Hol volt, hol nem volt egy állam, amelynek a maga Trianonja vetett véget

Vértessy Péter / Brüsszel

4 perc

2020.01.27. 10:00

2020.01.27. 14:58

Semleges Moresnet majdnem a világ első eszperantó állama lett az O Tannenbaum dallamára írt himnusszal, de az első világháború utáni békeszerződések megpecsételték a sorsát.

Az első világháborút követő párizsi békekonferencián a győztesek összeültek, a tárgyalóasztalokat térképekkel, jegyzőkönyvekkel, statisztikai ívekkel borították be, majd megállapodtak abban, hogy a vesztesektől melyik területet csatolják el, és azokat melyik győztes államnak ítélik oda. Ki ne tudná, hogy Magyarország tragikusan sok országrészt vesztett, azt viszont már sokkal kevesebben, hogy a győztesek asztalánál helyet foglalt Belgium az 1919 júniusában aláírt versailles-i szerződés révén egy meglepő területnyereséget könyvelhetett el.

Egyes, korábban Németországhoz tartozó vidékeken kívül Brüsszelnek ítéltek további 344 hektárt, amely a mai holland-belga-német határ találkozásánál, Vaaslerbergnél található. Ennél csak Vatikán állam területe kisebb Európában. 100 éve, 1920. január 10-én Brüsszel csapataival be is vonult a területre, amelyet az előző kicsit több mint 100 évben Semleges Moresnet-ként tüntettek fel a térképek Kelmis járás részeként. Ma Kelmis egyike annak a Kelet-Liege megyében fekvő 9 járásnak, amelyben Belgium németajkú kisebbsége él.

A fura, pizzaszelet formájú Semleges Moresnet olyan volt, mintha csak Rejtő Jenő találta volna ki Fülig Jimmy királyságaként.