Az oltásellenesség régebbi, mint az oltás
4 perc
2020.10.30. 16:00
A bomba nem robbant fel, de a mellé csatolt üzenet egyértelmű volt: „Cotton Mather, te átkozott kutya, majd ezzel oltalak be“. A lelkésznek szánt figyelmeztetés egy korai oltásellenes mozgalom csúcspontja volt.
Minden addiginál nagyobb himlőjárvány pusztított 1721-ben Bostonban, mégis ellenállás fogadta az oltás közvetlen előfutárát, az inokulációt. És hogy a történet még ellentmondásosabb legyen, az inokuláció élharcosa, Cotton Mather evangélikus (egészen pontosan: puritán) lelkész nemcsak sok bostoni polgár életét mentette meg, hanem korábban miatta is meghaltak mások: jelentős, bár részleteiben vitatott szerepe volt a salemi boszorkányperekben. A mai társadalmi vitákra pedig szépen rímel, hogy az embermentő ötletet Mather egy fekete rabszolgától vette.
Az időpont miatt érdemes felidézni, hogy Edward Jenner angol orvos 1796-ban találta fel az első, mai értelemben is oltásnak tekinthető vakcinát, éppen a himlő ellen (erről alábbi cikkünkben is írtunk). Oltás tehát még nem állt rendelkezésre, amikor a 18. században a világ más részeihez hasonlóan Észak-Amerikában is rendszeresen felütötte a fejét a járvány. Ezek közül a leghalálosabb az 1721/22-es bostoni epidémia volt.
Árvagyerekeket használtak élő tartálynak a vakcina exportjához, mert nem volt hűtőlánc
Több mint 200 évvel a Covid előtt hatalmas siker volt az orvostörténet első világméretű oltási akciója.
Mather azoknak az éveknek egyik legtekintélyesebb amerikai publicistája és tudósa volt. A ragály már csak azért is foglalkoztatta, mert 1713-ban a feleségét és három gyermekét is fertőző betegség, a kanyaró vitte el. Ellenfelei – már ha nem a bombadobálóra és társaira, hanem a szakértőkre gondolunk – szintén komoly emberek voltak. A történet pedig az akkor lenézett afrikaiak tudományával kezdődik.
