Egy válogatás, amely bemutatja Beethoven másik arcát, a romantikusat

Szinte statisztikai kalandtúrára van szükség, ha meg akarjuk érteni, milyen hatások alakítják a legnagyobb vállalatok profitját. A leglátványosabb lökések mindenesetre külföldről érkeznek, és egyáltalán nem csupán az energiaárak viharos hullámzása formájában.

Európa elkényelmesedett, a szankciók elégtelenek arra, hogy valódi váltást kényszerítsenek ki Oroszországból, Észak-Korea szerepvállalása stratégiai eszkaláció – erről is beszélt Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő és Rácz András, a Német Külpolitikai Társaság vezető elemzője, akiket az ukrajnai háború ezredik napja alkalmából kérdeztünk. Szerintük tovább tart a patthelyzet, ám ha az USA teljesen magára hagyja Kijevet, Európa csak részben lenne képes kiváltani az amerikai szerepvállalást, emiatt Ukrajna még nagyobb nehézségek elé nézhet.

A Wall Street Journal szerzője szerint Budapest és Prága jóval biztonságosabb a zsidóság számára, mint Berlin vagy Amszterdam. Donald Trump személyi döntései tükrözik, milyen politikai irányt képzel, ezt több lap is elemzi, többek közt a Financial Times, a Die Welt és a Guardian. Az osztrák parlament szabadságpárti elnökével készített interjút a Kurier. Szégyellje magát az EU, amiért asszisztál az azeri elnök mocskos show-jához, írja a Spiegel. Nemzetközi cikkválogatásunk.

Noha a nagyvállalati rangsorok hagyományosan az árbevételük alapján rendezik sorba a cégeket, létezik ennél jobb módszer is. Igaz, a hozzáadott érték alapján kiszámolni a sorrendet jóval bonyolultabb.

De a demokrácia Európában is komoly nyomás alatt van – és egyáltalán nem biztos, hogy ezt a nyomást képes is lesz túlélni.