A kormány rendíthetetlenül uszít a romák, a rabok és a menekültek ellen

Pálmai Erika, Tóth Richárd

5 perc

2020.02.27. 10:00

2020.02.27. 12:02

Rétestészta-hosszúságúra nyújtja a Fidesz a nemzeti konzultációnak mondott legújabb kormánypropaganda-akciót. A feltett kérdésekre Orbán már rég eldöntötte a választ, miközben a problémákat részben maga idézte elő.

Félezer társadalomtudós megelőző csapást mért a nemzeti konzultációra – mondhatnánk, ha bármi realitása lenne, hogy a kormány, meghajolva a tudományos érvek előtt, lefújná vagy legalább átírná a „szavazásra” bocsátott, manipulatív kérdéseket. Ám aligha lesz foganatja, hogy a szociológusok és pszichológusok által a napokban közreadott két petíció aláírói elfogadhatatlannak tartanák, ha a kormány – a nemzeti konzultációra hivatkozva – politikai döntéssel felülbírálná a független magyar bíróság határozatát, és szabotálná a gyöngyöspatai szegregációs ítélet végrehajtását. De a konzultáció kérdései önmagukban is alkalmasak arra – figyelmeztetnek az aláírók –, hogy tovább szítsák a gyűlöletet a társadalom különböző csoportjai között.

Ha van bármi meglepő a kormány legújabb – Gulyás Gergely kancelláriaminiszter bejelentése alapján egészen májusig elhúzódó – konzultációjával kapcsolatban, akkor mindössze annyi, hogy azt nem az Orbán Viktor évnyitó sajtótájékoztatóján nagy lendülettel előadott témával, a gyöngyöspatai romák kártérítési ügyével reklámozzák a kabinet beszélő fejei, hanem az általuk csak „börtönbizniszként” emlegetett téma sulykolásával.

Csakhogy miközben a posta még el sem kezdte a konzultációs kérdőívek kézbesítését, a kormány – megelőlegezve a nép véleményét – már döntött is az ügyben. Varga Judit igazságügy-miniszter javaslatára a parlament kedden sürgősséggel – kormánypárti, jobbikos és független szavazatokkal – felfüggesztette a kártérítési pénzek kifizetését, azzal, hogy azt az új szabályozás megalkotása után az ügyvédi letéti számlák helyett közvetlenül a fogvatartottaknak utalják majd.

Ha a válaszadók többsége tudatában lenne az előzményeknek, akár kormányzati önkritikaként is értelmezhetné a konzultációnak azt a kérdését, hogy támogatják-e a kártérítési perek lehetőségét. Ennek jogi hátterét ugyanis a Fidesz teremtette meg 2015-ben – az ellenzék azért szavazott ellene, mert már akkor borítékolhatónak látták a mostanra kialakult helyzetet.