Akkor kell tartanunk a halálozások számának növekedésétől, amikor majd stagnál a gépen lévők száma

“Semmi meglepő nincs abban, hogy kiderül: a király meztelen. Az egészségügy, amiből hosszú, hosszú évek óta vonják ki a forrásokat, hiába küzd, képtelen megbirkózni ekkora terheléssel” - ezekkel a szavakkal kommentálta a hvg.hu-nak Dr. Balkányi László, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ volt tudásmenedzsere azt a szomorú hírt, hogy a szerdán közzétett hivatalos adatok szerint az előző nap 302 ember hunyt el koronavírusban Magyarországon (csütörtökre 258 ember hunyt el), ezzel pedig lakosságarányosan rekorder lett az ország a halálozásban. “A halálozások számának növekedése kettő-öt héttel követi a járvány esetszámait. Nem lennék meglepődve, ha még emelkedne ez a szám, de ezt senki nem tudja megjósolni” - mondta Balkányi.

MTI / Balogh Zoltán

De vajon mi vezetett idáig? Megelőzhető lett volna, vagy eleve kódolva volt a rendszerben? Noha látszólag egyszerű lenne egyetlen bűnbakot találni, a helyzet korántsem ennyire egyszerű: olyan okok állnak a jelenség hátterében, amelyek részben összeadódnak, részben egymást erősítve hatnak. Megkérdeztük az Emberi Erőforrások Minisztériumát is, hogy szerintük minek tudható be a harmadik hullámban tapasztalható halálozás, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.

Balkányi négy tényezőt, okot emelt ki, amelyek szerinte felelősek a magas halálozásokért. De van egy "nulladik” tényező is - tette hozzá. Ez pedig szerinte az, hogy a “szétszedett, kormányhivatalok osztályaivá alakított volt ÁNTSZ-hálózat fertőző betegségekkel foglalkozó kevés maradék munkatársa áldozatos, hosszú hónapok óta tartó kimerítő munkája is kudarcra volt ítélve a tesztelés-kontaktkutatás-elkülönítés feladatsor ellátásában, amivel a járványhullámok kezdeti szakaszában lehetett volna eredménnyel élni. De ezen már rég túl vagyunk” - mondta a szakértő.

Okok, amelyek egymásra is hatnak

A mostani helyzet első fontos oka, hogy a magyar népességnek rossz az egészségi állapota, például sokan túlsúlyosak, cukorbetegek, sokaknak magas a vérnyomása, márpedig ha az elhunytakról szóló statisztikákat nézzük, akkor látható, hogy ők a legveszélyeztetettebbek. A második tényező a vírus mutálódása: a harmadik hullámban megjelenő brit variáns nem csak könnyebben terjed, de súlyosabb tünetekkel is jár. “Mivel ez a variáns gyorsabban fertőz, ezért nő az esetszám is. Ha pedig nő az esetszám, akkor arányosan több a súlyos beteg és többen is halnak meg” - magyarázta Balkányi.

Mindebből pedig az következik, hogy a harmadik hullámban már sokkal több fertőzött szorul kórházi kezelésre, tehát, harmadik tényezőként, az egészségügy is sokkal nagyobb terhelésnek van kitéve. Az az egészségügyi ellátórendszer, amit az első hullámot követően valójában nem készítettek fel egy ekkora rohamra. “Az egészségügy sosem omlik össze látványosan, mindössze annyi érzékelhető, hogy az ott dolgozók heroikus küzdelme ellenére fokozatosan romlik az ellátás színvonala. Ennek az a következménye, hogy többen halnak meg, mint amennyi embernek mindenképpen meg kellene halnia. Túl vagyunk már az egészségügyi ellátórendszer optimális teljesítőképességén” - véli Balkányi.

AFP

"Bár a brit variáns európai terjedéséről és a harmadik hullám megjelenéséről már januárban tudni lehetett, a kormányzat kivárt a korlátozó intézkedésekkel, a késlekedésnek viszont ára van. Míg a járvány első hullámát időben és jól kezelte a kormányzat, a mostani magas halálozási számok negyedik oka az, hogy a második és a harmadik hullámban már későn és nem elég szigorral hozták meg azokat a lépéseket, amelyekkel el kellett volna érni a járványgörbe laposítását. A mostani szomorú adatokban ennek a döntésnek is láthatóak a következményei. “Ezen a területen pár hét, de akár napok késése elkerülhető emberéletekben mérhető” - fogalmazott a szakember.

A csiki-csukinak nem sok értelme van

“A zárás önmagában, sajnos keveset számít” - ezt már Duda Ernő virológus professzor mondta lapunknak, szerinte az emberi felelőség, pontosabban felelőtlenség áll elsősorban annak a hátterében, hogy ilyen drámai adatokat mutatnak a statisztikák. Duda úgy véli, hogy néhány egyszerű szabály betartásával az emberek elejét vehették volna a járványnak, elég csak a maszk helyes viselésére vagy a távolságtartásra gondolni. Szerinte az első hullám óta Európa-szerte jellemző nyitás-zárás-féle csiki-csukinak nem sok értelme van. Annak lett volna értelme, amit Kína, és néhány más ország csinált: egy rövid ideig tartó, de nagyon szigorú zárásnak.

Ehhez viszont kevés lett volna Magyarország egyedül, az egész Európának és a fél Eurázsiának együtt kellett volna meghozni ezt a döntést. Duda szerint ráadásul több országban, köztük Magyarországon is érvényben vannak olyan korlátozások, amelyek irracionálisak. Példaként a 20 óra utáni kijárási korlátozást említette, ami miatt a kora estig dolgozók este tömegével bukkannak fel a 7 órakor már zárni kényszerülő boltokban. De legalább ennyire értelmetlen volt a repülőtereken tesztelés helyett hőmérőzni az utasokat akkor, amikor már mindenki tudta, hogy a koronavírus-fertőzöttek közül sokan egyáltalán nem lázasak, viszont fertőznek.

Képünk illusztráció

MTI / Balázs Attila

Tény, hogy nagyon sokféle védekezési stratégiával rukkoltak elő az államok. Akadtak olyan országok, ahol eleve nem akartak túl szigorú korlátozást, nehogy a gazdaság lássa kárát. Az első hullám után ezt a stratégiát követte Magyarország is, ahol ugyan november óta érvényben vannak korlátozások, de ezek nem túl szigorúak például a németországi intézkedésekhez képest. Németországban, ahol az első hullámot sikeresen kezelték, a második hullámot csak novemberre tudták stabilizálni, de a járványgörbe decembertől ismét nőni kezdett, mert nem vették figyelembe, hogy a cseheknél katasztrofális lett a helyzet, ami a nyitott határok miatt a német adatokra is hatással lett, sokan ingáznak a két ország között.

Duda úgy látja, Magyarországon is éppen akkora fáradtak bele az emberek pszichésen a korlátozásokba, amikor a sokkal agresszívabb és aljasabb brit mutáns kezdett el terjedni. A pszichés kifáradást ő ahhoz hasonlította, mint amikor a háborúban a katonák annyira elfáradnak már, hogy lazábbak, kevésbé óvatosak a frontvonalban. De a virológus is úgy látja, hogy a magyar népesség rossz egészségi állapota is tehet a világviszonylatban is kiugró halálozásokról. “Ha kimegy az utcára, akkor láthatja, hogy az emberek fele el van hízva. Márpedig ha valaki el van hízva, akkor annál előbb-utóbb kialakulhat a cukorbetegség, érrendszeri problémák, szívelégtelenség léphet fel. A zsírszövet gyulladási citokineket termel. Ez azt jelenti, hogy az elhízás az egy krónikus gyulladásos állapot. Ha a lakosság egy része erősen elhízott, akkor ne csodálkozzunk azon, hogy ezeknek az embereknek akár huszonötször nagyobb az esélyük arra, hogy intenzív osztályra kerülnek, lélegeztetőgépen kötnek ki” - magyarázta a professzor.

25 éves mélyponton volt az egészségügyi büdzsé, mielőtt jött a járvány

A magyar állam uniós összehasonlításban sportra kiemelkedően sokat, egészségügyre viszont az egyik legkevesebbet költötte a járvány előtt. A sokéves alulfinanszírozás eredménye többek közt a krónikus munkaerőhiány. A járvány miatt 2020-ban negyedével-harmadával több pénz ment el egészségügyre, a legtöbb ugyanakkor a részben fölösleges eszközbeszerzésre.

Még nincs itt a csúcs

Hasonló okokra vezeti vissza a magas halálozást Dr. Daróczy-Gaál Ágnes, a Magyar Orvosok Szakszervezetének alelnöke is, aki szerint Magyarországon az egyéni felelősségvállalás a nullát közelíti. Daróczy-Gaál a hvg.hu-nak arról beszélt, hogy túl sok idehaza az oltásellenes ember és bőven vannak olyanok is, akik eltitkolják a betegségüket, ezzel pedig veszélybe sodorják magukat és másokat is. Szerinte ezért sem működne Magyarországon az úgynevezett svéd modell, a társadalom nem elég érett ahhoz, hogy önkorlátozó legyen. Példaként említette, hogy még mindig sokan családi kirándulásként tekintenek egy nagybevásárlásra. Ő egyébként úgy látja, hogy a harmadik hullámban a fertőzés nagyon gyors lefolyású. “Tegnap még beszélek a beteggel, aki csak náthás tüneteket produkál, de négy-öt óra alatt annyira romlik az állapota, hogy gépre kell tenni” - példálózott. Ugyanakkor az első hullámmal ellentétben az orvosok ma már arányaiban kisebb mértékben biztosítanak az idősebb, rosszabb kilátású betegeknek ellátást, inkább arra fókuszálnak, hogy a negyvenes-ötvenes éveiben járó fertőzöttek életét mentsék meg. Sokszor sikerrel, mert a fiatalabbaknak lényegesen jobbak a túlélési esélyeik.

MTI / Balogh Zoltán

Ám éppen ezért a harmadik hullám halálozási statisztikájában szereplő idős halottak egy jelentős része nem a gépen hal meg, hanem egy egyszerű Covid-osztályon, esetleg az otthonában - magyarázta a szakszervezeti alelnök. Daróczy-Gaál úgy látja, akkor nő majd még a halálozások száma, amikor a lélegeztetőgépekre tett betegek száma stagnálni fog. Ez ugyanis azt jelenti majd, hogy aki nem kerül gépre, mert már nem lesz elég kapacitás, az nem kap olyan intenzív ellátást, ami az életben maradásához szükséges lenne.

A Magyar Orvosi Kamara szerdán Pintér Sándor belügyminiszternek írt levelükben hosszan sorolták a problémákat. A levélben azt is írták, hogy a gépi lélegeztetést, intubálást igénylő betegek halálozása rendkívül magas, egyes helyeken elérheti a 95 százalékot is.

Orbán Viktor szintén szerdán adott interjút a közmédiának a járványhelyzettel kapcsolatban. A kormányfő szavaiból úgy lehetett kivenni, hogy már nem igazán hisz a korlátozó intézkedésekben, inkább a nyitásra fókuszál. Orbán azt mondta, hogy a korlátozásokkal a mostani járványt csak lassítani lehet, megállítani nem. "Tavasszal elég volt korlátozásokat bevezetni, és azzal meg lehetett állítani a fertőzést, de ez nem olyan vírus. Itt most csak lassítani tudunk, ha korlátozunk" - mondta az interjúban, megkerülve a kérdést, ami arról szólt, nem lett volna-e okosabb egy rövid és kivételek nélküli zárás.

Egyértelműen úgy tűnt, hogy Orbán a nemzeti konzultációra épít, amelynek az eredménye azt mutatta, hogy az emberek már a fokozatos nyitást szeretnék. Az persze más kérdés, hogy a konzultáció még akkor zajlott, amikor nem volt harmadik hullám és sem kórházba nem került ennyi ember, sem a halottak száma nem volt ilyen magas.

Nyugat-Európában a portugálok teljesítettek rosszul

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) nemzetközi adatokat összesítő grafikonjain már január közepén látszott, hogy januárban a tavalyi év decemberéhez képest jelentősen nőtt a fertőzések és a halálozások száma is, előbbi leginkább Európában és az amerikai kontinensen. Ekkoriban a legrosszabb számokat Spanyolország produkálta, ahol több megyében már életmentő műtéteket halasztottak el. És ekkortájt Portugália is hasonló terhekkel nézett szembe, mint most Magyarország, kiugróan emelkedtek az esetszámok és a halálozások száma nőtt, az intenzív osztályok megteltek, az ország nemzetközi segítséget kért - és kapott, leginkább Ausztriától és Németországtól. Magyarországon egyébként éppen akkor, február 19-e után indultak el felfelé a számok (a napi új fertőzöttek száma és a napi halálesetek száma), amikor Portugáliában lecsengeni látszott a járvány.

AFP/PATRICIA DE MELO MOREIRA

Portugália és Magyarország hasonlóan várta a harmadik hullámot: leginkább sehogy. Novemberben bevezettek ugyan korlátozó intézkedéseket, de messze nem olyan szigorúakat, mint például Németországban, ahol az iskolákat, boltokat, plázákat is bezárták és bár a gazdaság megsínyli az intézkedéseket, nem történt tragédia az egészségügyi ellátórendszerben. Portugáliában karácsony idejére lazítottak, olyannyira, hogy az Európai Unió és a schengeni térség országaiból, valamint az Egyesült Királyságból szabadon be lehetett utazni az országba, sem karantén- sem tesztkötelezettségre nem kötelezték az utasokat. A dél-európai országban január elején szabadult el a járvány, ekkor hirtelen döntöttek szinte teljes lezárásról - ennek részeként a lakókörzet elhagyásának tilalmáról -, amelyet fokozatosan oldanak fel március közepe óta. Ott február végéig tartott a rendkívül nehéz időszak, a legtöbben február elején hunytak el, ma már a napi esetszám is néhány száz.

A közép-európai régió nem tudta bevenni a kanyart

A közép-európai régióban Csehországot már tavaly december végén érte utol a harmadik hullám, ráadásul a csehek egy hullámvasútra ültek fel: náluk a decemberben nőtt a fertőzöttek száma és bár januárban meredeken esni kezdett, februárban újra emelkedni kezdett, mígnem Magyarország márciusban be nem előzte. A két országhoz képest - lakosságarányosan - most már Magyarország vezet a fertőzésekben és a halálozásokban is. A cseh kormány február végén szigorított a korlátozásokon, onnantól kezdve az elengedhetetlen utazásoktól eltekintve senki sem hagyhatta el lakókörzetét, bevásárolni is csak a lakókörzeten belül lehet.

AFP/DPA/ARMIN WEIGEL

A kelet-közép-európai régió a korábbinál agresszívabb harmadik hullámot már nehezen viselte, ez pedig több okra vezethető vissza. Egyrészt a régió az első hullámot még példás szigorral csinálta végig, a magyar védekezés is tankönyvszerűre sikerült. Ennek azonban ára volt, a gazdaság ezt megsínylette. A második és a harmadik hullám érkezésekor ezért a régió országainak kormányai már nem akarták feláldozni a gazdaságot, ez a politikai szándék viszont felemás és teszetosza intézkedésekhez vezetett, hiszen bizonyos iparágakat (szórakoztatóipar, vendéglátás) amúgy sem sikerült megmenteni. Ezen felül a régióban a skandináv országokhoz képest sokkal gyakoribbak a többgenerációs családok és sokkal többen végeznek olyan munkát, amit nem lehet távmunkában csinálni. Csehországban az első hullám idején tapasztalt hiányosságokat sem orvosolták, és ez igaz Magyarországra is: sem a tesztelési, sem a kontaktkutatási kapacitásokat nem fejlesztették.