A Dominik előretört, a Fanni pedig nagyot zuhant az utónevek népszerűségi listáján
Két, egymással ellentétes tendencia érvényesült az ezredforduló óta a hazai utónévadási gyakorlatban. Néhány név meglepő karriert futott.
Két, egymással ellentétes tendencia érvényesült az ezredforduló óta a hazai utónévadási gyakorlatban. Néhány név meglepő karriert futott.
Volt időszak Magyarországon, amikor még a parlagi (néhol homokinak nevezett) viperáknak is „magyarosítaniuk” kellett, hiszen eredetileg rákosinak hívták ugyan őket, ám volt egy bölcs vezérünk, akit pont ugyanígy hívtak. Mielőtt a számtalan viperaféle és Rákosi elvtárs között eltévednénk, megkérdeztük Kozma István történészt és Farkas Tamás nyelvészt (akik egyébként a viperák névváltoztatására is felhívták a figyelmünket), hogy mennyire volt jellemző a névmagyarosítás Magyarországon.
Először került be a muszlim próféta neve a leggyakrabban adott férfi nevek közé az Amerikai Egyesült Államokban.
Az USA nyugati világrendet felforgató külpolitikájának haszonélvezője India lehet. Közben az EU is magasabb szintre emelné a kapcsolatait Újdelhivel, és versenyfutás indult a szabad kereskedelemért Indiával.
Az elsőfilmes Drew Hancock szórakoztató víziója közel jár a Westworld vagy az Ex Machina világához.
Semmilyen piaci logika nem indokolja, hogy a magyar kormány és az állami cégek kizárólag kormánybarát médiumokban hirdetnek. Ha az Európai Bizottság is elfogadja a Magyar Hang érvelését, az érintett cégeknek akár közel 450 milliárd forintot is vissza kell fizetniük, ami a fideszes médiabirodalom megroppanását is eredményezheti.
„Nyolcszemélyes zárkában élek. Megvagyok, gondozom a növényeimet…” – 1981 óta raboskodik Gulácsi István, akinek egy rövid eltávozás elég volt, hogy még egy gyilkosságot elkövessen. Nem a skálás gyilkos, hanem ő a legrégebbi elítélt, aki magyar börtönben ül.
Jobban végzi a dolgát a rendőrség, több eset lát napvilágot? Vagy valóban egyre több a fiatalok, azon belül is a lányok által elkövetett erőszakos bűncselekmény a Covid óta? Molnár István Jenő bűnmegelőzési szakértő szerint a statisztikák csak elsőre tűnnek egyértelműnek és objektívnek, a stigmatizáló jelzőkkel pedig óvatosan bánna, hiszen a Z generáció különösen sok címkét kap. Szerinte nemcsak a szülők edukációja fontos, hanem hogy az iskolában nagyobb figyelmet fordítsanak a mentális egészség megőrzésére.
Égető szükség lenne az egészségügyben strukturált adatokat tartalmazó betegfelvételi űrlapokra és összekötött informatikai rendszerekre. Hiába érhetők el ugyanis digitális formában a kórházi adatok, döntő többségük szöveges, így csak rettentő sok munkával és csak részben feldolgozható. Az ellátást színvonalasabbá, egyben költséghatékonyabbá tenné a Transzlációs Idegtudományi Nemzeti Laboratórium fejlesztése, amiről Dóczi Tamás idegsebész professzor beszélt a HVG-nek.