hvg.hu.: A kormány szerint huszonegyedik századi, európai szellemiségű alkotmány készül Magyarországon. Ezzel egyetért?

Jávor Béla: Alkotmányozni bármikor lehet, ha van hozzá politikai akarat és parlamenti többség, azonban ma nincs alkotmányozási szükséghelyzet. Magyarország 1100, a magyar állam 900 évig elvolt írott alkotmány nélkül, s nem ennek hiánya okozta az elmúlt ötszáz év pech-szériáját.

Jávor Béla

Az átalakított 1989-es alkotmány a húsz év alatti módosításokkal elvinné a szekeret, a probléma nem a szövegben, hanem az emberi lelkekben van.

hvg.hu: Vagyis?

J.B.: Az együttélési szabályokat nem az alkotmányból, hanem a családban kell megtanulni.

hvg.hu: Mennyiben ért egyet azzal a bírálattal, hogy a preambulumot „nemzeti mázzal” öntötték le és túlzottan patetikus hangvétel jellemzi?

J.B.: Egy ország alkotmánya mindig nemzeti, tehát a máz itt nem korrekt kifejezés, de lehet a nemzeti hangnem erőltetett, túlzott. Önmagában a preambulummal, ha nem preambulum lenne, nem lenne baj, mert a gondolatok egyenként és összességükben – kevés kivételtől eltekintve, például, hogy 1956 halálra sebezte a szovjet birodalmat; ami nem igaz, mert még három évtizedig elég jól elvolt, elégedjünk meg azzal, hogy elsőként megsebezte – vállalhatók, csak éppen nem preambulumba valók. A társadalom többsége tudja egyáltalán, mit jelent a preambulum szó? A törvény célját és a szabályozás elveit tartalmazó előzetes beszéd. Egy alaptörvény nem nemzeti hitvallással kezdődik (egyáltalán hitvallással), a hitvallás nem az alaptörvénybe való. Itt műfajtévesztés van. Mindkettő önmagában jó műfaj, de együtt nem. Olyan ez, mint a halászlé libamájjal. Egyébként egy preambulum lehet patetikus, sőt, ha valaminek patetikusnak kell lennie (Csajkovszkijon kívül), az éppen a preambulum.

hvg.hu: Más kifogások is felmerülnek, az MSZP megfogalmazása szerint a készülő alkotmánnyal „a köztársaság leváltása zajlik Fidesz-módra, a folyamatban a politikai erők csak statiszták, az alaptörvény pedig a jelenleg többségben lévő politikai párt alkotmánya lesz, s nem az országé”.

J.B.: Ezek csupán nagy szavak. Kétharmados politikai erőnek jogában áll kétharmados törvényt hozni. A 2010-es választás kivételes és nem megismételhető helyzetet teremtett. Nem hiszem, hogy még egyszer párt vagy pártszövetség ilyen fölénnyel választást tud nyerni, mint a Fidesz-KDNP, ehhez a szocialistákhoz és a liberálisokhoz hasonlóan nagyon le kell égni. A kialakult helyzet nyolc év impertinens kormányzásának következménye. Kosztolányi azt írta, "Csodálkozol a kokainistán, s nem érted. Gondolkozzál az okain is tán, s megérted". A szocialisták a kialakult helyzetért csak magukat és SZDSZ-es barátaikat okolhatják, ha a statiszták szerepébe kormányozták önmagukat. Az alkotmány nem a Fideszé, hanem az országé lesz, még ha baloldalon savanyú is a szőlő.

Ugyanakkor egy kétharmados erő legyen méltányos és nagyvonalú. Joga van alkotmányozni, de ízlésesebb volna, ha megfelelő végiggondolási határidővel vonnák be az egyházakat, a kisebbségeket, a civil szervezeteket és az ombudsmanokat is. Jó lenne, ha erre adnának időt, ugyanis félév alatt nem lehet alkotmányozni. Ezt nem pótolja az egymillió válaszlevél, mert ez, mint tudjuk, csak píár. Vagy Szili Katalin jelenléte, jóllehet biodíszletként jól mutat a képben. Végre már nem kellene hülyének nézni a népet és egymást. Nem a levelek íróinak kell eldönteni alkotmányos kérdéseket, mert nem értenek az alkotmányozáshoz. A választójog a megfelelő, alkotmányozásra képes képviselők kiválasztását jelenti. A kormányzás sem közönségszavazáson múlik.

Ha a kormány komolyan be akarta volna vonni a társadalmat az alkotmányozásba, akkor nem fél év alatt zavarja le a folyamatot, hanem érleli és konzultál a társadalom különböző rétegeit képviselő szakemberekkel. Alkotmányozni ugyanis csak hozzáértő emberek tudnak, épp úgy, ahogy cipőfelsőrészt készíteni, vakolni vagy lovat csutakolni is. Az alkotmányozási folyamat során a kormányzó pártok magatartásában együtt kellene megjelennie a jogállamiságnak és az eleganciának. A jogállamiságot még csak-csak, de az eleganciát nem látom.

hvg.hu: Mi a véleménye az egyik legvitatottabb lépésről, az Alkotmánybíróság hatáskörének szűkítéséről?

J.B.: Elvenni valamit mindig problémásabb, mint megtartani vagy növelni. A hatáskör csökkentése mégiscsak korlátozás. Az Alkotmánybíróság függetlenségét erősíteni kell, jó lenne, ha tagjait nem a parlament választaná, hanem ők maguk, hiszen ők tudják, kik a legjobb alkotmányjogászok. Így elkerülhető lenne a politikai választás, és nem lenne évekig csökkent létszámú bíróság, amennyiben a „politikai üzletelés” sikertelen. Helytelenítem, hogy a pénzügyi, költségvetési törvények esetén az Alkotmánybíróság nem folytathat eljárást, ha úgy érzi, sérül a tulajdonjog. Pedig az adó-, vám- illetéktörvények leginkább ezt az alapjogot érintik Ez súlyos korlátozást jelent, mert a jogalanyok anyagi alapjait, életük forrásait érinti. Az pedig végképp elfogadhatatlan, hogy a költségvetési, pénzügyi törvényekkel csak akkor foglalkozhat majd az Alkotmánybíróság, ha az adósság a GDP 50 százaléka alá csökken. Ez színtiszta machiavellizmus, a cél szentesíti az eszközt. Válságban tehát alkotmánysértő törvényeket is lehet hozni?

hvg.hu: Pokol Béla viszont azért bírálja az alkotmánytervezetet, mert túlságosan megköti a kormány kezét.

J.B.: Az erős alkotmány valóban korlátozza a hatalmat, nemcsak a kormányzást, hanem a törvényalkotást is, de ez így van rendjén. Ez mindig igaz volt – erről szólt már az Aranybulla is, a király és a nemesség viszonyáról. Az alkotmány elvek és játékszabályok rendszere. Ahogy a kártyajátéknak, a rulettnek és az óvodai viselkedésnek is megvan a szabályrendszere, úgy a nemzet működtetésének is. A jog mindig szabályrendszer, ennek részei a törvények, s más jogi normák, melynek feje az alkotmány. Az alkotmány a három hatalmi ág játékszabálya, s most már a negyediké, a médiáé is. Ehhez képest az utóbbiról nem sokat mond.

hvg.hu: Mások felvetik: az új alkotmánynak illeszkednie kellene a „történelmi alkotmányhoz”. Vajon ez mit jelenthet?

J.B.: Mi a történelmi alkotmány? Szent István törvényei, Szent László törvényei, aki azt írta a III. törvény 24. fejezetében a pert halogató bírókról: „ha valaki a perben való ítélethozatalt harminc napnál tovább halogatja, verjék meg". Mennyire aktuális ma is, és mennyire felgyorsítaná a bíróságok munkáját... Idetartozik az Aranybulla, Werbőczy Tripartituma (első magánjogi kódexünk). Továbbá Nagy Lajos törvényei, amelyek megerősítik az Aranybullát, az 1723-as Pragmatica Sanctio és az 1848-as törvények is. Egy nemzetnek van kulturális, gasztronómiai, történelmi múltja és van jogtörténeti múltja is. Ahogy ételeink a tarhonyával kezdődnek, nyelvünk a Halotti beszéddel, alkotmányunk Szent István törvényeivel. Ahogy mondani szoktuk: tartsd meg a rendet, és a rend megtart téged.

A történelmi alkotmány törvényei irányt és tartást adnak, a soknyelvű állam szeretetét, az idegenek befogadását, a hatalomgyakorlók és a választók egyensúlyának tiszteletét, az állampolgári jogok becsületét, a szabályok betartásának szükségességét. Történelmi alkotmányunk olyan, mint a vitorlásnak a tőkesúly, megtartja a hajót, ha viharos idők járnak.

Hvg.hu: Egyetért azzal, hogy az alkotmányban kell előírni, mekkora lehet a költségvetési hiány, illetve büntessenek, ha kell, tényleges életfogytiglanival?

J.B.: Az alkotmánynak nem ez a szerepe, hiszen ki tudja, hogy 50 év múlva mi lesz a megengedhető hiány és a megfelelő büntetés. Ez rövidlátó gondolkodás, amely félreérti az alkotmány lényegét. Ezek a szabályok a mindennapok törvényeibe illenek, a jog- és gazdaságpolitikai kormányzás eszközei, alkotmányba emelésük az alkotmány lényegének teljes félreértését jelentik.