Összesen 4 milliárd 353 millió euró felett rendelkezhetett Kósa Lajos – ezzel a címlapsztorival lepett meg mindenkit kedden a Magyar Nemzet. Ha igaz, amit a lap állít, akkor valaki gigantikus összeget bízott a miniszterre, de egyelőre több a kérdés, mint a válasz, érthető tehát, hogy különösen óvatosan kell bánni minden információval az ügyben.

Mi az állítólagos megbízás?

A Magyar Nemzet állítása az: Kósa Lajos akkori debreceni polgármester, Fidesz-alelnök 2013. január 28-án megbízottként megjelent a közjegyzőnél egy megbízóval  – hogy kivel, azt kitakarta a lap –, aki felhatalmazta arra, hogy rendelkezzen a számláján lévő 4 milliárd 353 millió euróval. A lap szerint a megbízó felhatalmazta Kósát, hogy a „megbízó helyett és annak képviseletében a jelzett összegből magyar államkötvényeket vásároljon”, és azokat a „megbízó nevén vezetett befektetési számlán elhelyezze”.

Fazekas István

A lap által bemutatott állítólagos közjegyzői okiratban az áll: az összeget az FHB Kereskedelmi Bank Zrt.-nél helyezték el, Kósa pedig felhatalmazást kapott rá, hogy pénzt vegyen fel a számláról, átutalásokat végezzen és teljes körű számlaügyintézést bonyolítson. Az értékpapírok megvásárlását 2015. április 30-ig kellene elkezdeni, majd szakaszosan és folyamatosan folytatni kell volna ezt a tevékenységet – állt a bemutatott iraton. Azt viszont, hogy pontosan meddig kellett befejezni, azt a felek „nem kívánták pontosabban meghatározni” a lap szerint.

Magyar embernek ennyi pénze nincs

A közjegyzői okirat születésének időpontjában érvényes árfolyamon 1279 milliárd forintot ért ennyi pénz, mai árfolyamon pedig már bőven 1300 milliárd forint felett van az értéke. Ez az összeg több, mint a nyolc leggazdagabb magyar vagyona együttvéve, nagyjából a négyszerese Csányi Sándor vagyonának. De nemzetgazdaságilag is sokat jelent ez az összeg: nem sokkal kevesebb, mint a teljes magyar költségvetés egy havi összes kiadása, és nagyjából annyi, amennyit az egészségügyre költ a magyar állam egy évben.

MTI / Faludi Imre

Forrásaink azt teljesen szokatlannak tartják, hogy egy gyakorló politikust bízzanak meg ekkora számla feletti rendelkezéssel. Azt is valószínűsítik, hogy a pénz – ha egyáltalán létezik – nem Magyarországról érkezett, a közjegyzői okiratban szereplő megbízó pedig maga is valakinek a megbízottja lehet. Azt nem tudjuk, hogy a közjegyzői okiratban kitakart névvel szereplő megbízó és a megbízott Kósa Lajos járt-e a bankban, ott is kötött-e szerződést a számla feletti rendelkezési jogról, illetve volt-e bármilyen pénzmozgás a számlán, és ha volt, azt ki generálta, a számlavezető FHB a banktitokra hivatkozva hárította el a hvg.hu érdeklődését.

Hiteles-e a bizonyíték?

A hvg.hu az alábbi források bevonásával próbált válaszolni arra a kérdésre, hogy hiteles-e a lapban megjelent dokumentum.

Megkérdeztük a Dr. Tóth Ádám Közjegyzői Irodát, amelynek a neve a Magyar Nemzetben megjelent közjegyzői okirat fejlécében szerepel, hogy hiteles-e a dokumentum, vagy egyáltalán nem készült náluk ilyen papír, de ők sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarták az irat hitelességét.

Az FHB, mint az előbb írtuk, a banktitokra hivatkozva hárította el érdeklődésünket. Márpedig még ha hiteles is a Magyar Nemzetben közzétett közjegyzői okirat, az önmagában nem bizonyítaná azt, hogy a bankban valóban bejegyezték, lebonyolították az ügyletet. Ami viszont biztos: a teljes magyar lakossági állampapír-állomány 7000 milliárd forint fölött van, vagyis ennek nagyjából hatoda a kérdéses összeg. Az FHB Kereskedelmi Bank 2015. december 31-i mérlegfőösszege 473,8 milliárd forint volt, az egy évvel későbbi pedig 463,8 milliárd, azaz sokkal kevesebb, mint amennyiről itt szó van, de a teljes igazsághoz azt is hozzá kell tenni, hogy a két dátum közötti pénzmozgások ebből nem látszanak.

Túry Gergely

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara – amelynek ugyancsak Tóth Ádám az elnöke – azt válaszolta a kérdéseinkre: a konkrét ügyről nem nyilatkozhatnak, arról viszont minden szabályt részletesen bemutató linkeket küldtek, hogy a közjegyzői okiratot miként kell elkészíteni, és mikor köteles a közjegyző bejelenteni a pénzmosás elleni törvény alapján a nagyobb pénzmozgást.

Kósa tagad, de a papír hitelességét nem cáfolja

Nem sokkal az után, hogy megjelent a Magyar Nemzet cikke, Kósa Lajos Dunaújvárosban tartott sajtótájékoztatót. A hvg.hu-nak és az ATV-nek azt mondta:

Ez egy igazi szélhámosság, kamutörténet, soha senkinek nem vettem semmilyen állampapírt, és soha senkitől semmilyen ilyen pénzt nem fogadtam el.

Arra a kérdésre viszont, hogy hamisítványnak tartja-e a papírt, azt válaszolta:

Nem, nem, ez még a polgármesterségem idején keletkezett.

A miniszter szerint amikor Debrecen polgármestere volt, „átlag havonta jött be valaki”, aki nagy befektetési lehetőséget ajánlott neki, ő pedig azt mondta, hogy fektesse a pénzt állampapírba, ez történhetett szerinte ebben az ügyben is. Kósa azt mondta: „egy munkatársamnak az ismerőse jelentkezett, aki hihetetlen összeget örökölt Németországból, és én elmondtam, hogy tegye állampapírba, és fektesse be, de semmi közöm hozzá”. (A német sztori gyenge lábakon áll, ennek viszonylag gyorsan utána tudtunk nézni.)

Kósa ezek után a saját Facebook-oldalára is kitett egy videót. Ebben már ejtette a német sztorit, és arról beszélt: 2012 őszén kereste fel egy ügyvéd és egy csengeri nő, aki háztartásbeli és nagy vagyon tulajdonosa, azzal, hogy szeretné befektetni a pénzét, ő pedig azt ajánlotta, hogy fektesse állampapírba. A megállapodásokat Kósa szerint sokszor átírták, de végül 2016-2017 fordulóján már úgy érezte, hogy megvezetik. Az is fontos viszont, hogy mi hiányzik a magyarázatból: egyszer sem említette meg a közjegyzői okiratot, amelyet a Magyar Nemzet bemutatott.

Amikor Dunaújvárosban rákérdeztünk, tagadja-e, hogy létezik ez a dokumentum, annyit válaszolt: nem látta a Magyar Nemzetet, de az egész szélhámosság. Arra a kérdésre pedig, hogy ott volt-e a közjegyzői irodában, amikor aláírták a papírt, azt elismerte, hogy volt már a szóban forgó irodában, de arról nem tud, hogy milyen papírról van szó.

Hivatalosan nem volt Kósának állampapírja

Soha semmilyen állampapírt nem vásároltam, de ezt észrevették volna, mert a vagyonbevallásomban szerepelne – mondta Kósa Lajos. Ha igaznak fogadjuk el, amit a vagyonnyilatkozataiban írt, akkor ez így is van: ezekben valóban nem szerepel állampapír. A vagyona stagnált 2015 és 2017 között, a bankszámláján minden megtakarítása 1,8 millió forint és 600 ezer forint devizában.

Az Államadósság Kezelő Központ felsorolásában találtunk 2015-ben néhány olyan napot, amikor kiemelkedően nagy volt az állampapír-forgalom. 2015 májusa és az év vége között négy olyan nap volt, amikor szokatlanul sok pénzért, 100 milliárd forintnál is nagyobb összegért akartak valakik állampapírt vásárolni, de végül mindegyikből nagyjából 30 milliárd forint értékű tranzakciót engedélyezett csak az ÁKK, míg az év első hónapjaiban egy ilyen ajánlat sem volt. 2016-ban három, 2017-ben pedig csak egyetlen olyan nap volt, amikor ekkora értékben futottak be vásárlási ajánlatok.