Még nem találták ki, hogyan fognak össze, de Gyurcsányt nehezen tudná kihagyni az ellenzék
Kényszerpályára lavírozta magát az ellenzék az önkormányzati választás sikerei után, mivel bebizonyosodott, hogy csak úgy győzhetik le a Fideszt, ha feladják függetlenségüket és 2022-re ismét összefognak. A DK által szorgalmazott közös listára és közös miniszterelnök-jelöltre viszont egyik ellenzéki vezető sem mondott még igent, és ebből a szempontból sorsdöntő, hogy kiket választanak majd idén elnöküknek a pártok.
„Nem akarok nagy súlyt rakni a vállára, de ha neki sem sikerül, vége a Jobbiknak.” Így vezette fel a hétvégi tisztújítást egy Jakab Péter embereként számon tartott jobbikos a HVG-nek, amikor arról érdeklődtünk, milyen feladatok várnak az új elnökre. A tisztújítás eredménye szinte borítékolható: a Jobbik frakcióvezetőjének egyetlen kihívója van, Lokody Levente, a párt határon túli, marosvásárhelyi tagja.
Az egykori szkinhedvezér Sneider Tamás és csapata a tavaly májusi európai parlamenti választáson elért tragikus eredmény után mondott le (akkor a szavazatok alig több mint 6 százalékát szerezték meg, és csak egyetlen EP-képviselőt küldhettek Brüsszelbe), de a tisztújítás hónapokat csúszott Jakab taktikázása miatt.
Tizenhat év után távozik a Jobbik pártigazgatója, helyére a mostani elnök kerülhet
A Jobbik új elnöke pedig Jakab Péter lesz nagy valószínűséggel.
Az Orbán Viktort már lókupechez és zacskónyi száraztésztához is hasonlító, a miniszterelnöki székbe milliós pénzbüntetést kockáztatva beülő pártelnökjelölt tavaly október végén egyszer már visszalépett a megméretéstől, így akkor el kellett halasztani a választást. A párt választmánya ugyanis nem fogadta el Jakab diktátumszerű feltételeit, aki két év helyett két és fél éves mandátumot akart, valamint kijelölte volna az alelnökeit is.
A patthelyzetet végül kompromisszummal oldották fel: a január 25-ei tisztújítást követően az elnök a 2022-es választásokig fogja vezetni a pártot, de az alelnököt a pártvezetőtől függetlenül választják.