Bauer: Emlékperc, amely nem kellene

A főpolgármester tisztségével főképpen az jár, hogy Budapestet mint várost igazgatja: irányítja a város működtetését, a város fejlesztését, tervezi a jövőjét. Nálunk, Magyarországon ez azt is jelenti, hogy folyamatosan harcban áll a kormánnyal, kiváltképp most, amikor Orbán szisztematikusan az ellenzéki vezetésű városvezetés, a demokrata főpolgármester lejáratásán dolgozik. Erre a feladatra Karácsony Gergely a legalkalmasabb, tisztességéhez, elkötelezettségéhez, felkészültségéhez nem fér kétség.

A főpolgármester tisztségével a város igazgatása, fejlesztése, jövőjének tervezése mellett más is jár. Az ország egyik legfontosabb politikai tisztségét viseli, kiváltképp, ha a parlamenti ellenzék pártjaiból kerül ki. Ő most a Fidesszel szemben álló köztársaságpárti oldal legfontosabb politikusa. Demszkynek is voltak városvezetői tisztségén túlmenő politikai gesztusai, és természetesen Karácsonynak is vannak. Ilyen politikai gesztus most az a kezdeményezése, hogy a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján, június 4-én fél ötkor, pontosan száz évvel az aláírás után, álljon le az élet egy percre Budapesten. Álljanak meg a tömegközlekedés járművei, álljanak meg az utcán az autók, álljanak meg a kerékpárosok és a gyalogosok. Facebook-közleménye szerint „száz évvel ezelőtt ordítóan igazságtalan, a nemzetek önrendelkezését sárba tipró döntés született. A magyarok pedig száz évvel a döntés után sem érezhetnek ezzel kapcsolatban mást, mint mélységes fájdalmat. Fájdalmat azért, mert kilakoltattak bennünket országunkból, hiszen Magyarország elvesztette területének és nemzeti jövedelmének kétharmadát.”

Tíz évvel ezelőtt, a kilencvenedik évfordulón a Fidesz kezdeményezésére nyilvánították az évfordulót emléknappá. Másfél éve előbb a Jobbik kezdeményezte, hogy 2020 egésze emlékév legyen, majd a kezdeményezést a Fidesz vette át és fogadtatta el az Országgyűléssel. A főpolgármester most Trianon-emlékpercet hirdetett meg. Nem kellett volna.