Folytatódik a jogállami eljárás Magyarország és Lengyelország ellen, mert a Bizottság azt állapította meg, hogy egyik kormány sem hozott megfelelő intézkedéseket a demokratikus normák megsértése miatt emelt kifogások orvoslására.
A hírt a német külügyi államtitkár jelentette Brüsszelben az EU-miniszterek tanácskozása után. Mint a Reuters beszámol róla, Roth a soros elnökséget betöltő Németország nevében úgy fogalmazott, hogy két országról készült beható jelentés alapján nincsenek meg a feltételek a 7-es paragrafus alapján zajló eljárás leállításához.
Az Amnesty International aláírásgyűjtési akciót indított, hogy rászorítsa az unió tagállamait: támogassák az emberi jogokat és a jogállamot Magyarországon, valamint Lengyelországban, merthogy mindkét kormány módszeresen és hosszabb ideje szorítja vissza a demokratikus elveket. A magyarok esetében ez azt jelenti, hogy a hatalom fenyegeti az összes emberi jogot, megtagadja a polgároktól az egyenlőséget, súlyosan korlátozza a szólás és sajtószabadságot, támadja a bíróságok függetlenségét továbbá kirekeszti és megbélyegzi a kisebbségeket.
A nemzetközi civil szervezet ebben a helyzetben elkerülhetetlennek tartja a kiállást azok mellett a magyarok és a lengyelek mellett, akik kinyilvánítják, hogy szabadságban, méltóságban és egyenlőségben kívánnak élni, miután a megszorítások már a mindennapokat érintik.
Épp ezért az AI szükségesnek tartja, hogy az uniós partnerek hozzák nyilvánosságra aggályaikat a magyar és a lengyel jogállam ellen irányuló fenyegetések miatt, és gondoskodjanak arról, hogy a Tanácsban menjen tovább a jogállami eljárás, kemény ajánlásokkal fékezzék meg a demokrácia további lebontását.
A Financial Times arra számít, hogy még jó ideig morajlik majd a vita a tervezett jogállami mechanizmus ügyében, mivel ez a legfőbb akadály, hogy életbe lépjen az új hétéves költségvetés, illetve a gazdasági segélyterv. Az EP olyan eszközt akar, amely tényleg hathatós. Ebben támogatják a hollandok, a skandinávok és a franciák. Valamennyien azt szeretnék, hogy fel lehessen függeszteni a támogatásokat, ha egy ország megsérti az olyan alapjogokat, mint a szólásszabadság vagy a bírói függetlenség. Budapest és Varsó viszont vétóval fenyegetőzik. Azzal érvelnek, hogy a szóban forgó mechanizmussal kipellengéreznék őket. A megoldással a soros elnökséget ellátó német vezetésnek kell előrukkolnia, hogy az év végéig megszülessen a megállapodás, de senki se higgye, hogy Berlin valamilyen átütő javaslatot tesz majd le az asztalra.
Molnár Csaba azt tanácsolja az uniónak az Euractiv oldalán megjelent cikkében, hogy be ne dőljön Orbán Viktornak, mert az csak blöfföl, amikor azzal fenyegetőzik, hogy megakasztja az újjáépítési csomag hatályba lépését, ha azt összekötik a jogállami feltételekkel. A DK EP-képviselője szerint alighanem ez az utolsó esély, hogy Brüsszel a magyar politikus fejére olvassa: az csak kamuzik. A miniszterelnök abból indul ki: túl nagy a tét és a többiek nem fogják kockáztatni a 750 milliárd eurós programot egy vagy két ország miatt. De ha beugranak neki, akkor az illiberalizmus könnyen túlburjánzik Magyarországon és Lengyelországon – az egész európai tervet veszélyeztetheti.
Idekapcsolódik, hogy a Bloombergen keresztül újra a világhoz fordult a legnagyobb magyar, magánkézben lévő sajtóvállalkozás tulajdonosa, mert azt érzékeli, hogy a hatalom a jelek szerint igyekszik rátenni a kezét a Central Media Groupra, amelynek kiadványai nagyjából ötmillió embert érnek el, és amely tavaly 20 milliárd forintos bevételt ért el. Az üzletemberhez tartozik a 24.hu, amely az Index kényszerű irányváltása után immár a legnépszerűbb hazai politikai hírportál.
Varga a Bloombergnek azt nyilatkozta, hogy immár személyes fenyegetések is érték, egy alkalommal helikopter repült el nagyon közel otthonához, és többször látott színezett üvegű autóban két embert a háza előtt. Nyáron pedig két kéretlen ajánlatot is kapott cége megvásárlására, egy magyarországi, illetve egy külföldi befektetőtől. Vargának az volt a benyomása, hogy a két ember Orbán Viktor közvetítője lehetett, de a Bloombergnek nem kívánta megnevezni őket.
Varga Zoltán úgy véli, hogy a kormány olyan ellenőrzést akar bevezetni a sajtó fölött, mint amilyen az oroszoknál van, de őt hiába keresik meg visszautasíthatatlan ajánlatokkal, erkölcsi megfontolásokból nem enged, ragaszkodik a tulajdonához.
