Jóllehet a rendszerváltás óta eltelt közel három évtizedben többen is bejelentkeztek a legnagyobb magyar szélhámosnő címére, a címvédő vitathatatlanul Tribuszer Zoltánné, leánykori nevén Aranyosi Margit. Már csak azért is, mert neve fogalommá vált és a korai kilencvenes években már akkora pénzekkel zsonglőrködött, amennyi után még most is lehajolna bármelyik NER-lovag.
Az még a kriminológusokra váró feladat, hogy kiderítsék, a legtöbbször elegáns üzletembereknek tűnő férfi csalókkal ellentétben a szélhámosnők miért tűnnek a nép egyszerű gyermekeinek, akikre éppen most borult rá egy nagy adag vörös hajfesték: a milliárdokkal bűvészkedő asszonyokat nehéz elképzelni a Wall Streeten. Tribuszerné is egy teljesen átlagos nőnek tűnt, de ami még ennél is lényegesebb: megbízható embernek.
Alvilági történetek
Svindlerek, szélhámosok, balhék. A hvg360 új sorozatában Dezső András a múlt század és a jelenkor magyar alvilágában merül el. Meghökkentő és tanulságos mesék az élet sötét oldaláról.
A komlói származású Tribuszerné 1952-ben született, a legmagasabb iskolai végzettsége érettségi, így a szocializmus idején nagyvállalatoknál dolgozott, leginkább a helyi szénbánya irodájában, mint bérelszámoló.
Egy ideig újságíróskodott is, dolgozott az NDK-ben, a hetvenes évek végén pedig házasságot kötött a férjével, aki a komlói, majd a pécsi bányában dolgozott. Ám a házasságuk megromlott, elváltak, így a kilencvenes évek elején az asszony egyedül maradt közös fiúkkal, neki kellett felnevelnie, ruháznia, etetnie.
Nem volt ez könnyű a rendszerváltás után, amikor nagyon sokan munkanélkülivé váltak, köztük Tribuszerné. De a jól kommunikáló, talpraesett, agilis nő feltalálta magát: kiváltotta a vállalkozói engedélyét és belefogott a nagy bizniszbe. Amiről akkor, a születendő vadkapitalizmus hajnalán még kevesen tudták, hogy nem más, mint pilóta-, vagy más néven piramisjáték.
