordult a hvg.hu, kérve, hogy a Fővárosi Törvényszék kötelezze az operatív törzset a koronavírus-járvány ideje alatt tartott ülései jegyzőkönyveinek kiadására, miután a szervezet előzőleg közérdekű adatigénylésünkre ezt megtagadta.

A jogerős ítélet, bár ellene az operatív törzs felülvizsgálati kérelemmel fordulhat a Kúriához, így hosszú folyamat végére tehet pontot. Ez több száz oldalnyi irat nyilvánosságra kerülését jelenti majd. Olyan dokumentumokét, amelyeket a kormányzat minden eszközzel igyekezett titkolni.

Az operatív törzs a 2022-ben indult perben is az iratok döntés-előkészítő jellegére hivatkozott, vagyis kitartott az indok mellett, amellyel még 2021-ben megtagadta lapunk adatigénylésének teljesítését, lényegében 10 évre “titkosítva” ezzel, hogy mit mérlegelt és mi alapján döntött a pandémia idején.

A már zajló bírósági eljárást tavaly ősszel a kormány is próbálta gátolni. Egy rendelettel, amit el is neveztünk lex HVG-nek, mivel azt az általunk forszírozott konkrét ügyre szabták, ráadásul visszamenőleges hatállyal.

A kormányrendelet szerint “a háborús veszélyhelyzet vagy egészségügyi válsághelyzet során létrehozott Operatív Törzs feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat nem nyilvános”.

A HVG bírósági perének közepén írta át a kormány a szabályokat, hogy eltitkolhassa, miről szóltak az operatív törzs ülései

Az ukrajnai háború miatti veszélyhelyzetre hivatkozva titkosította, ráadásul visszamenőleges hatályú rendeletében a kormány a koronavírus-járványt kezelő operatív törzs üléseinek jegyzőkönyveit - éppen akkor, amikor ez ügyben bírósági eljárás zajlik, amit a HVG indított az adatok nyilvánosságáért.

Tehát a változtatás után a már folyamatban lévő perben az operatív törzs jegyzőkönyvei a jogszabályból következően döntés-előkészítő jellegűek, vagyis 10 évig nem adhatók ki. Sőt előírták, hogy az ilyen dokumentumokat bírósági eljárásban az ügy irataihoz nem szabad csatolni, vagyis

ezzel az állam arra kötelezte a független bíróságot, hogy maga "menjen az ügy után", és berendelte a bírót iratbetekintésre egy állami szervhez.

A bírók ezt meg is tették: megvizsgálták, hogy az iratok alapján indokolt-e döntés-előkészítő jelleg, a titkolózás. Míg első fokon a törvényszék arra jutott, hogy igen, az ítélőtábla ellenkezőleg: kötelezte az operatív törzset a kért dokumentumok kiadására, mondván: a döntések már megszülettek.

A perben – amelyben a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezettel együttműködésben Nehéz-Posony Kata ügyvéd képviselte lapunkat – kiderült, csak akkor lehetne elzárni az adatokat a nyilvánosság elől, ha lenne olyan döntési folyamat, amelyben a korábbi jegyzőkönyvek segítenének.

A másodfokon eljáró Ítélőtábla azonban lapunk érvelését elfogadva rámutatott, hogy még egy új járvány esetén is jelentős változások következtek be mind a vírus mutációja, mind a védekezés terén, ezért akkor is új döntéshozatali folyamatra volna szükség.

Így lett Magyarország államformája operatív törzsközösség

Augusztus 20-tól és az energia-veszélyhelyzettől a pápalátogatáson és a koronavíruson át az aszályig és vadászati kiállításig az Orbán-kormány válasza egy és ugyanaz: kell egy operatív törzs, de legalábbis egy akciócsoport. Igaz, hogy egy részük teljesen haszontalan, de legalább a cselekvő kormányzat látszatát keltik, még ha tevékenységük a legritkábban transzparens.

(Nyitóképünkön az operatív törzs ülése 2020. december 7-én. Forrás: Facebook / Orbán Viktor)