A pulóveres járványstratéga, akinek módszereit világszerte feszülten figyelik

Bár elismerte, hogy néhány dologban hibázott, Anders Tegnell, Svédország járványügyi főfelelőse továbbra sem változtatná meg gyökeresen a koronavírus elleni küzdelem alapelveit. A szomszédos országokban regisztráltnál sokkal több svédországi haláleset ellenére sem rendelne el jóval komolyabb korlátozásokat.

  • HVG HVG
A pulóveres járványstratéga, akinek módszereit világszerte feszülten figyelik

A 64 éves járványügyi szakember Uppsalában született, és öt évvel a Lundi Egyetem 1985-ös elvégzése után ő kezelte az első olyan embert Svédországban, akit a belső vérzést okozó Ebola-vírus fertőzött meg. Logikus lépés volt, hogy hazája őt küldje 1990-ben Laoszba az ottani oltási programok koordinálására, majd 1995-ben Zaire-ba, ahol részt vett az afrikai Ebola-járvány megfékezésében.

Svédországban a sertéspestis 2009-es megállításával szerzett elismerést, de dolgozott az EU központjában, Brüsszelben is, ahol a kontinenst potenciálisan fenyegető járványos betegségek elleni védekezéssel foglalkozott. Egy interjúban elárulta, Afrikában tanulta meg, hogy csak úgy lehet elkerülni az olyan pánikhelyzetet, ahol az egymásnak ellentmondó utasítások miatt emberek halnak meg, ha megfelelő módon kommunikálnak a polgárokkal.

Elismerte a svéd járványfelelős: több ponton hibáztunk

Túl sokan haltak meg a koronavírus okozta betegségben Anders Tegnell szerint.

Az állami alkalmazottakon spórol a kormány, nehogy mások érezzék a megszorítást

Az állami alkalmazottakon spórol a kormány, nehogy mások érezzék a megszorítást

Muszáj költségvetési szigort felmutatnia a kormánynak, de ennyi idővel a választás előtt ezt úgy kell megcsinálnia, hogy ne az átlagember szenvedje meg igazán. Az eredmény: az állami cégeknek kell spórolniuk a dolgozóikon. Az állam nem omlik össze, a költségvetés viszont bajban van, úgy is, hogy már a sokadik hasonló lépést tették meg.