A fakereskedőként indult Gucci-tulaj múzeumalapítóként is letette névjegyét

II. Henrik francia király hitvese, az asztrológiában bízó Medici Katalin a párizsi palotája mögé épített toronyból csodálhatta a csillagokat a XVI. század vége felé. Az épületegyüttest régen lebontották, mára egyedül a Medici-oszlop maradt meg. A palota helyére előbb kör alakú, nyitott belső udvarú, később fa- és vaskupolával befedett búzatőzsde került, 1885-ben pedig ott kapott helyet az árutőzsde.

Szokatlan formája miatt Victor Hugo A párizsi Notre-Dame című regényében hatalmas zsokékalaphoz hasonlította az épületet,

amely végső formáját az 1889-es párizsi világkiállításra nyerte el. Ekkorra készültek el az üveg fedte kupola alatti, mintegy 1400 négyzetméternyi falfelületen a francia kereskedelem nagyszerű pillanatait megörökítő freskók.

A Louvre és a Pompidou Központ közelében álló épület a minap Francois Pinault (a fenti képen), a hatodik leggazdagabb francia üzletember kortárs művészeti múzeumaként nyílt meg.