Ne térjünk vissza a normalitáshoz – kéri kétszáz közismert előadóművésszel és elismert tudóssal egyetemben Jean Jouzel klímakutató. Attól tart, a koronavírus-járvány lecsengésével a pandémia közben tapasztalt kedvező környezeti hatások is tovatűnhetnek.
HVG: Az európai klímavédelmi finanszírozási paktum egyik fő kezdeményezője volt Pierre Larrouturou közgazdásszal, szociáldemokrata európai parlamenti képviselővel. Mennyire azonosak a célkitűzéseik az EU új növekedési stratégiájaként tavaly év végén kihirdetett európai zöldmegállapodással?
Jean Jouzel: Az éghajlatváltozás elleni háború megnyeréséhez az Európai Bizottság szerint évente több száz milliárd euró hiányzik. Európai szinten legalább háromszázmilliárddal többet kellene szánni az ökológiai, energetikai átmenetre, a tiszta energiaforrásokra való átállásra, a zöldberuházások támogatására. A Green Deal is jó irányvonalat követ, de még mindig több az ígéret, és kevés a konkrétum. Larrouturou egy nagyon ambiciózus tervet nyújtott be az energiaátállás finanszírozásához, amely átfogó stratégiát kínál a következő harminc év klímapolitikájához, a megújuló energiákba való beruházásokhoz. A két fő irányvonal az Európai Beruházási Bank támogatásával tervezett Klímabank, amely hitelek nyújtására is képes, valamint a klímaköltségvetés, amely pénzügyi támogatást biztosít magánszemélyek, vállalkozók, közösségek számára. Alapproblémának látom, hogy Európának nincs egységes energiapiaca: az európai energiaunió nélkül hosszú távon nem lehet a klímakatasztrófa elkerülését célzó átfogó intézkedéseket megvalósítani. Kiváltképpen úgy nem, hogy a szénhidrogénfüggő gazdaságok, köztük például Magyarország vagy Lengyelország döntésén múlik, hogy bebetonozzuk-e a karbontársadalmat, ami például a két ország számára rövid távon kényelmesebb megoldás lenne.
„Európa számára ez a holdra szállás pillanata” – így summázta az európai zöldmegállapodást (European Green Deal) bejelentő Ursula von der Leyen, mennyire fontosnak tartja a javaslatcsomagot. Az Európai Bizottság elnöke által tavaly decemberben Brüsszelben kihirdetett dokumentum azt az utat vázolja fel, amelynek végigjárásával a testület szerint elérhető a cél, hogy 2050-re Európa legyen az első klímasemleges kontinens. Az eredetileg 50 pontba foglalt víziót azóta részletezte is az EB, valamivel konkrétabb célokat fogalmaztak meg és intézkedéseket javasoltak többek között egy méltányos átállási mechanizmusról, egy új iparstratégiáról és az élelmiszerrendszerek fenntarthatóbbá tételéről. Új európai klímatörvény-tervezet is született.
HVG: Az EU 2050-re előirányzott klímasemlegességét miként befolyásolja a világjárvány? Kétszáz nemzetközi tudóssal és előadóművésszel egyetemben ön is aláírta az Aurélien Barrau asztrofizikus által kezdeményezett „Ne térjünk vissza a normalitáshoz” (Non à un retour à la normale) felhívást.
Amikor kiderül, hogy egy egyházi személy kiskorúakkal szemben szeméremsértő módon viselkedett, a botrányokat rendszerint nagy médiazaj kíséri, és ma már a gyanúba kerültek felfüggesztése is rutinszerűen megtörténik, de az egyházi és világi eljárások eredményét többnyire lehetetlen kideríteni.
A másik azt válaszolta, hogy ő nem tett ilyet. Ez is szerepel a június 12-én történt katasztrófa vizsgálati jelentésében.
A világ egyik legismertebb séfjét is fiát a menü összeállításáról, az öröklés terhéről, egymással való viszonyukról és arról is kérdeztük, milyen kést használnak. Arról is szó esett, hogy miben erősek a budapesti piacok.
A most várhatónál hosszabb és egészségesebb életet ígérnek a longevity módszerei.
