Természetes fény és talaj nélkül termeszt szamócát itthon a mesterséges intelligencia
Csányi Sándortól az előző cseh kormányfőn, Andrej Babison át Jászai Gellértig a legerősebb milliárdosok vállalatai célozták meg, hogy a lehető legtöbb adat közelében legyenek, mire megjelenik a nagyüzemi mesterséges intelligencia (MI) az agráriumban.
Ha így megy tovább, hamarosan csak a drón szeme fogja hizlalni a jószágot. Míg a gazdák egy-két évtizede még nagyapjuk és dédapjuk nyomában járták sáros csizmával a határt, pár éve már műholdfelvételek segítik a munkájukat, ma pedig ki se kell nézniük a földekre vagy az istállóba, hogy percre pontosan értesüljenek, miként buzgólkodik a növény vagy az állat a növekedésben.
A drónok sűrűn elrepülhetnek a földtáblák fölött, és rögzíthetnek minden szembejövő adatot a növény magasságáról, leveleinek színezetéről, virágainak számáról.
Ha pedig ezt digitálisan napról napra feldolgozzák, netán több gazdálkodó össze is dobja az adatvagyonát, akkor hamarosan olyan irdatlan mennyiségű adat jön össze, hogy még egy átlagos számítógépen is képtelenség kezelni.
Ekkor jön el a mesterséges intelligencia ideje, mert az már nemcsak az információk kezelését tanulja meg, hanem azt is, hogy a farmerek gyakorlata és a saját tapasztalatai alapján milyen összefüggéseket érdemes figyelnie, mikor kell riasztást kiadnia, és milyen lehetőségek közül ildomos választania a gazdának.
Így monitoroznak például szamócát magyar fejlesztők LED-lámpák alatt Hollandiában.