Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Vajon mit mond Vlagyimir Putyin május kilencedikén? Moszkvára figyelt a világ az elmúlt napokban. Elrendelik az általános mozgósítást? Lesz hadüzenet? Háborúnak nevezik végre a háborút? Folyt a találgatás, lamentálás. Nem merült fel azonban, hogy miért Putyin beszéde és miért éppen május 9-e hozta izgalomba az ukrán–orosz háborúhoz lassan hozzászokó embereket. Lehetett volna május 7-e (a második világháborút lezáró kapituláció aláírásának a napja) is a fordulópont. Vagy május 8-a, a szerződés európai érvénybe lépésének napja.
De legyünk engedékenyek: merengjünk el május 9-e üzenetén – Moszkvában ezen a napon lépett életbe a világháború végét jelző megállapodás. Egy biztos: sem május 7-e, sem 8-a, de még 9-e sem Vlagyimir Putyin napja.
Az új, nyugati Novaja Gazeta főszerkesztője: Az oroszok mindvégig ragaszkodnak mítoszaikhoz
Azt látjuk, hogy szétesik a birodalom, mivel Oroszországnak nincs semmi esélye épségben kikerülni a válságból. Ez már nem az az ország, amelyet az invázió előtt áthatottak az ósdi mítoszok, írja a Liberation francia lapban a Moszkvában megszűnt Novaja Gazeta nyugaton alapított utódjának (Novaja Gazeta. Európa) főszerkesztője.
