Nemzetközi lapszemle: Mit tenne Németország, ha Peking lerohanná Tajvant?
Németország jobban függ Kínától, mint Oroszországtól. Immár nyílt titok a hatalmi harc az EU élén. Kérdések Salman Rushdi megkéselése után. Válogatás a világlapok írásaiból.
Le Monde: A beregszászi utcán kiderül mit gondolnak az ott élők a háborúról
Orbán Viktorhoz húznak a kárpátaljai magyarok és már csak ezért sincs túl nagy kedvük harcolni a háborúban, miután a magyar politikust szoros viszony fűzi Vlagyimir Putyinhoz. Ugyanakkor a nemzeti kisebbség tagjai közül sokan egyáltalán nem beszélnek ukránul.
A lap közép-európai tudósítója Bécsből rándult át Beregszászra, hogy képet alkosson a helyzetről, de sem a polgármester, sem a magyar nyelvű egyetem, sem a legnagyobb ottani magyar szervezet vezetője nem talált rá alkalmat, hogy találkozzon vele.
A szerző szerint az ok az, hogy nem szeretnék nyíltan megmondani, amit pedig a hivatalos magyar propaganda nap mint nap szajkóz: ez nem az ő háborújuk. Az utcán azonban jóformán szembejön ez a vélemény. De hát Budapest tartja fenn a legtöbb magyar kulturális és oktatási intézményt a régióban.
Tóth László, az egyik helyi magángimnázium teológiai igazgatója ugyanakkor azt mondja: nem szabad meglepődni azon, ha az emberek nem hajlandóak az életüket áldozni, amikor az ukrán állam nem kínál elfogadható oktatást, illetve egészségügyi ellátást. Mások szerint a háború fő oka a nyelvtörvény.
Dmitro Tujanszki, a helyi Közép-Európai Stratégiai Intézet vezetője úgy látja, hogy a magyar kisebbséget megfertőzte az anyaország retorikája. Emellett aggasztónak találja, hogy szerinte február vége óta orosz sajtókampány igyekszik ellentétet szítani Budapest és Kijev között, ami azért gyanús, mert egy magyar katonai beavatkozás előjátéka lehet. Ám – teszi hozzá a francia újságíró - teljesen kizárt, amit egy-két szélsőséges szervezet képviselői állítanak, hogy Putyin győzelme esetén Magyarország visszakaphatná Kárpátalját.
A Szvoboda ukrán nacionalista szervezet beregszászi képviselője szerint az orosz medve megtalálta a magyar sakált, aki szeretne magának a zsákmányból. A feszültség egyelőre szerencsére csak nyilatkozatokban jelentkezik. Ugyanakkor Zubanics László, az egyik kisebb magyar szervezet nevében emlékeztet arra, hogy magyarok igenis életüket áldoztak a fronton. Még akkor, ha valószínűtlen, amit Orbán nemrégiben mondott, mármint hogy akár százan is eleshettek már a harcokban. A mérsékeltnek számító politikus ugyanakkor puszta nosztalgiának minősíti a szakadárok álmát.
Tóth László, a lelkész az igazi veszélynek azt tekinti, hogy egyre fogy a magyar a térségben. És erre csak ráerősített a fegyveres viszály.