A koronavírus terjedése újra előtérbe helyezte a kézmosás fontosságát. A Semmelweis Ignác által elterjesztett szokás ma már nem csak az egészségügyben számít mindennaposnak – ám az emberek elsöprő többsége nem megfelelően végzi a kézmosást, így csökkentve annak hatékonyságát.
Hosszadalmas és kellemetlen procedúrát jelent. Így tekintettek a korabeli orvosok Semmelweis Ignác egyetemi szülészeti tanár azon intézkedésére, amellyel kötelezővé tette a kórházakban a klóros kézmosást. A világ egyik legismertebb magyar orvosa akkor a gyermekágyi láz (febris puerperalis) megfékezése céljából adta ki utasítványát. A születésének 200. évfordulóján indított, Moss kezet! címmel zajló júliusi kampányban az Emberi Erőforrások Minisztériuma is a kézmosás fontosságára hívja fel a figyelmet. Az apropó sajnos korunkban is megvan hozzá: 2014–2016 között 20 százalékkal, 3998-ról 4830-ra nőtt Magyarországon a kórházi fertőzések száma, és a beteg halálával végződő esetek mennyisége is több százra tehető.
A részletes, kórházakra lebontott adatokat az Emmi sokáig titkolta, a Társaság a Szabadságjogokért civil szervezetnek többévi küzdelem árán sikerült kiperelnie az információkat a tárcától. A TASZ szerint az Emmi mellett a tisztiorvosi szolgálat is mulaszt, a magas fertőzési aránnyal dolgozó osztályok nemhogy szankciókat, gyakran ellenőrzést sem kapnak.
Semmelweis módszereivel a saját korában drasztikusan sikerült csökkenteni a szülészeti osztály halálozási arányát, az újkori Emmi-kampánytól viszont aligha várhatunk hasonló léptékű hatást. Az orvostudományban járatosak – kétszáz évvel ezelőtti kollégáiktól eltérően – már régóta alapvető fontosságúnak tekintik a „bemosakodást”. Az (egyelőre) kórházon kívüli laikusok, avagy a potenciális páciensek viszont sokat tehetnének a fertőzések ellen a tudatosabb kézmosással.
Cunamiként zúdítja a kormány a támogatásokról szóló bejelentéseket az emberekre a Pride miatti blamázs óta, hátha ezzel szavazókat nyer vissza. Pedig ezek a támogatások valójában azt mutatják, hogy az állam továbbra is igyekszik kivonulni a szociálpolitikából, és az egyénre próbál hárítani minden felelősséget – mondja Kramarics Szandra, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatója.
A magyar miniszterelnök hatalma veszélyben van, de nem úgy, ahogyan azt várnánk. Orbán Viktor forgatókönyvét külföldön csodálják, de otthon gyengül a pozíciója.
