Molnár Barbara
Molnár Barbara

Újabb nagyszabású terven töri a fejét a kormány, a jellemzően nagyvállalatok között általánossá vált elektronikus számlázást kötné be az adóhivatalhoz. Így lényegében alig maradna olyan cég, amelyikről ne lenne azonnali információja a NAV-nak. De mindjárt itt a kérdés: minek kell termérdek információ a hatóságnak, ha a már most hozzá befutó adatok felhasználását is kritikával illetik adószakértők, könyvelők. Csak remélik, hogy ez más lesz, mint az eddigiek, amikor igazi egyeztetéseket nélkülözve hibás, problémát okozó rendszert erőltetett az üzleti szektorra a hatalom. Ha normálisan valósul meg a projekt, úgy az adócsalók dolgát megnehezítik.

Gyakorlatilag az egész vállalkozói szektorról percre, de legalábbis napra pontosan meg tudná mondani a magyar adóhatóság, ki mit csinál, kivel milyen áron és mennyiségre szerződik – ilyesmi körvonalazódik abból a csak felszínesen ismert tervből, amelyen egy ideje már dolgoznak a kormányzati berkekben. Az online pénztárgépeket már bekötötték az ágazatok egy részében (kiskereskedelem, szálloda, vendéglátás, benzinkút, gyógyszertár), vagy csőben van (magánszállást üzemeltetők), most pedig azt készítik elő, hogy bekötik a cégek elektronikus számlázási rendszereit a NAV-hoz. Az online bekötés lényege, hogy az adóhatóság betekinthet a vállalkozások könyvelési rendszerébe, és szinte azonnal információt szerezhetne az ügyletekről, a céges kapcsolatokról, a pénzmozgásokról.

Ezzel a két lépéssel le lehetne fedni a magyar gazdaság egészét vagy nagy részét. A zöldséges, a kis élelmiszerbolt vagy a fagyizós az online pénztárgépen keresztül van bekötve az adóhivatalhoz, az új terv pedig jellemzően a nagyobb cégeket – legyenek azok autógyárak, feldolgozóipari cégek, acélművek, építőipari vállalkozások – érintené. Éppen ebből fakad adószakértők, könyvelők félelme: a váltás adatvédelmi kérdéseket is felvet, hiszen az adóhatóság olyan üzleti titoknak minősülő adatokba is beláthatna, amihez alapvetően nincs köze, viszont kiszivárgásuk üzleti vagy piaci érdekeket sérthet. Azért érzékeny dolog ez, mert az áfacsalási botrányban rendre az a vád jött elő a NAV-val szemben – amit az adóhatóság rendre vissza is utasított –, hogy képes kipécézni és rászállni cégekre a hatóság, diszkriminatívan kezeli a vállalkozásokat.

Online pénztárgép bekötése - nincs többé titok
©

Az adószakértők aggálya nem csak ebből táplálkozik. Bár ők évek óta szorgalmazzák a cégek online bekötését az adóhivatalhoz (több uniós országban – Németországban, Hollandiában, Portugáliában – létezik, hogy a cégek vagy egy részük online be vannak kötve az adóhatóságokhoz), most mégsem tapsolnak örömükben. Sőt, inkább szkeptikusak, mert bár részleteket senki sem tud, az elmúlt évek adójogi változásai alapján félő, hogy megint egy elsietett, az idő rövidsége miatt nem megvalósítható, éppen ezért már a bevezetés pillanatában csúszó és korrigálásra szoruló jogszabályváltozásra kell felkészülni. Az online pénztárgépek bekötése is az először kijelölt pár hónap helyett úgy másfél évig tartott, idő közben a pénztárgépek elfogadásával és az engedélyek visszavonásával is problémák adódtak. A szaktárca, a Nemzetgazdasági Minisztérium mindenesetre nem kapkodja el. Tájékoztatásuk szerint csak most kezdődtek az egyeztetések az érintett piaci szereplőkkel és az adóhatósággal, és a minisztérium majd akkor nyilatkozik bővebben, ha megvannak a részletszabályok. Az adóhivatal még ennyire sem volt bőbeszédű.

Eddig is termérdek információ dőlt be a NAV-ba, hatása nem látszik

„Ha a rendszer jól működik, akkor jelentősen felgyorsulhatnak az ellenőrzési folyamatok, és az adócsalók nagy részét ki lehetne szorítani” – mondta a hvg.hu-nak Ruszin Zsolt a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) alelnöke, rávilágítva arra, hogy a lépés azzal is kecsegtethet, hogy a visszaszorulni nem akaró adócsalások elé akadályt állítson. A könyvelő szakember szerint csak az áfacsalások miatt éves szinten ezermilliárd forint bevételtől esik el az állam, így alaphangon is több százmilliárd forintos plusz folyhat be az államkasszába. Kneiter Lea adótanácsadó is egyetértett azzal, hogy kiszűrhető lenne a csalások jelentős része, ráadásul az adóhatóság online belátásának a cégek könyvelésébe visszatartó ereje is lenne. Ráadásul, vélik, a már-már hungarikumnak számító kézi számlázást is meg kellene szüntetni, az adóelkerülők dolgát ez megnehezítené.

Temérdek adat
©

Azt sem szabad azonban elfelejteni, hogy a NAV-hoz már most is borzasztó sok információ fut be, de vajmi kevés látszik ebből – például az adócsalások továbbra is nagy problémát jelentenek. A vállalkozásokra jelenleg óriási adminisztrációs teher hárul, rengeteg adatot kell szolgáltatniuk, de úgy tűnik, azt nem tudni, mit is csinál ezen adatokkal az adóhatóság. „Dől be a temérdek mennyiségű információ, de nem tudjuk, mire használják” – mondta Ruszin. Ezt Kneiter is megerősítette, hozzátéve, hogy amikor statisztikát kell valamiről lekérni, az adóhatóság sokszor nem szolgáltat adatot. (Ebbe a problémába a hvg.hu is belefutott, amikor azt kértük a NAV-tól, hogy nevezze meg az elmúlt évek legnagyobb adótartozó magánszemélyeit. A válasz az volt, hogy nem tudják megmondani, mert az archív táblázatok közzétételét a törvény nem írja elő nekik. De nem is tiltja, jeleztük nekik, az adóhatóságot nem hatotta meg ez, nem közölte velünk visszamenőleg a nagy lógósok nevét – és a honlapjukról sem érhető el ez.)

Percenként több tízezer számla – és ez csak egy nagyvállalat

A felkészülés – az adóhatóságé és a vállalkozásoké egyaránt – kulcskérdés. Az online kasszáknál egy még nagyobb adatforgalommal járó, komplex rendszert kellene kiépíteni. Jelenleg a piacon számos számlázási szoftver kapható, ezek átalakítása az online összekötéshez az egyszerűbb dolog, a bonyolultabb az, hogy az adóhatóság rendszerének minden egyes szoftver által elküldött adatot tudnia kell fogadnia. Vagyis vagy egységesíteni kell valamilyen szinten a szoftvereket, de extrém esetben az is megtörténhet, hogy a hatóság meghatározhatja, hogy mely programokat használhatják könyveléshez a cégek – ez akár az ingyenes szoftverek megszűnését is jelentheti.

„Vannak olyan nagyvállalatok, amelyek percenként több tízezer számlát bocsátanak ki, el lehet képzelni ez alapján, hogy milyen adatforgalmat jelenthet mindez napi szinten az ország összes vállalkozásának bekötésével” – mondta Kneiter Lea. Ráadásul az ilyen nagyvállalatok integrált számlázási rendszerrel működnek, ezek informatikai fejlesztése az online csatlakozáshoz fél évet is igénybe vehet, így, ha a kormány ad elég időt, akkor januártól még nem kell a számlázási programok adóhivatalba történő bekötésével számolni. Mindezek miatt Ruszinék csak úgy támogatják az elképzelést, hogy a számlázószoftverek – emberi beavatkozás nélkül, automatikusan – adatot szolgáltassanak a NAV felé. Az emberi munkát igénylő adatszolgáltatást viszont nem támogatja az MKOE.