Véget vet Kelet-Európa felzárkózásának a korrupció?
2 perc
2021.05.27. 05:39
Növekszik a kontinens keleti felén a gazdasági különbség az új tagok, illetve azon országok között, amelyek még nem csatlakoztak az unióhoz – ugyanakkor a már felvett államok közül nem egy visszalép az alapvető demokratikus jogok területén és ez súlyos következményeket vetít előre a szervezet szempontjából. Ezt írja a Project Syndicate-en megjelent elemzésében Anders Aslund, a washingtoni Atlanti Tanács vezető munkatársa.
A legutóbbi keleti nyitás nyerteseinek gazdasága csaknem kétszer olyan gyorsan nő, mint a keleti szomszédoké, utóbbiak a senki földjén rekedtek az unió és Oroszország között. Ennek egyik oka, hogy Közép- és Kelet-Európa már annak idején társulási megállapodást kötött Brüsszellel és így a 90-es évek közepére külkereskedelme kétharmadát átirányította nyugatra. Bekerültek a nyugati szállítói láncba és ennek eredményeként a földrész legnagyobb autógyártói közé emelkedtek.
A felvétel feltételeként át kellett venniük az európai joganyagot. A négy visegrádi ország a Transparency International legutóbbi korrupciós indexében nem szerepel valami fényesen, de még mindig sokkal jobban áll, mint Oroszország vagy Ukrajna. Viszont még így is képes külföldi beruházásokat magához csábítani, mert a befektetők tudják, hogy bármi gond van, segítséget remélhetnek az EU-tól, illetve annak bíróságától. Az egykori Szovjetunióval ellentétben a kontinens középső részén biztonságosak a tulajdonviszonyok.