Elismerte Svédország vezető járványügyi szakértője, hogy túl sok halálos áldozatot követelt az általa képviselt járványkezelési stratégia. Anders Tegnell egy svéd rádióműsorban úgy fogalmazott: ha a mostani tudásuk birtokában találkoznának újra ezzel a betegséggel, a válaszuk valahol a Svédország és a világ többi része által képviselt hozzáállás között volna.

A svéd kormány Tegnell javaslatai szerint határozta meg azokat a – meglehetősen laza – szabályokat, amelyekhez a svédeknek alkalmazkodniuk kell(ett) a járvány idején. Ezek értelmében például nem lehetett ötven főnél több résztvevővel eseményeket szervezni, az éttermek azonban nyitva tarthattak, az emberek járhattak vásárolni, edzeni, a 16 évnél fiatalabb diákok pedig járhattak iskolába.

A svéd megközelítést dicsérték és kritizálták is. Ami azonban nem lehet vita tárgya – jegyezte meg a Tegnell nyilatkozatáról beszámoló Bloomberg –, az az ország halálozási statisztikája.

Svédországban 100 ezer lakosra 43 COVID-19 betegségben elhunyt jut. Ez globálisan is meglehetősen rossz mutató.

Az országban összesen 4468 életet követelt a járvány.

„Világos, hogy van potenciál a javulásra abban, amit Svédországban tettünk” – fogalmazott Tegnell, aki most először mondta ki nyilvánosan, hogy az elképzelése túl sok áldozatot követelt. A szakember mostanáig azzal érvelt, hogy mivel a járvány hosszúra nyúlhat, fenntarthatóbb választ kell találni rá a szigorú és hirtelen elrendelt lezárásoknál. A cikk szerint a külföldről érkező kritikák ellenére Tegnell stratégiájának otthon széles a támogatottsága.

A Bloomberg azt is megjegyezte, hogy míg számos európai országban már feloldották a korlátozások nagy részét és a határok is sorra nyílnak, Svédország lemaradásban van, a svédek nehezebben utazhatnak, mivel hazájukat magas kockázatúnak minősíti sok állam.

Ráadásul egyelőre annak sem látszanak a jelei, hogy a svéd gazdaságnak különösebben jót tett volna, hogy elmaradtak a lezárások. Magdalena Andersson pénzügyminiszter nemrég például arra figyelmeztetett, hogy az ország a legkomolyabb gazdasági válságával néz szembe a II. világháború óta: a GDP 7 százalékot is eshet idén. Ez nagyjából megfelel az uniószerte tapasztalt visszaesésnek.

A svéd kormány is egyre jobban aggódik; Stefan Löfven miniszterelnök hétfőn bejelentette, hogy rövid határidővel megvizsgálják, megfelelő volt-e a járvány kezelése.