Az okos és objektív döntés titka. És hogyan segítheti ezt a mindfulness?

A kulcs a tudatosság és a jelenlét. Ez az egyik oka, hogy a mindfulness, azaz a tudatos jelenlét, valamint ennek egyik legjobb gyakorlási lehetősége, a meditáció egyre elfogadottabb az üzleti életben is.

Hogyan gondolkodunk?

Az első lépés elménk működésének tudatosítása. Nagyon leegyszerűsítve: agyunknak három része van. Evolúciós szempontból a legrégebbi az agytörzs, amely például a lélegzetvételért, a szívverésért, egyszóval belső folyamataink működéséért felel – és egyben a legerősebben befolyásolja gondolkodásunkat. A második a limbikus rendszer: itt laknak legtöbbször tudattalan ösztöneink, érzelmeink és rutinos cselekedeteink. A limbikus rendszer erősen befolyásolja a harmadik, egyben legújabb részt, a gondolkodásért felelős agykérget.

E munkamegosztásnak evolúciós okai vannak. Ha például az életben maradás a tét, és az agy ősibb részei úgy érzik, nincs elég energia, akkor az agytörzs és a limbikus rendszer elkezdi bombázni az agykérget, hogy csak egy valamire tudjunk gondolni: az evésre. Ezért nehéz például a fogyókúra, vagy változtatni rutinjainkon pusztán racionális érvek mentén. Tudatalattink nagyon erősen és sokszor észrevétlenül befolyásolja ugyanis a gondolkodásunkat.

Ráadásul az agykéregnek, tehát az agy gondolkodós rendszerének is több része van. A legfiatalabb az úgynevezett prefrontális kéreg, amely a magatartásunkat szervezi. Ezzel döntünk, hogy megcsináljunk-e valamit vagy sem, engedjünk-e a kísértésnek vagy sem. Ez a rész kellett ahhoz, hogy képesek legyünk társadalomban élni, és alá tudjuk rendelni magunkat a normáknak. Ha veszélybe kerül az egyéni túlélés, az agy ezt a részt kapcsolja ki leghamarabb, és a biztonsági üzemmódban sokkal hatékonyabb ösztöneink veszik át a főszerepet. Magyarán: stresszes állapotban nem tudunk gondolkodni, nem tudunk jól dönteni.

Vegyünk egy példát. Bent ülünk egy megbeszélésen, amelynek témája vagy valamelyik kollégánk nem olyan szimpatikus számunkra. Mit érzékel ilyenkor agyunk? Hogy be vagyunk zárva valaki olyannal, akit nem szeretünk, olyan helyre, ahonnan nem tudunk kimenni. Mi lesz a megoldás? Agyunk olyan döntést fog támogatni, amelynek következményeként minél hamarabb kikerülhetünk. Azaz nem feltétlenül a „jó”, az üzlet szempontjából objektíven előnyös döntés lesz a cél, hanem a menekülést, azaz evolúciós szempontból a fennmaradást szolgáló megoldás elérése. Agyunk olyan döntést fog támogatni, amelynek következtében hamar véget ér a meeting. Mindebben pedig az a legrosszabb, hogy ezt a befolyásolást sokszor észre sem vesszük.

Miben segíthet a meditáció?

A mindfulness és a meditáció segítségével meghackelhetjük az agyunkat, és a technikák rendszeres gyakorlásával tudatosabbak lehetünk döntéseikben – legyen szó rossz szokásaink elhagyásáról, újak elsajátításáról vagy társas kapcsolatainkról. A mindfulness és a meditáció lényege, hogy aktívan odafigyelünk a jelenben körülöttünk és bennünk történő folyamatokra. Ha képesek vagyunk az adott pillanatra fókuszálni, akkor nem stresszelünk.

Manapság – mivel evolúciós fennmaradásunk a városban elég jól megoldott – a stressz leginkább abból fakad, hogy nem vagyunk jelen fejben. Tulajdonképpen azon stresszelünk, hogy döntéseinknek, azaz, hogy amit tettünk vagy nem tettünk a múltban, vagy teszünk, illetve nem teszünk a jelenben, milyen következményei lesznek a jövőben. Ha jelen vagyunk, akkor agyunk ősibb részei nem tudják csapdába ejteni logikus gondolkodásért, elemzésért felelős agyterületeinket, tehát okosabb döntéseket hozhatunk.

Ha valaki rendszereen meditál, akkor tulajdonképpen arra figyel, milyen érzések, érzetek vannak benne. A gyakorlás során – lásd fenti keretes anyagunkat – megtanuljuk tudatosítani érzeteinket, érzéseinket, és szokásunkká válik odafigyelni ezekre. Tehát tulajdonképpen az érzelmi intelligenciánkat, a kiemelkedő vezetők legfontosabb eszközét fejlesztjük az egyik leghatékonyabb módon. Képesek leszünk annak észrevételére, ha érzéseink befolyásolnák döntéseinket, megtanuljuk, hogyan tehetünk gondolkodási szünetet érzelmeink és cselekedeteink közé.

Sokszor egyszerűen csak azért döntünk rosszul, mert fáradtak vagyunk. Vezetőként folyamatosan komoly, nagy súlyú döntéseket kell hozni, ami azon kívül, hogy nagyon stresszes, ki is fáraszt, és egy idő után már nem lesz energiánk mindent átgondolni, elemezni. Gondolkodásunk akaratlanul is felületesebbé, lazábbá válik, és ezekből csak rossz és rosszabb döntések születnek. Rövid, akár ötperces jelenlétgyakorlat, azaz meditáció segíthet abban, hogy kipihentebbnek érezzük magunkat, és képesek legyünk racionális és objektív döntéseket hozni.

Márky Ádám cikke eredetileg a HVG Extra Business 2016/3-as számában jelent meg. Hasonló írásokkal a magazin friss számában is találkozhat, amelyben értékteremtő vállalkozások történeteit ismerheti meg. Keresse az újságárusoknál, vagy rendelje meg.

Ha érdeklik a gazdasági, üzleti témák, lájkolja a HVG Extra Business Facebook-oldalát!