Az Élősködők, mint a dél-koreai társadalom tükre

A popzene és a tévésorozatok után a mozifilmmel is felírta magát a nemzetközi kultúra térképére Dél-Korea. Az ázsiai ország filmipara százéves, de csak három évtizede szűnt meg a cenzúra, és még néhány éve is volt feketelista, amelyen az Oscar-díjas Élősködők rendezője, Pong Dzsun Ho is szerepelt.

Az Élősködők, mint a dél-koreai társadalom tükre

Spontán nemzeti ünnepet varázsolt a múlt hétfői munkanapból az amerikai filmakadémia Oscar-díjának átadása Dél-Koreában, ahol óriási büszkeséggel fogadták, hogy a Pong Dzsun Ho rendezte Élősködők lett az első idegen nyelvű alkotás, amely elnyerte a legjobb filmnek járó szobrocskát. A Magyarországnál alig nagyobb területű, ötvenmilliós Dél-Korea a világ 12. legnagyobb gazdasága, amely hagyományosan leginkább a hajógyártásáról, a csúcstechnológiai és szórakoztatóelektronikai iparáról, valamint az autóiról ismert, ám az utóbbi időben komoly ágazattá vált a kultúra is. A dél-koreai popzene (k-pop) – amelyre Psy 2012-es, abban az évben mindent elsöprő sikere, a Gangnam Style miatt figyeltek fel – leghíresebb fiúzenekara, a BTS az amerikai slágerlisták élére került, s a londoni Wembley-stadionban telt házas koncerteket adott (HVG, 2019. december 19.). Ázsia után ugyancsak megjelentek Európában – Magyarországon is – a dél-koreai szappanoperák és a történelmi tévésorozatok, s a kultúraexportból a számítások szerint nagyjából évi kilencmilliárd dolláros bevétel származik.