Az EU számára egyenesen életveszélyes lenne, ha Marine le Pen lenne a francia elnök. Kínára is figyelni kell, mert az éppen az egész nyugati világot veszi célba. Mit tesz Magyarország a szankciós listákon szereplő orosz oligarchák ellen? Nemzetközi lapszemle.
Annak biztosítását, hogy az elektromos és elektronikus eszközök tíz éven át javíthatók legyenek, már tavaly bevezette az EU – most azonban ennél sokkal tovább menne. Ehhez viszont a fogyasztásfetisizáló kapitalizmus logikájával radikálisan szembemenő szabályokat kell jogi formába öntenie.
A Honvédség felkészült a legrosszabbra is, Magyarország is kiveszi a részét Ukrajna fegyverellátásából, fagyos húsvét jön. Ez a hvg360 reggeli hírösszefoglalója.
Jean Asselborn úgy nyilatkozott a Deutschlandfunknak, a német közszolgálati rádiónak, hogy a Nyugatnak most még az eddiginél is több hadfelszerelést kell küldenie Ukrajnának, ez többet számít, mint az, hogy hoz-e újabb megtorló intézkedéseket Moszkva ellen, beleértve az energiaembargót is.
Alig nőtt a külképviseleten voksolók száma ahhoz képest, amennyivel a levélben szavazóké megugrott. A kutatások szerint az ellenzéknek nagy lenne a külföldön élők között a tartaléka, de vajon miért nem sikerül több embert megszólítani?
Debreceni gyökereihez tér vissza és életközepi mérleget készít meghatározó olvasmányélményébe, Tar Sándor novelláiba kapaszkodva A mi utcánk című, a Pécsi Nemzeti Színházban bemutatott monodrámájában Köles Ferenc.
A napokban megjelent a nemzetközi műtárgypiac elmúlt évi fejleményeinek legátfogóbb és világszerte legelfogadottabb krónikája és elemzése, mely szponzorai okán Art Basel & UBS Reportként ismert; valójában minden évben egy, a műpiaccal évtizedek óta foglalkozó ismert közgazdász, Clare McAndrew, illetve cége, az Arts Economics állítja össze.
Cipőlevételre hívja fel a figyelmet az a nemzetközi kutatócsoport, amelyik egy évtizede vizsgálja, milyen káros anyagok kerülnek be a háztartásokba a kosszal.
A háború miatt nem sok lehetőség kínálkozik folytatni a vitát a jogállam és az illiberális demokrácia ellentétéről, de ebből még nem következik, hogy a konfliktus egyszer s mindenkorra lekerül a napirendről, hiszen az európai terv lényege forog kockán, írja a francia lap véleménycikke.
Hazug ürüggyel támadta meg 1939-ben a Szovjetunió Finnországot, és mint a mostani háborúban az ukránok, a túlerővel szemben a finnek is jó ideig tartották magukat. Végül megadásra kényszerültek, az ország tizedét elveszítették, és rájuk erőltették a semlegességet. Mindez Ukrajnával is előfordulhat.
Az ukrán-orosz háború, a koronavírus és a választási kampány forgatagában a hazai közvélemény jelentős részének ki is ment a fejéből a Pegasus-botrány. Az európai parlamenti képviselőknek azonban nem felejtkeztek meg róla, és március elején egy vizsgálóbizottság felállítása mellett döntöttek, amely mostanra meg is kezdte a munkát. Ez még fejfájást okozhat a magyar és a többi, visszaéléssel vádolt kormány számára.
A Tate Modern és a New Yorki-i Metropolitan közös kutatása eredményeként született tárlat a szürrealista mozgalmat az eurocentrikus értelmezéseken túl kívánja bemutatni.
Az új nyugati páncéltörő eszközök és drónok, illetve az élvonalbeli orosz haditechnika első találkozását hozta az ukrajnai háború, amelynek katonai tanulságai stratégiát alakító tényezők lehetnek a jövőben – magyarázta a HVG-nek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának két szakértője.
Adott egy gombóccá formázott tészta; alá kell nyúlni egy spatulával, majd a nyújtódeszkára helyezni, ahol egy sodrófával kerek pizzaalappá lapítható. Aki nem csinálta még, alapszinten az is boldogulna vele. Legalábbis ha ember, mert egy robot számára jelenleg igen nehezen megoldható a feladat.
A most elhunyt Görgey Gábor író, költő, dramaturggal, a Medgyessy-kormány kulturális miniszterével a HVG 2016 februárjában készített portréinterjút. Ezt közöljük most újra, változtatás nélkül.
Magyarország, Németország és Ausztria sem támogatja az orosz olaj- és gázszállítások leállítását. Marshall-segélyben kell részesíteni Ukrajnát. Többek közt erről írnak a világlapok. Részletek a hvg360 nemzetközi sajtószemléjében.
Bár az Orbán-kormány egyik prioritása a gyerekvállalás ösztönzése, 2022 első két hónapjában soha nem látott mértékben zuhant a születések száma.
Nem vizsgálják az Erdélyben elégetett szavazólapok ügyét, állandó katonai jelenlét jöhet a NATO-határokon. Harkiv és Szlovjanszk kerülhet fókuszba, a második világháború óta nem látott ekkora menekültválságot Európa. Ez a Radar, a hvg360 reggeli hírösszefoglalója.
A neves angol elemző úgy gondolja, hogy az Ukrajna elleni invázióval véget ért a hidegháború utáni korszak, ám ez tragédia. Az Oxfordi és Stanfordi Egyetem professzora az osztrák Der Standardnak nyilatkozott, miután előadást tartott Bécsben a Humántudományi Intézet alapításának 40. évfordulóján. Kifejtette: ugyan a világ azt ismételgette 1945 után, hogy a tömeggyilkosságok nem ismétlődhetnek meg, de korábban Srebrenica, most pedig Mariupol és Bucsa mutatja, hogy mennyit érnek ezek a felhívások.
A Jobbik egykori szerepét is megörökli a parlamentbe bejutó Mi Hazánk: a tőle jobbra álló pártot korábban is lakmuszpapírnak használta a kormánypárt, és ez ezután is így lesz. Sok más mellett a „gyermekvédő” népszavazás és az orosz–ukrán háború kormányzati kommunikációjában is felbukkan a Mi Hazánk-szál. A Mi Hazánk – ellentétben a régi Jobbikkal – nem tűnik veszélyesnek a Fideszre nézve, a válság miatt várhatóan felerősödő radikális nézetek társadalmi elfogadottságát viszont remekül tesztelheti rajtuk keresztül a kormánypárt, és azokat az elemeket, amelyek „működnek”, le tudja másolni.
