A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
A Samsung, az LG és a Sony is mutatott be új tévékészülékeket a múlt héten Las Vegasban, a CES 2023 technológiai szakkiállításon. Nem kérdés, hogy a legjobb modellek mindegyike a full HD-nél tizenhatszor nagyobb felbontású 8K-s televízió, az viszont kifejezetten kérdéses, hogy az idei év tévéújdonságai mikor és hogyan kerülhetnek majd az európai otthonokba.
A vegasi seregszemle után a kereskedés jellemzően néhány hét vagy hónap múlva szokott beindulni. Ez azonban az idén egybeesik majd azzal, amikor – márciusban – képernyő-technológiától és -felbontástól függetlenül minden tévé esetében életbe lép az Európai Bizottságnak az elektronikus kijelzők környezettudatos tervezését szabályozó rendelete. (Jelenleg a microLED technológiájú és a 8K felbontású készülékekre nem vonatkozik a regula.) Ez megszabja a 100 négyzetcentiméteresnél nagyobb képernyők, így többek között a televíziókészülékek, monitorok és digitális reklámkijelzők energiahatékonysági mutatójának legfelső értékét (EEImax), azaz az eszközök maximális energiafogyasztását.
László Ferenc
A FlatspanelHD képernyős szakoldal számításai szerint egy átlagosnak mondható, 55 hüvelykes (140 centis) képátlójú modell legfeljebb 84 wattot fogyaszthat, egy 65 hüvelykes (165 centis) 112 wattot, az otthoni viszonyok között kifejezetten nagy 75 hüvelykes (190 centis) tévé pedig 141 wattot. Hogy mekkora a megoldandó feladat, azt jól érzékelteti, hogy a most piacon lévő legtöbb modell fogyasztása ezeknek az értékeknek a másfél–kétszerese. Noha az uniós szigort már évekkel korábban meghirdették, úgy tűnik, a kutató-fejlesztő munka nem haladt elég gyorsan ahhoz, hogy 2023 tavaszára ne legyen gond.
