A rendszerváltás fontos szervezete az új hidegháború áldozata lett

„Állítólag van egy olyan közös célunk, amelyet Helsinkiben alkottunk meg, majd Párizsban, Isztambulban és Asztanában meg is erősítettünk: a demokratikus, békés és egységes Európa megteremtése. Ez a cél egyre távolabb kerül, mert nem tartjuk magunkat az elveinkhez, egyre nagyobbak a véleménykülönbségek, a tárgyalás helyett túl gyakran választjuk a konfrontációt, s mert az együttműködés helyett inkább a másik megzavarására törekszünk” – mondta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tiranai központú virtuális külügyminiszteri konferenciáján az országcsoport soros elnöki tisztét betöltő Edi Rama albán miniszterelnök. Majd hozzátette: az EBESZ csak annyira lehet erős, amennyire a tagállamok elkötelezettsége valódi. A szervezet 1973-ban még Európa Biztonsági és Együttműködési Értekezletként (EBEÉ) alakult, az 1994-es budapesti csúcson vette fel a mai nevét.

Az EBESZ történetéről és feladatáról:

A politikusnak sajnos igaza van. A hidegháború idején a keleti és a nyugati államok közötti bizalom megteremtésében sorsdöntő szerepet játszott, ma már 57, európai és észak-amerikai tagállamból álló szervezet egyre gyengébb, mert a résztvevők a jelek szerint nem különösebben érdekeltek az együttműködésben. Jól mutatja ezt az is, hogy a belső viták miatt, példátlan módon, hónapokig több vezetői poszt betöltetlenül állt. Azerbajdzsán, Tádzsikisztán és Törökország ugyanis nem volt hajlandó meghosszabbítani az önkényuralmi tendenciákat szóvá tevő médiafelelős, a francia Harlem Désir megbízatását, amire válaszként néhány nyugati állam megvétózta az inkább Keleten népszerű főtitkár, a svájci Thomas Greminger mandátumának megújítását.